Olimpia - Budapest végleg ki- és elszállt

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:01

Ma jelölik ki 2024-es és 2028-as ötkarikás játékok helyszíneit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) limai közgyűlésén, meglepetés azonban nem lesz, mert csak két jelentkező maradt.

Eredetileg még hat város volt a pályázók között: Boston, Hamburg, Los Angeles, Róma, Párizs és Budapest. A jelentkezést követően az egyik amerikai (Boston), majd a német kandidáló, utána pedig az olasz főváros is visszalépett, végül Budapest sem vállalta a rendezést.

Utóbbi nem ok nélkül hátrált meg: a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtését követően 266 151 budapesti lakos szeretett volna népszavazást azzal kapcsolatban, rendezzen-e Magyarország 2024-ben olimpiát.

Gyorsan érkezett a válasz, sor sem kerülhetett a referendum lebonyolítására, mivel 2017 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a korábbi MOB-elnök úgy döntöttek, hogy az ország véglegesen visszalép a pályázattól. A két megmaradó fél mindeközben osztozkodott, így a mai napon a megegyezést már csak véglegesítik: 2024-ben Párizs, míg 2028-ban Los Angeles ad majd otthont a nyári játékoknak.

A legrangosabb sportesemények megszervezésének fényében, -jelen esetben árnyékában,- Budapesten mégis tovább folynak bizonyos munkálatok, amelyek akkor lettek volna esedékesek, ha Magyarország nyeri el a 2024-es játékok rendezési jogát.

A tervezett tizenhétből nyolc sportlétesítmény megépülhet a jövőben. “Magyarország visszalépett, mert a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak. A döntés azért született, mert nem tarthatunk fenn egy elhúzódó, vereségre ítélt dolgot” - hangzott a hivatalos indoklás.

“A visszavonást követően a kormány megerősítette, hogy ennek ellenére is elkészül minden tervezett épület. Mindig is azt mondtuk, hogy megépítjük, így a későbbiekben még releváns lehet. Amennyiben a 120 éves magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében” - fogalmazott korábban Fürjes Balázs, kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos arról, miért folynak tovább a munkálatok.

Korábbi becslések szerint az olimpiai létesítmény-beruházások összesen több mint 700 milliárd forintjába kerülnek az országnak. Eddig a Dagály Aréna az egyetlen, amely már el is készült, és fő helyszíne volt a júliusban rendezett vizes világbajnokságnak.

Az Olimpiai Park egész biztosan elkészül, itt szeretné ugyanis megrendezni Magyarország a 2023-as atlétikai vb-t abban az esetben, ha benyújtja pályázatát, és megszerzi a rendezési jogot. Emellett elkészül az Óbudai Velodrom 5000 férőhellyel, amely a pályakerékpár-versenyeknek lesz otthona, persze jogos a kérdés, hányszor telik meg, ha nincs olimpia? Hogyan termelik ki a fenntartási költségeit?

A Vásárközpontban jelenleg a G-csarnok van kész, a D1 és D2 csarnok is megépülhet, amely cselgáncs-, birkózó- és ökölvívóversenyek lebonyolítására alkalmas az olimpiai pályázati tervek szerint. A Népligetre három létesítmény vár: sok sportbarát lélegezhet fel, végre lesz gyeplabdaközpont, és épül egy öttusaközpont és vívóaréna is.

Nem utolsósorban folyamatban van a Puskás Ferenc Stadion „felújítása”, amit először 2018 elején akartak átadni, a jelenleg érvényes elképzelések szerint 2019 végére készül el a 65 ezer néző befogadására alkalmas aréna, amelynek költségét először 100 milliárd forintra tervezték, jelenleg az biztos, hogy legalább 190 milliárdba kerül, de van még két év az átadásig... További késés nem fordulhat elő, mert 2020-ban itt is mérkőzéseket kell rendezni a labdarúgó Európa-bajnokságon, és a kontinensversenyt egész biztosan nem halasztják el.

A budapesti sportlétesítmények építése halad tovább, míg a soron következő három nyári olimpiának Tokió, Párizs majd Los Angeles lesz a házigazdája.

Népszavazás nélkül nem szabad
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint legközelebb sokkal jobban kell előkészíteni a magyar jelentkezést a játékokra. A sportvezető tegnap utazott el Limába, előtte adott interjút a Népszavának.
- Ha a NOB továbbra is tartja a rotációs rendszert, akkor Európa 2036 előtt nem jöhet szóba nyári olimpiai házigazdaként. Egyetért ezzel?
- Nem. Egyrészt lehetetlen most megjósolni, hogyan alakulnak az események, másrészt nem biztos, hogy örökké tart a rotáció. Senki sem tudja, mit hoz a jövő, de ha játszunk a számokkal, én nem tartom kizártnak, hogy már 2032-ben ismét Európa következik. Persze ehhez tudni kellene, mit terveznek az ausztrálok, náluk utoljára 2000-ben Sydney-ben volt olimpia, amit fantasztikusan megrendeztek. Ha onnan érkezne kandidálás, az természetesen új helyzetet teremtene.
- Thomas Bach NOB-elnök még megválasztása előtt azt mondta, nagyon örülne egy afrikai olimpiának.
- Ez biztos így is van, de sem hivatalosan, sem informálisan nem hallottam a földrészről egyetlen érdeklődőről sem.
- Térjünk vissza Európába! Ha megint lehetőséget kapna a kontinens, akkor elképzelhetőnek tart egy budapesti pályázatot? Mennyire sokkolta a NOB-ot a magyar főváros visszalépése?
- Azt kell mondanom, hogy nagyon. Azért fájt rettentően a nemzetközi olimpiai mozgalomnak a visszalépésünk, mert utánunk maradtak csak ketten, mi vittük be tulajdonképpen az utolsó ütést a NOB-nak.
- Mit kell másképp csinálni legközelebb, ha a magyar főváros megint pályázna?
- A legfontosabb szerintem, hogy nem szabad kihagyni a lakosságot az előkészületekből. Be kell vonni az embereket egy ilyen fontos döntésbe, népszavazás nélkül nem szabad belevágni, a kommunikáción muszáj változtatni, mindennek átláthatónak, érthetőnek kell lenni. A magyar emberek nyitottak a nagy sporteseményekre, ezt láthattuk a vizes világbajnokságon, a cselgáncs-vb-n, de nagyon jól sikerült a hétvégén befejeződött balatonföldvári finndingi-vb is. Az is kiderült ezeken a versenyeken, hogy képesek vagyunk kiemelkedő sportesemények magas szintű megrendezésére. Ezt támasztotta alá a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, az EYOF is. Vérzik a szívem, hogy ilyen nyár után nem vagyunk versenyben a 2024-es nyári játékokért.
- Gondolkozik-e a MOB az Európai Játékok megrendezésén, ahol 20 sportágban rendeznek versenyeket egyszerre, tehát ez is komoly szakmai kihívást jelent?
- Azt gondolom, nem kell kapkodnunk minden lehetséges esemény után. Olimpiapárti vagyok, amíg ismét lehetőség lesz a kandidálásra a nyári játékokra, addig azt gondolom elsősorban világbajnokságok rendezésére érdemes jelentkezni és közben folyamatosan javítani kell a létesítmény-helyzeten. Az Európai Játékok megrendezése nem szerepel a terveink között. - Bernau Péter
Európa Játékok - Minszk lesz a következő

Az Európa Játékok megrendezéséről 2012-ben döntött az Európai Olimpiai Bizottság (EOB), az első helyszín 2015-ben Baku volt. Az azeri fővárosban húsz sportágban mérték össze tudásukat az európai versenyzők, a programba bekerült egy paralimpiai sportág, a látássérült dzsúdó is. A birkózóknál és az ép cselgáncsozóknál egyben Európa-bajnokság is volt a Játékok, a műugrást, úszást és vízilabdát ifjúsági sportolók részvételével rendezték meg. A Játékokra négyévente kerül sor, 2019-ben a fehérorosz főváros, Minszk lesz a házigazda.

A kormány bevédi Hernádit

Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:00

Végtelenül aránytalannak tűnik egy - mégoly fontos - magyar állampolgár vitatott jogi eljárása miatt egy egész EU-tagállamot büntetni, a magyar kormány mégis ezt teszi Horvátországgal. Az INA és Hernádi Zsolt Mol-vezér ügye mögött felsejlik az orosz-amerikai ellentét is.

A Mol 2003-ban a baloldali Ivica Racan kormánya idején az osztrák OMV-t és az orosz Rosznyeftyet legyőzve vett 25 százaléknyi részt az Industrija nafte (INA) nevű horvát nemzeti energiatársaságból. 2008-ra a horvát állam tulajdonrésze különböző ügyek nyomán 45 százalékra mérséklődött. Az ezen, illetve a Mol-részen kívüli papírok a zágrábi tőzsdén forogtak. Így a magyar olajcég nyíltan a többségre törekedve vételi ajánlatot tett a szabad papírokra, és 46 százalékos tulajdonossá vált. A magyar olajcég újabb nyilvános ajánlatokat tervezett, ám ekkor hazafias mozgalmak ellenállásra szólították fel a szabad INA-papírok tulajdonosait, aminek hatására a Mol visszatáncolt.

Ám újdonsült legnagyobb tulajdonosként mégis csak tárgyalásokat kezdeményezett az államot Racan 2003-as távozta óta a jobboldali Hrvatska demokratska zajednica (HDZ) színeiben kormányzó Ivo Sanader kabinetjével. 2009-ben Sanaderék át is adták az INA-irányítást a Molnak. A bevett szabályok szerint szinte minden döntés az irányító felelőssége, a többiek beleszólása a közgyűlésre, néhány vezetői helyre, illetve az alapszabályban pontosan körülhatárolt jogosultságokra korlátozódik. Az aláírást állítólag sürgette, hogy az INA ekkorra a tönk szélére került. Az irányítás átvétele óta a Mol saját leányvállalataként kezeli a horvát céget, és noha tulajdonrésze papíron csak 49 százalék, pletykák szerint már több mint 50 százalékra lehet ráhatása.

Elillant illúzió

Az illúzió azonban néhány hét alatt szertefoszlott: Ivo Sanader indoklás nélkül lemondott, majd eltűnt. Utódja, a szintén HDZ-s Jadranka Kosor párton belüli leszámolásként harcot hirdetett a Sanader nevéhez úgymond kapcsolódó korrupció, így értelemszerűen a Mol-szerződés ellen is. Bár az azóta bekövetkezett számos kormányváltás, illetve -válság dacára Horvátország a konfrontációhoz mereven ragaszkodik, bizonyítékaik a vád súlyához mérten ingatagok. Mint kiderült, egy más ügyek miatt akkor épp előzetesben ülő horvát vállalkozó, Robert Jezic azt vallotta, hogy Hernádi Zsolt offshore-cégek bevonásával több millió euró csúszópénzt juttatott Sanadernek az irányítás-átvételért. Jezicet ezután hazaengedték. Nyilvánosságra került egy kamerafelvétel is, amelyen Hernádi és Sanader egy étteremben beszélget úgy, hogy közben látványosan eltávolítják mobiljaik akkumulátorait.

JÓBARÁTOK - Véd- és dacszövetség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

JÓBARÁTOK - Véd- és dacszövetség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Míg a horvát rendőrség által fellelt Sanader, valamint Hernádi és a Mol is mereven tagad, Zágráb - a Mol-ügyön kívül más vádakat is citálva – Sanadert jogerősen több mint nyolc év börtönre ítélte. Ám két éve alkotmánybíróságuk megállapította, hogy az eljárások során nem biztosítottak Sanadernek méltányos védekezési jogot. Jezic például egyszer se jelent meg: esetenként offshore-cégeinek képviselője küldözgetett könnyen támadható üzeneteket. Az offshore-utalások mögött arccal is megjelenő Mihail Gucerijev orosz oligarcha személyesen cáfolta a horvát vállalkozó állításait, illetve védte meg Hernádit. Rövidre rá a Mol eladta közös cégükben lévő részét Gucerijevnek.

Hernádi a kereszttűzben

A nyomozás során a horvát korrupcióellenes ügyészség a magyaron keresztül igyekezett Hernádit is bevonni a nyomozásba. A helyzet számos jogi gubanchoz vezetett, mivel Horvátország időközben EU-taggá vált, amivel nyomozati hatásköreik változásával járt. Mindazonáltal Polt Péter legfőbb ügyész csapata úgy értelmezte, Hernádi ügyében nekik kell kideríteni az igazságot. Így, horvát kollégáiktól úgymond bekérve az összes bizonyítékot, öt éve arra jutottak, Hernádi ártatlan. A döntés nyomán a hazai szervek megtagadták Hernádi kiadatását. Majd Hernádi korábbi jogi munkatársa indított mondvacsináltnak tetsző pert Magyarországon a cégvezér ellen a horvát vádak alapján. Ez a várakozásoknak megfelelően szintén felmentéssel végződött. Az akciónak az lehetett a logikája, hogy ugyanabban az ügyben két ítélet nem születhet. A horvátok persze vitatják, hogy Hernádi így kibújhatna a felelősségre vonás alól. Ott most épp – a cégvezér kérésére – évek óta a nyomozati iratokat fordítják horvátról magyarra. Hernádi ügyét immáron egyesítették Sanaderével, ami most új, első fokú tárgyalásra vár. Noha a horvátok által kiadott európai elfogatóparancs és Interpol-körözés automatikusan életbe lépett, mára a nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve az érintett államok, párját ritkító módon, lényegében szabotálják a horvát megkeresés teljesítését. Így ma már Hernádinak csak Horvátországba nem tanácsos betennie a lábát. Ő most az államot is beperelte a szerinte méltatlan ottani elbánás miatt.

A jogi és gazdasági lehetőségek kiapadtával a mindenkori horvát állam kormányszínezettől függetlenül leginkább politikai akciókkal „lő” a Mol INA-irányítására. Hernádi Zsolt immár lemondóan úgy véli: a helyzet leginkább az INA-nak árt. Ilyen helyzetben hajlandóak részesedésük eladására, de az ügyleten nem veszítenének. A becslések szerint akár ezermilliárd forintot is közelítő vételárat mindeddig se Horvátország, se más nem tette le.

Nemzetközi hullámok

Az INA-ügy rendre akkor válik az orosz és amerikai ellentétek terepévé, amikor felmerül a csomag eladása. A kezdeti 25 százalék megszerzésekor is megjelentek az INA körül orosz érdekeltségek, és a Mol állítólag az utóbbi évek során is fenyegetőzött azzal, hogy az INA-t a legtöbb pénzt ajánló oroszoknak passzolja tovább. Ilyenkor szoktak amerikai kormánytisztviselők a két országot érintő körutazásokra indulni, melyek során sok minden elhangzik - például az amerikai cseppfolyósított földgáz horvátországi lefejtőállomását illetően -, ám pénzt láthatólag az Egyesült Államok se áldozna itteni érdekei érvényesítésére. Az adok-kapokban lényegében már mindenki illette a másikat oroszügynök-váddal (tegyük hozzá, erre mindenütt találni is alapot), de az INA-irányítás még mindig a magyaroké. Az elmúlt évek során a Mol több-kevesebb sikerrel igyekezett szövetségeseket találni a horvát politikusok sorában, de ezek nem hogy tartós eredményre nem vezettek, de a vállalat vitatható technikái még kormányválságokhoz is vezettek. A Mol így kénytelen hosszú távon berendezkedni arra, hogy állandósult, de üres politikai támadássorozat közepette valahogy életben tartsa az INA-t.

Csányi Sándor keveri a kártyákat
A Mol-ügy kissé tágabb összefüggésben az Orbán Viktor kormányfővel szoros kapcsolatot ápoló Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök horvátországi bevásárlásainak egyik mozaikkockája. A bankvezér leginkább bankja horvátországi terjeszkedésére összpontosít, ám szokásához híven ennél tágabb gazdasági befolyásra tör. Hét éve a Podravka nevű fűszergyártónak juttatott, a Mol-üggyel is kapcsolatba hozott OTP-kölcsön miatt kattant horvát politikusok és menedzserek kezén a bilincs. Most pedig Horvátország egyik legnagyobb, súlyos anyagi gondokkal küzdő mezőgazdasági csoportja, az Agrokor, de legalábbis annak egyik leánya, a Belje d.d. vevőjelöltjeként emlegetik. A vádak megalapozottságától függetlenül Csányi és Hernádi Magyarországon minden jel szerint „védett”.


Ódzkodnak Orbán bírálatától

Zágrábot hidegzuhanyként érte, hogy Magyarország nem támogatja az ország OECD-tagságát, annál is inkább, mert Horvátországnak szintén jobboldali kormánya van. A magyar lépés ellenére a konzervatív kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) politikusai feltűnően visszafogottan értékelték Budapest lépését. A ma Magyarországra látogató Kolinda Grabar-Kitarovic elnökasszony annyit közölt, kellemetlen meglepetésként érte a döntés. Azt is mondta, „Magyarország mindig barátja volt Horvátországnak, és bízik benne, hogy minden vitatott kérdésre megoldást találnak."

A horvát ellenzéki sajtó is feltűnőnek tartja, mennyire ódzkodnak a HDZ illetékesei a magyar kormány bírálatától, miközben ha Szerbia vagy Szlovénia bizonyos ellenségesnek tartott lépéseiről van szó, a zágrábi diplomácia is jóval határozottabban lép fel. A Novi List című rijekai lap emlékeztet arra, hogy a HDZ még akkor sem fordult Orbán Viktor ellen, amikor bejelentette, hogy kerítést épít a magyar-horvát határszakaszra. 2015-ben, az akkori horvát választási kampány idején Tomislav Karamarko, a HDZ akkori elnöke Orbán támogatására is számított, Kolinda Grabar-Kitarovic elnök pedig többször is megemlítette, hogy a magyar és a horvát kormány hasonló értékrendet képvisel, elutasítják „az antiliberális nézeteket".

Miután 2016 elején a HDZ alakíthatott kormányt, s Miro Kovacot nevezték ki külügyminiszternek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly februárban gyökeres változást remélt a két ország viszonyában. „A magyar-horvát kapcsolatok soha nem voltak olyan rosszak, mint most, ezért most a két kormánynak azt a nagy feladatot kell végrehajtani, hogy erről a mélypontról kimozdítsák a kétoldalú kapcsolatokat" - fogalmazott, Hozzátette, Magyarország és Horvátország érdeke nem az ellenségeskedés, hanem „a barátság és a stratégiai együttműködés". Három hónappal később Szijjártó elmondta, sokkal jobb a viszony az új horvát kabinettel.

Tavaly májusi találkozójuk során Szijjártó azt is elmondta, „lesz megoldás a MOL-INA-ügyre". A horvát sajtó tavaly augusztusban számolt be a magyar külügyminiszter azon kijelentéséről, amely szerint „a HDZ sikeréért szorít" az előrehozott horvát választáson. A voksolást ismét a HDZ nyerte, Andrej Plenkovic alakíthatott kormányt Szijjártó pedig tavaly novemberben fogadta az új horvát külügyminisztert, Davor Stiert. Magyarország és Horvátország alapvető érdeke visszatérni a szövetségesi együttműködéshez – fogalmazott akkor a magyar diplomácia vezetője. A horvát kormány fontos szövetségesének tartja a magyart, ezért is döbbentette meg Budapest vétója.

Ugyanakkor a kormánypárti média megtalálta a tettest Zoran Milanovic személyében. A jobboldali sajtó úgy véli, a volt miniszterelnök alatt annyira rossz lett a két ország viszonya, hogy emiatt emelt vétót Budapest. Azért is sajátos a szociáldemokrata politikus nyakába varrni a történteket, mert 2016 januárjáig volt hazája miniszterelnöke, s azóta nincs is szerepe a horvát belpolitikában. - Rónay Tamás

Szerző

Paks - Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:00

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja.

Mintha nem bíznának a győzelemben: a kormány kész helyzet elé akarja állítani a következő kabinetet az ország legdrágább beruházása ügyében, olyan állapotokat teremtve, hogy a választás eredményétől függetlenül semmiképpen se lehessen kifarolni a paksi bővítésből. Ennek legbiztosabb eszköze, ha elkezdik lehívni az orosz hitelt, és a 4000 milliárd forintnyira becsült költségek minél nagyobb hányadát elköltik vagy lekötik. Az igyekezetnek ugyanakkor határt szab, hogy még mindig rengeteg engedély hiányzik a reaktorok építésének megkezdéséhez.

A Népszava információi szerint idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, amennyiben a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

Mint korábban megírtuk, a bizottsági határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta (a kialakult gyakorlat szerint az érintett kormány és a Bizottság egyezteti a nyilvánosságra kerülő szöveget) abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig. Ennek azért van jelentősége, mert Ausztria már bejelentette, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja a paksi bővítés állami támogatását, az Európai Bíróságnál fogja megtámadni a döntést – amit viszont csak akkor tehet meg, ha a határozatot és az indoklást már nyilvánosságra hozták. A magyar kormány azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: forrásaink szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken (az ausztriai választásra október közepén kerül sor).

FOTÓK: Tóth Gergő

FOTÓK: Tóth Gergő

A kormány tervei szerint az ősz folyamán megindulnak a nagy összegű kifizetések az orosz fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom irányába, párhuzamosan az orosz hitel első részletének lehívásával. Immár semmilyen fórumon nem beszélnek róla, hogy az 5 százalék körüli kamatú orosz hitel kiváltható lenne olcsóbb piaci finanszírozással, pedig a gondolatot a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János vetette fel tavaly, és a magyar állam immár a tavalyi szintnél is kisebb kamattal tudna forrásokhoz jutni a nemzetközi pénzpiacon.

A hitel tehát orosz lesz, és a bővítésért felelős miniszter, Süli János minapi nyilatkozata szerint Magyarországnak semmilyen befolyása sem lesz arra, hogy kik lesznek az alvállalkozók, egyedül a Roszatomon múlik, hogy kikkel köt beszállítói szerződést (az orosz cég már meg is kezdte a tenderek kiírását). Ez azért ellentmondásos, mert egyrészt a kormány részéről többször elhangzott – és a magyar-orosz bővítési egyezményben is szerepel szándékként – egy 40 százalékos magyar beszállítói arány, másrészt a Népszava információi szerint az Orbán-kormány az állami támogatás engedélyezése érdekében nagyvonalú ígéreteket tett a német Siemens, illetve a francia Areva és Alstom felé, amelyeket a Süli-féle helyzetértékelés fényében igen nehéz lesz teljesíteni.

A tényleges építési munkálatok 2018 januárjában kezdődhetnek meg. Fontos megjegyezni, hogy itt még nem a reaktorok és a fontosabb erőművi épületek építéséről van szó, az azokhoz szükséges létesítési engedélyezés ugyanis még meg sem kezdődött. Így – bár a kommunikáció valószínűleg másról szól majd – leginkább a helyszín megtisztítására, illetve a felvonulási létesítmények építésére lehet számítani. Az atomtörvény szerinti olyan épületekkel kezdhetik a munkát, amelyeknek „nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében” – ezeket a munkálatokat is engedélyeztetni kell az Országos Atomenergia Hivatallal –, illetve sor kerülhet Paks 1 látogatóközpontjának arrébb helyezésére, a hűtővízrendszer kialakítására, de akár az erőmű nem nukleáris részének építésére is.

Év végén, vagy legkésőbb a jövő év elején benyújtják a létesítési engedélykérelmet, amelynek az elbírálása akár 15 hónapig is eltarthat. Emiatt a reaktorépítkezés megkezdésére 2019 tavasza előtt kicsi az esély. Érdemes felidézni, hogy a kormány átíratta a parlamenttel az atomtörvényt annak érdekében, hogy már a szükséges engedélyek beszerzése nélkül, illetve az engedélyektől eltérve is lehessen építkezni, ám időközben Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője panaszt tett az Európai Bizottságnál a nukleáris biztonságot sértő trükk miatt, és a kormánytöbbség uniós nyomásra kénytelen volt törölni a módosítást a szövegből.

Nyert a Fidesz
Szabó Péter

Szabó Péter

Szabó Péternek – a saját véleménykutatásunk alapján – már vasárnap reggel oda lehetett volna adni a Tolna megyei város polgármesteri tisztségét. Tucatnyi embert faggatva ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje toronymagas esélyes. Szabó Péter eddigi alpolgármester végül 3423 szavazattal nyert a választáson.
A független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott - közölte Blazsek Balázs, a helyi választási iroda vezetője vasárnap este. A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt - tette hozzá.