Orbánék túlbecsülték Merkel türelmét

Publikálás dátuma
2017.09.12. 23:33
FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL
Sokat kellett renitenskedni, de az Orbán-kormány elérte: a német kancellár már azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy kizárják Magyarországot az Unióból.

Angela Merkel megelégelte Magyarország sorozatos jogsértéseit, pökhendi magatartását. A német kancellár olyan kemény nyilatkozatot adott a Berliner Zeitungnak, amilyenre 12 év óta tartó tisztsége alatt nem volt példa. Merkel arra a kérdésre, Magyarországnak el kell-e hagynia az Európai Uniót amiatt, mert nem teljesíti az Európai Bíróság múlt heti döntését, azt válaszolta, erre a kérdésre vissza kell térni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján. Példátlan, hogy Merkel már egy tagállam kizárását sem tartja elképzelhetetlennek. Eddig ugyanis a magyar jogsértések kapcsán kapcsán kialakult vitákat igyekezett a színfalak mögött, az Európai Néppárt, s annak elnöke, honfitársa, Manfred Weber (CSU) közvetítésével megoldani. Még a lengyel igazságügyi reform kapcsán is mérsékelt hangot ütött meg. Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével szemben ugyanis nem támogatja, hogy a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártnak lényegében teljhatalmat biztosító törvények miatt élesítsék a 7-es cikkelyt, amely a lengyelek szavazati jogának elvételét jelenthetné az Európai Tanácsban.

A jelek szerint azonban az, hogy Budapest nem hajlandó tartani magát az Európai Bíróság, az EU egyik fontos intézményének döntéséhez, az utolsó csepp volt a német kancellár poharában. Retorikájának változására két esemény is utalt. A szeptember 3-án megtartott televíziós vitában, amelyben a szociáldemokrata kancellárjelölttel, Martin Schulz-cal állt szemben, a menekültválság kapcsán keményen bírálta a magyar kormányt, hangoztatva, hogy a budapesti kabinet elutasított mindenfajta szolidaritást, s Orbánék kényszerhelyzetbe hozták hazáját, emiatt kellett a menekültek tömeges befogadása mellett döntenie.

Merkel a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban vasárnap megjelent interjúban is úgy vélte, fel kell vetni az uniós támogatások megvonását azoktól az országoktól, amelyek nem tartják magukat az Unió alapszerződéseihez. Augusztus közepén ugyanakkor még úgy fogalmazott, nem kell büntetni Kelet-Európát a kohéziós támogatások megvonásával amiatt, mert elutasítják a kvóták szerinti betelepítést.

Merkel egyre keményebb fellépése több dologra utal. Egyrészt arra, hogy a magyar kormány nem sok jóra számíthat a szeptember 24-én esedékes német parlamenti választás után, sem akkor, ha folytatódik a nagykoalíció, sem akkor, ha a kancellár pártja, a CDU a szabaddemokrata FDP-vel és a Zöldekkel lép koalícióra. Martin Schulz, aki a nagykoalíció folytatása esetén a külügyi tárcát kaphatná meg, Merkelnél is radikálisabban lépne fel a jogsértéseket elkövető tagállamokkal szemben. Az FDP politikusai szintén többször ítélték el a magyar kormány túlkapásait, s a környezetvédőkről is közismert, mennyire „rokonszenveznek” Orbán Viktor kabinetjével.

Bár Emmnanuel Macron elnökké választása óta a francia elnök számított „radikálisnak” a magyar kormány szemében, Orbánék a Merkel nyilatkozat alapján már aligha remélhetik, hogy a kancellár megpuhítja majd az Elysée-palota urát, aki egyértelműen kiállt a kétsebességes Európa mellett és élesen bírálta a jogsértő tagországokat. Már Merkel is úgy véli, kemény fellépésre van szükség, mert az Unió válaszúthoz érkezett: ha megtűri az alapértékekkel nyíltan szembemenő országok lázadását, akkor annak következménye az Unió szétesése lehet. Nyilvánvalóan meg akarja akadályozni azt is, hogy sikeres legyen a Kremlnek az EU szétszakítására tett kísérlete.

A Merkel-nyilatkozat azonban rámutat még egy fontos aspektusra. Arra, hogy a visegrádi négyek szétesése nem egy most kezdődő folyamat, hanem tény. Szlovákia ugyanis egyértelműen a mag-Európához tartozás mellett tett hitet, s ugyanez Csehország célja is, szülessék bármilyen eredmény is az októberi parlamenti választáson. Prága szándékairól mindent elmond, hogy az ország az euróhoz kíván csatlakozni. Magyarország és Lengyelország teljesen magára marad.

Kósa Lajosnak nem tetszik a "macerálás"
Ha a német kancellár egyenlő mércével mér, akkor szeretnénk, ha Merkel azokat az országokat is éppúgy macerálná, amelyek nem hajtották végre a kötelező kvótákról szóló döntést. Nem pereltek, nem szóltak egy szót sem, csak sunnyogva nem hajtották végre - így reagált a bírálatra a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. Kósa Lajos hozzátette: Magyarország jogvita esetén a rendelkezésére álló jogi eljárási kereteket kihasználva védi meg az álláspontját, de a végén a döntéseket végrehajtja, mert ragaszkodik a jogszerűséghez.

„Ez a német kancellár igazi álláspontja”

Orbán átlépett egy vonalat, Angela Merkel türelme pedig eddig tartott – értékelte Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU oktatója a német kancellár szavait.

- Mivel magyarázható a szokatlanul éles Orbán-kritika?

- Németországban kampány van, ilyenkor a kancellárnak is sarkosabban kell állást foglalnia. Egyértelművé kell tennie, hogy mi a véleménye például arról, ha a kvótaper lezárultával egy uniós tagország semmibe akarja venni az Európai Bíróság ítéletét. Ugyanakkor szemernyi kétségem sincs afelől, hogy bár kampányidőszakban hangzott el ez a vélemény, valójában Merkelnek ez az igazi álláspontja.

- Afféle utolsó figyelmeztetés?

- Az, hogy egyáltalán ideáig renitenskedhetett Magyarország, pontosabban az Orbán-kormány, kizárólag a kancellár türelmével magyarázható. Mára azonban a kormányfő átlépett egy vonalat, ami miatt az eddig végtelenül elnéző kancellár türelme is elfogyott. Ennek következményeit a magyar miniszerelnök kizárólag magának köszönheti.

- A kvótaper elvesztése után a kormány előbb azt jelezte, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére sem változtat politikáján, majd Orbán már arról beszélt, tiszteletben tartják a döntést. Merkel mára kiismerte az orbáni kettős beszédet?

- Ezúttal talán másról van szó. Általános megütközést kelt egy jogállamban az, ha egy kormány azt üzeni: nem érdekli a bíróság döntése. Ezt semmilyen körülmények között nem tolerálják. Úgy gondolom, hogy Orbán legutóbbi nyilatkozata előtt történhetett valami, ami meghátrálásra késztette a miniszterelnököt. Ezt látszik alátámasztani Merkel mostani határozott állásfoglalása is. - B. A.

Hurrikán - Hét magyart hoznak haza a Szent Márton-szigetről

Publikálás dátuma
2017.09.12. 23:29
FOTÓ: AFP
Egy öttagú magyar család, egy nő és remélhetőleg még egy férfi a hurrikán sújtotta Szent Márton-szigeten helyi idő szerint kedd délután felszáll arra a repülőgépre, amelyet a kormány bérelt ki, és Curacaóba viszi őket - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón.

A tárcavezető az Irma hurrikán által sújtott Szent Márton-szigeten jelenleg tartózkodó magyarokról adott helyzetértékelésében elmondta: magyar idő szerint éjszaka, késő este négy embernek, két párnak sikerült elhagynia a szigetet Curacao, illetve Martinique irányába, róluk tudják, hogy jól vannak. Jelenleg tizenhárom magyar állampolgár tartózkodik a szigeten, akiről a tárcának tudomása van.

Szijjártó Péter ismertette: hétfőn megállapodtak egy amerikai légitársasággal, amelynek van Dominikán repülőgépe szabad kapacitással, és helyi idő szerint kedd délután egy gépük átrepül a szigetre, ahol felvesz "hat, illetve hét magyar állampolgárt". Ismertette: köztük van egy öttagú család, egy nő, valamint remélhetően még egy férfi. A családnál a két szülőn és a két gyermeken kívül az egyik szülő testvére is jelen van. Korábban úgy tűnt, problémát okoz, hogy az egyik gyermeknek nincs útlevele, de megállapodtak a holland hatóságokkal, hogy eltekintenek ettől a sziget elhagyásakor. Őket korábban a franciák el tudták volna vinni Guadeloupe szigetére, de inkább a magyar segítséget választották - jegyezte meg. Hozzátette: a hatodik magyar, egy nő úton van a repülőtérre, őt is elhozzák, a férfival most nem tudtak beszélni, de korábban felvették vele a kapcsolatot, most pedig kérték az ismerőseit, hogy értesítsék, induljon minél előbb a repülőtérre, hogy mind a hét magyar állampolgárt elvihessék.

Jelezte: Curacaóban biztonságban lesznek a magyar állampolgárok, konzuli segítséget kaphatnak, ki tudják állítani a hazatérésükhöz szükséges dokumentumokat. Hozzátette: azért éppen Curacaóba viszik őket, mert az egyébként Pápán állomásozó nagy katonai gép "a hollandok repülési kontójára" részben segélyszállítmányokat visz, részben az evakuálásban vesz részt Curacaón keresztül. Ha ez a gép nem tudja elhozni a magyarokat, akkor másképp segítenek nekik - mondta Szijjártó Péter.

Hollandia is részese annak a 12 államnak, amely létrehozta a pápai Nehéz Légiszállító Ezredet, a C-17-es szállítógépeket üzemeltető nemzetközi alakulatot. A miniszter közölte: az említett embereken kívül van egy háromtagú család a sziget francia részén, ők jelezték, hogy saját erőből megoldják a hazatérést, nem kértek segítséget, valamint van egy pár, amely szintén átment a francia oldalra, ők szerepelnek "az evakuációs listán", velük is folyamatos a kapcsolat, és van egy ember, akivel még nem tudták felvenni a kapcsolatot. Róla "áttételesen azt jelezték", hogy egy ismerősénél tartózkodik a Szent Márton-szigeten és jól van, de ennél konkrétabbat nem tudnak.

Hangsúlyozta: a helyzet továbbra sem egyszerű, tekintettel a természeti katasztrófa okozta károkra, az összeomlott közigazgatásra, a távolságra és arra, hogy mind Hollandia, mind Franciaország több ezer kilométerre van a szigettől. Saint-Martin szigetének teljes területe mintegy 90 négyzetkilométer, és mintegy 77 ezren lakják. A sziget északi fele Franciaországhoz, déli része pedig Hollandiához tartozik, utóbbi Sint Maarten néven.

Szerző

Orbánék szerint ők nem zsarolnak

Publikálás dátuma
2017.09.12. 23:23
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügy
Nem közeledtek az álláspontok Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő budapesti munkamegbeszélésein. Magyarország továbbra is nemmel szavaz a szomszédos ország felvételére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).

A belépés a tagok egyhangú voksolásához kötött, de Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken azt közölte: „a Mol horvátországi beruházása körül kialakult helyzet, valamint a Mol vezetőjével szembeni horvát magatartás” miatt mi nemmel szavazunk. Egy határvita miatt amúgy Szlovénia is ezzel fenyeget.

Kolinda Grabar-Kitarovic keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor magyar kormányfő és Áder János köztársasági elnök is biztosította arról, „nincs szó zsarolásról, csupán a befektetői környezet védelméről. Magyarország nem elégedett a Mol-INA-ügyben kialakult helyzettel, habár történtek előrelépések” - magyarázta az elnök asszony, aki úgy vélte, hogy Magyarország csak a saját üzleti érdekeit védi, mert az OECD nem politikai, hanem gazdasági szervezet.

Jelezte: a tárgyalásokról beszámol Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek, és bízik abban, hogy a két ország csendes diplomáciai úton folytatja a kapcsolatok rendezését. "Nagyon fontos volt számomra az elmúlt években, hogy megkönnyítsem a kommunikációt Horvátország és Magyarország között, ezért megjegyeztem magyar barátaimnak, hogy az ilyen helyzetek nem segítenek a nyitott kérdések megoldásában" - hangsúlyozta Grabar-Kitarovic. Hozzáfűzte: reméli, hogy a tárgyalások a megbékélés szándékának szellemében folynak majd. Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kijelentette: a vitás kérdésekben „a magyar miniszterelnök és a horvát köztársasági elnök egyaránt megerősítette saját korábbi álláspontját”.

Szerző