„Titkolózni akar” - Rogán nem vállalta a kínos kérdéseket

Publikálás dátuma
2017.09.12. 17:10
Rogán Antal FOTÓ: Tóth Gergő
Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, nem adott választ Magyarország nemzetbiztonságát érintő kérdésekben - ezt Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke nyilatkozta a bizottsági ülés után, ahol - mint mondta - botrányos ügyekről, többek között az azeri ügyekről, terroristákhoz köthető hamis szír útlevelekről és az állítólagosan őszre tervezett utcai zavargásokról tárgyaltak.

A nemzetbiztonsági bizottság ülésén a kormányt Kontrát Károly képviselte és a kabinet nevében az államtitkár úr és a szolgálatok képviselői válaszoltak a kérdésekre – közölte a Népszavával a Miniszterelnöki Kabinetiroda, miután arról érdeklődtünk, hogy Rogán Antal részt vett-e a nemzetbiztonsági ülésen.

A propagandaminiszter szeptember elején azt mondta: még az ősszel "Soros-pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki". Mivel egyetlen nemzetbiztonsági szerv sem jelzett hasonló veszélyt, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága beidézte a minisztert, hogy ha már ilyen bizalmas információi vannak, ossza meg azokat az ország más fontos vezetőivel.

Rogán távolmaradása vállalhatatlan

„Az, hogy Rogán beleszólt a nemzetbiztonság dolgába és ezek után nem vesz részt az ülésen politikailag vállalhatatlan neki és a kormánynak is” - fogalmazott lapunknak Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke „ügyvezető kormányként” tekint a választásokig a kabinetre, hiszen nem adtak választ Magyarország nemzetbiztonsága, jövője szempontjából fontos kérdésre.

Molnár leszögezte: a titkosszolgálatoknak, rendvédelmi szerveknek semmilyen konkrét információjuk nincs a Rogán és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Kormányra kerülve az LMP első intézkedései között fogja paritásossá tenni a nemzetbiztonsági bizottságot - mondta. A propagandaminiszter távolmaradásával kapcsolatban azt mondta: az, "hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van", "titkolózni akar". Szél Bernadett felháborodását fejezte, ki, hogy a miniszter "nem mer választ adni", az egyre több hozzá kapcsolódó ügyben, mint például a letelepedési kötvények, a csepeli fórum ügye. Ezen felül elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs. Ugyanakkor hozzátette: Rogán Antal írásban meg fogja kapni valamennyi kérdését.

Hamis útlevelek, sorosozás

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnökét kevésbé foglalkoztatta Rogán és más kormánytagok riogatása, ő visszatért a jól bevált menekültkérdés témájához, amit sikeresen összekapcsolt a terrorizmussal. A fideszes politikus elmondása szerint az ülésen Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül, további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így "óriási kockázatot" kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek - tette hozzá.

Németh Szilárd szerint a magyar titkosszolgálatok úgy látják, komoly kockázatot jelentenek azok a külföldről pénzelt szervezetek, emberek, akik aktívan, és "kimondottan részt kívánnak venni Magyarország belső rendjének szétzilálásában" - utalt itt egyértelműen Soros  Györgyre Németh. Arra hivatkozott, hogy például Schilling Árpád és Gulyás Márton a sajtónak nyilatkozva beszéltek - szerinte - arról, hogyha nem úgy lesz, ahogy ők szeretnék, akkor akár az utcára vonulva, akár ülősztrájkkal szereznek érvényt akaratuknak. A magyarországi hatóságok, szolgálatok viszont erre felkészültek - nyugtatott meg mindenkit a rezsibiztos.

Riogatnak az azeri üggyel

Az ülésen az azeri ügy is szóba került. Azt akarták tisztázni: lehet-e összefüggés az azeri eredetű pénzek magyarországi megjelenése és Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos nagy nemzetközi felháborodást keltő kiadása között. Molnár Zsolt arról is tájékozódni akart, hogy vizsgálták-e tisztázatlan eredetű azeri pénzek magyarországi megjelenését, felhasználását. 

Gyanús jelek utalnak a kormánykörök érintettségére
Korábban írtuk: egyre több a gyanús jel utal arra, hogy a magyar kormánykörök is érintettek lehetnek az azerbajdzsáni vesztegetési botrányban. Az atlatszo.hu napokban publikált cikkei nyomán ugyanis egyre több, különös egybeesés rajzolódik ki, ami azt sejteti, hogy az illiberális elvbarátságnál több is lehet az azeri diktatúra és a magyar kormánykörök között.
Mint azt az nemzetközi azeri korrupciós hálózatot vizsgáló OCCRP nemzetközi újságíró szervezettel együttműködő oknyomozó portál feltárta: pont a Safarov-kiadatás idején jelent meg hétmillió dollár egy budapesti, az MKB Banknál vezetett számlán, majd tűnt el, egyelőre nem tudni, hogy hova.
Mint arról beszámoltunk, a budapesti számla tulajdonosa történetesen az Ilham Aliyev azeri diktátor legközelebbi bizalmasának számító azeri miniszterelnök-helyettes, Jakub Ejjubov fia. Furcsa egybeesésként pont Ejjubov volt az, aki a dollármilliók Budapestre érkezése előtt, 2012 júniusában fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Bakuban. Erről a látogatásról állította később Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal egyik osztályvezetője, hogy egy évnyi titkos azeri-magyar tárgyalások után ott dőlt el Safarov sorsa, ott bólinthatott rá Orbán az alvó örmény katonatársát baltával lemészárló Safarov kiadására.

Az ülésen az örmény nemzetiségi szószóló is részt vett.

Németh Szilárd szerint a szószóló is világossá tette, hogy a sajtóhírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek - melyekről még a szolgálatok is információkat gyűjtenek, s a tervek szerint a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást -, és a korábbi kiadatási ügynek nincs köze egymáshoz. Ezek miatt sem támogatták azt a felvetést, hogy ebben a kérdésben vizsgálóbizottság alakuljon - tette hozzá a kormánypárti politikus.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt. Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések. A jobbikos politikus úgy ítéli meg: semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban a politikus szerint riogatás zajlik. A jobbikos politikus a hamis szír útlevelekről azt mondta: nem kijelenthető, hogy Magyarországon nem lehettek, lehetnek olyan emberek, akik hamis szír útlevelekkel rendelkeztek.

Molnár nem lepődött meg azon, hogy Németh Szilárd „más” ülésen vett részt. „Mindig így van. Ő hozott anyagból dolgozik, egyáltalán nem zavarja, hogy olyan dolgokról beszél, amelyek el sem hangzottak” - vélekedett az ellenzéki politikus.

Szerző
Frissítve: 2017.09.12. 18:55

Ciprasszal tárgyalt Orbán Viktor

Az Európai Unió előtt álló kihívásokról is egyeztetett Orbán Viktor magyar és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök keddi találkozóján az Országházban - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Orbán Viktor körbevezette az Országházban görög kollégáját, munkaebédjükön pedig az uniós kihívások mellet megvitatták Közép-Európa és a balkáni térség együttműködését, Törökország és az EU jövőbeni kapcsolatait, valamint a magyar-görög kereskedelmi forgalom erősítésének ügyét. A találkozón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

Szerző

MSZP: tandíjat nem, ösztöndíjat igen

Ingyenessé tennék a hallgatók számára az első diploma megszerzését a szocialisták - mondta az MSZP felsőoktatási programjának ismertetésekor Hiller István. A párt választmányi elnöke kijelentette: az elmúlt hét év felsőoktatási politikája mind minőségi, mind finanszírozási szempontból kudarc, az egyetemisták száma 2010 óta 20 százalékkal csökkent.

- Kiszámoltuk, a tandíj eltörlésének 27-30 milliárd forint lenne a költségvonzata, ezt a pénzt a központi költségvetésből biztosítanánk. Az intézményeknek ez nem jelentene kiesést, az egyetemeknek juttatott támogatások kompenzálnák - fogalmazott Hiller, hozzátéve: a Fidesz kormányzásában ez az összeg üresen kongó stadionokra költött "aprópénznek" számít.

Programjukban - amely a felsőoktatással foglalkozó szakértők, oktatók, professzorok véleményén alapul - helyreállítanák az egyetemi autonómiát, az ösztöndíjrendszert, és jobban kihasználnák az EU nyújtotta lehetőségeket. - Nagy problémát jelent, hogy nyelvvizsga hiányban sokan nem kapják meg a diplomájukat. A kormány mégsem gondolkodik azon, az EU ezen hogyan tudna segíteni - mondta a politikus. Jó lehetőségként említette az Erasmus Plus programot, de az MSZP a 2020/2021-es tanévtől - uniós támogatással - egy olyan programot is útjára indítana, ami jelentős mértékben javítaná az egyetemisták nyelvvizsgához jutásának lehetőségeit.

Lapunk kérdésére Hiller elmondta: az érettségizők elől minden olyan akadályt elhárítanának, ami gátolja a felsőoktatásba való bekerülésüket. Ez egyebek mellett a szakgimnáziumok érettségi struktúrájának megváltoztatását, többcélú intézmények - ahol egyszerre folyik szakképzés és gimnáziumi oktatás - kettéosztását, a közoktatásban valódi decentralizációt jelent. A kétszintű érettségi rendszert ugyanakkor megtartják, azon nem akarnak változtatni.

- Az MSZP célja, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba, minél többen szerezzenek diplomát. Ez alapvető felfogásbeli különbség köztünk és a Fidesz között - hangsúlyozta Hiller.

Szerző