Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Publikálás dátuma
2017.09.13 07:02

Fotó: /
Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

Ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. Az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként - Facebook-posztjában, illetve az ahhoz melléket tanulságos diagramban azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei. Az LMP-s képviselő szerint a legújabb kori földkoncentráció nyomán kialakult birtokszerkezetnek semmilyen kimutatható társadalmi haszna nincs, hiszen az érintett birtokok a földterülethez, illetve a felszívott támogatásokhoz képest nagyon kevés embert foglalkoztatnak. A létüket nem a gazdasági, hanem a politikai racionalitás indokolja: korábbi állami földeken jöttek létre, kialakulásuk és fennmaradásuk nem lett volna lehetséges a mindenkori kormányok gyámkodása nélkül. Hogy konkrét bizonyítékot említsünk, a Sallai diagramján szereplő nagybirtokok mind sokkal nagyobbak a hatályos földtörvényben szereplő birtokmaximumnál, a különböző cég- és személyneveken lévő földek kötelező egybeszámítását előíró üzemszabályozási törvény elfogadását pedig évek óta szabotálja a fideszes kormánytöbbség.

A képviselő szerint az utóbbi években a magyar agrárium két kulcsszereplője, a privatizátor-bankvezér Csányi Sándor és a 2010-es kormányváltás óta feltűnt Mészáros Lőrinc növelte a leglátványosabb ütemben a birtokméretet és a megszerzett agrártámogatások mennyiségét, és ez a tendencia az idén sem tört meg. Az év első felében kiosztott 200 milliárd forintnyi agrártámogatásból a gazdálkodók kevesebb, mint 4 százalékának (3,8) fizették ki az támogatások majdnem 60 százalékát (55,68), vagyis a földhasználók 96 százaléka osztozott a maradék 40 százalékon. (Ez az egyenlőtlen eloszlás nem új trend, mindig a legtöbb termőfölddel és legnagyobb gazdasággal bíró agrárérdekeltségek kapják a legtöbb pénzt, míg a maradékon a kisebb gazdálkodók osztoznak.) Csányi és Mészáros érdekeltségei fél év alatt összesen csaknem kétmilliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak január óta.

Sallai arra is felhívta a figyelmet, hogy az annak idején Alcsúton székelő Habsburg József királyi hercegnek 8670 hektárnyi birtoka volt – mára majdnem beérte őt Mészáros Lőrinc cége és családja 6500 hektárnyi termőfölddel. Frigyes herceg 24 300 hektárt birtokolt Békés megyében – korábbi földjeinek zöme ma a Bólyi Zrt. révén Csányi Sándor uradalmához tartozik. Csányinak külön is gratulált Sallai R. Benedek, mivel a Forbes magazin szerint érdekeltségei révén ő vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját. A cikk szerint a Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE Zrt. és MCS Vágóhíd Zrt. becsült cégértéke 113,4 milliárd forint.

Szerző
2017.09.13 07:02

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00

Egy átlagfizetés harmadát megeszi az iskolakezdés

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:46
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A szülők legalább 60 ezer forinttal számolnak. A tankönyvek az első 9 évfolyamban ingyenesek, de a szakmai egyesület szerint ennek megvannak az árnyoldalai is.
Bár a tanszerek nem drágultak különösképpen, több szülő is úgy számol, hogy legalább 60 ezer forint szükséges az első osztály megkezdéséhez – hangzott el az ATV híradójában. Az utánpótlás is legalább 15-20 ezerre forintra jön ki gyerekenként. A tankönyvekért 9. osztályig egyáltalán nem kell fizetni, harmadiktól viszont ez könyvtári könyveket jelent.
„A visszajelzések alapján a szülők többsége úgy látja, hogy a kölcsön tankönyvrendszer hátráltatja a gyerekeket a tanulásban. Nagyon sokszor előfordul, hogy a kölcsöntankönyv, amit a gyerek kap, az már rossz állapotú”
– mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.
Ezért vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, mégis megveszik a könyveket, ez pedig plusz 15-20 ezer forintot jelent legalább egy évben. A mindenkire vonatkozó ingyenes tankönyveket tavaly vezette be a kormány. Az erre szánt költségvetés viszont a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint pazarlás.
„Ez az 5-6 milliárd kidobott pénz akkor hasznosulna az oktatás számára, ha ezt az iskolák kapnák, mert ez azt jelenti, hogy átlagosan egy intézményre körülbelül 1 millió forint jutna. Ha ezt az iskolák valóban arra fordíthatnák, amik nekik szükséges”
– közölte Romankovics András, a TANOSZ alelnöke. A jelenlegi intézkedések az egyesület alelnöke szerint oda vezetnek, hogy csak egy nagyon szűk állami tankönyv választék áll majd rendelkezésre.
2018.08.22 08:46
Frissítve: 2018.08.22 08:46