Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:02

Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

Ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. Az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként - Facebook-posztjában, illetve az ahhoz melléket tanulságos diagramban azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei. Az LMP-s képviselő szerint a legújabb kori földkoncentráció nyomán kialakult birtokszerkezetnek semmilyen kimutatható társadalmi haszna nincs, hiszen az érintett birtokok a földterülethez, illetve a felszívott támogatásokhoz képest nagyon kevés embert foglalkoztatnak. A létüket nem a gazdasági, hanem a politikai racionalitás indokolja: korábbi állami földeken jöttek létre, kialakulásuk és fennmaradásuk nem lett volna lehetséges a mindenkori kormányok gyámkodása nélkül. Hogy konkrét bizonyítékot említsünk, a Sallai diagramján szereplő nagybirtokok mind sokkal nagyobbak a hatályos földtörvényben szereplő birtokmaximumnál, a különböző cég- és személyneveken lévő földek kötelező egybeszámítását előíró üzemszabályozási törvény elfogadását pedig évek óta szabotálja a fideszes kormánytöbbség.

A képviselő szerint az utóbbi években a magyar agrárium két kulcsszereplője, a privatizátor-bankvezér Csányi Sándor és a 2010-es kormányváltás óta feltűnt Mészáros Lőrinc növelte a leglátványosabb ütemben a birtokméretet és a megszerzett agrártámogatások mennyiségét, és ez a tendencia az idén sem tört meg. Az év első felében kiosztott 200 milliárd forintnyi agrártámogatásból a gazdálkodók kevesebb, mint 4 százalékának (3,8) fizették ki az támogatások majdnem 60 százalékát (55,68), vagyis a földhasználók 96 százaléka osztozott a maradék 40 százalékon. (Ez az egyenlőtlen eloszlás nem új trend, mindig a legtöbb termőfölddel és legnagyobb gazdasággal bíró agrárérdekeltségek kapják a legtöbb pénzt, míg a maradékon a kisebb gazdálkodók osztoznak.) Csányi és Mészáros érdekeltségei fél év alatt összesen csaknem kétmilliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak január óta.

Sallai arra is felhívta a figyelmet, hogy az annak idején Alcsúton székelő Habsburg József királyi hercegnek 8670 hektárnyi birtoka volt – mára majdnem beérte őt Mészáros Lőrinc cége és családja 6500 hektárnyi termőfölddel. Frigyes herceg 24 300 hektárt birtokolt Békés megyében – korábbi földjeinek zöme ma a Bólyi Zrt. révén Csányi Sándor uradalmához tartozik. Csányinak külön is gratulált Sallai R. Benedek, mivel a Forbes magazin szerint érdekeltségei révén ő vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját. A cikk szerint a Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE Zrt. és MCS Vágóhíd Zrt. becsült cégértéke 113,4 milliárd forint.

Szerző

Kirúgták a BKK-botrány felelőseit

Publikálás dátuma
2017.09.12. 23:34
Illusztráció: Molnár Ádám
Már nem dolgozik a T-Sytemsnél az a két felsővezető, aki a BKK botrányos e-jegyrendszeréért is felelt – írta a hwsw.hu. 

Az értesülést a Magyar Telekom hivatalosan is megerősítette. Lakatos András a cég közszféráért felelős üzletági igazgatója volt, ő írta alá a T-Systems részéről a BKK-val kötött új szerződést. Takács József pedig a T-Systems informatikai biztonságért felelős igazgatója volt.

Megírtuk: egy 18 éves etikus hacker biztonsági rést jelzett a BKK-nak, amiért a T-System feljelentette a fiatalt, majd elő is állították, végül az ügyészség megszüntette vele szemben az eljárást. A rendszert a BKK mára teljesen leállította, a T-Systems pedig saját hatáskörben vállalta, hogy "saját költségén helyezi új platformra" - gyakorlatilag egy teljes újraírás következik tehát.

Szerző

Orbánék túlbecsülték Merkel türelmét

Publikálás dátuma
2017.09.12. 23:33
FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL
Sokat kellett renitenskedni, de az Orbán-kormány elérte: a német kancellár már azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy kizárják Magyarországot az Unióból.

Angela Merkel megelégelte Magyarország sorozatos jogsértéseit, pökhendi magatartását. A német kancellár olyan kemény nyilatkozatot adott a Berliner Zeitungnak, amilyenre 12 év óta tartó tisztsége alatt nem volt példa. Merkel arra a kérdésre, Magyarországnak el kell-e hagynia az Európai Uniót amiatt, mert nem teljesíti az Európai Bíróság múlt heti döntését, azt válaszolta, erre a kérdésre vissza kell térni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján. Példátlan, hogy Merkel már egy tagállam kizárását sem tartja elképzelhetetlennek. Eddig ugyanis a magyar jogsértések kapcsán kapcsán kialakult vitákat igyekezett a színfalak mögött, az Európai Néppárt, s annak elnöke, honfitársa, Manfred Weber (CSU) közvetítésével megoldani. Még a lengyel igazságügyi reform kapcsán is mérsékelt hangot ütött meg. Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével szemben ugyanis nem támogatja, hogy a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártnak lényegében teljhatalmat biztosító törvények miatt élesítsék a 7-es cikkelyt, amely a lengyelek szavazati jogának elvételét jelenthetné az Európai Tanácsban.

A jelek szerint azonban az, hogy Budapest nem hajlandó tartani magát az Európai Bíróság, az EU egyik fontos intézményének döntéséhez, az utolsó csepp volt a német kancellár poharában. Retorikájának változására két esemény is utalt. A szeptember 3-án megtartott televíziós vitában, amelyben a szociáldemokrata kancellárjelölttel, Martin Schulz-cal állt szemben, a menekültválság kapcsán keményen bírálta a magyar kormányt, hangoztatva, hogy a budapesti kabinet elutasított mindenfajta szolidaritást, s Orbánék kényszerhelyzetbe hozták hazáját, emiatt kellett a menekültek tömeges befogadása mellett döntenie.

Merkel a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban vasárnap megjelent interjúban is úgy vélte, fel kell vetni az uniós támogatások megvonását azoktól az országoktól, amelyek nem tartják magukat az Unió alapszerződéseihez. Augusztus közepén ugyanakkor még úgy fogalmazott, nem kell büntetni Kelet-Európát a kohéziós támogatások megvonásával amiatt, mert elutasítják a kvóták szerinti betelepítést.

Merkel egyre keményebb fellépése több dologra utal. Egyrészt arra, hogy a magyar kormány nem sok jóra számíthat a szeptember 24-én esedékes német parlamenti választás után, sem akkor, ha folytatódik a nagykoalíció, sem akkor, ha a kancellár pártja, a CDU a szabaddemokrata FDP-vel és a Zöldekkel lép koalícióra. Martin Schulz, aki a nagykoalíció folytatása esetén a külügyi tárcát kaphatná meg, Merkelnél is radikálisabban lépne fel a jogsértéseket elkövető tagállamokkal szemben. Az FDP politikusai szintén többször ítélték el a magyar kormány túlkapásait, s a környezetvédőkről is közismert, mennyire „rokonszenveznek” Orbán Viktor kabinetjével.

Bár Emmnanuel Macron elnökké választása óta a francia elnök számított „radikálisnak” a magyar kormány szemében, Orbánék a Merkel nyilatkozat alapján már aligha remélhetik, hogy a kancellár megpuhítja majd az Elysée-palota urát, aki egyértelműen kiállt a kétsebességes Európa mellett és élesen bírálta a jogsértő tagországokat. Már Merkel is úgy véli, kemény fellépésre van szükség, mert az Unió válaszúthoz érkezett: ha megtűri az alapértékekkel nyíltan szembemenő országok lázadását, akkor annak következménye az Unió szétesése lehet. Nyilvánvalóan meg akarja akadályozni azt is, hogy sikeres legyen a Kremlnek az EU szétszakítására tett kísérlete.

A Merkel-nyilatkozat azonban rámutat még egy fontos aspektusra. Arra, hogy a visegrádi négyek szétesése nem egy most kezdődő folyamat, hanem tény. Szlovákia ugyanis egyértelműen a mag-Európához tartozás mellett tett hitet, s ugyanez Csehország célja is, szülessék bármilyen eredmény is az októberi parlamenti választáson. Prága szándékairól mindent elmond, hogy az ország az euróhoz kíván csatlakozni. Magyarország és Lengyelország teljesen magára marad.

Kósa Lajosnak nem tetszik a "macerálás"
Ha a német kancellár egyenlő mércével mér, akkor szeretnénk, ha Merkel azokat az országokat is éppúgy macerálná, amelyek nem hajtották végre a kötelező kvótákról szóló döntést. Nem pereltek, nem szóltak egy szót sem, csak sunnyogva nem hajtották végre - így reagált a bírálatra a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. Kósa Lajos hozzátette: Magyarország jogvita esetén a rendelkezésére álló jogi eljárási kereteket kihasználva védi meg az álláspontját, de a végén a döntéseket végrehajtja, mert ragaszkodik a jogszerűséghez.

„Ez a német kancellár igazi álláspontja”

Orbán átlépett egy vonalat, Angela Merkel türelme pedig eddig tartott – értékelte Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU oktatója a német kancellár szavait.

- Mivel magyarázható a szokatlanul éles Orbán-kritika?

- Németországban kampány van, ilyenkor a kancellárnak is sarkosabban kell állást foglalnia. Egyértelművé kell tennie, hogy mi a véleménye például arról, ha a kvótaper lezárultával egy uniós tagország semmibe akarja venni az Európai Bíróság ítéletét. Ugyanakkor szemernyi kétségem sincs afelől, hogy bár kampányidőszakban hangzott el ez a vélemény, valójában Merkelnek ez az igazi álláspontja.

- Afféle utolsó figyelmeztetés?

- Az, hogy egyáltalán ideáig renitenskedhetett Magyarország, pontosabban az Orbán-kormány, kizárólag a kancellár türelmével magyarázható. Mára azonban a kormányfő átlépett egy vonalat, ami miatt az eddig végtelenül elnéző kancellár türelme is elfogyott. Ennek következményeit a magyar miniszerelnök kizárólag magának köszönheti.

- A kvótaper elvesztése után a kormány előbb azt jelezte, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére sem változtat politikáján, majd Orbán már arról beszélt, tiszteletben tartják a döntést. Merkel mára kiismerte az orbáni kettős beszédet?

- Ezúttal talán másról van szó. Általános megütközést kelt egy jogállamban az, ha egy kormány azt üzeni: nem érdekli a bíróság döntése. Ezt semmilyen körülmények között nem tolerálják. Úgy gondolom, hogy Orbán legutóbbi nyilatkozata előtt történhetett valami, ami meghátrálásra késztette a miniszterelnököt. Ezt látszik alátámasztani Merkel mostani határozott állásfoglalása is. - B. A.