Orbánék túlbecsülték Merkel türelmét

Publikálás dátuma
2017.09.12 23:33
FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL
Fotó: /
Sokat kellett renitenskedni, de az Orbán-kormány elérte: a német kancellár már azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy kizárják Magyarországot az Unióból.

Angela Merkel megelégelte Magyarország sorozatos jogsértéseit, pökhendi magatartását. A német kancellár olyan kemény nyilatkozatot adott a Berliner Zeitungnak, amilyenre 12 év óta tartó tisztsége alatt nem volt példa. Merkel arra a kérdésre, Magyarországnak el kell-e hagynia az Európai Uniót amiatt, mert nem teljesíti az Európai Bíróság múlt heti döntését, azt válaszolta, erre a kérdésre vissza kell térni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján. Példátlan, hogy Merkel már egy tagállam kizárását sem tartja elképzelhetetlennek. Eddig ugyanis a magyar jogsértések kapcsán kapcsán kialakult vitákat igyekezett a színfalak mögött, az Európai Néppárt, s annak elnöke, honfitársa, Manfred Weber (CSU) közvetítésével megoldani. Még a lengyel igazságügyi reform kapcsán is mérsékelt hangot ütött meg. Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével szemben ugyanis nem támogatja, hogy a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártnak lényegében teljhatalmat biztosító törvények miatt élesítsék a 7-es cikkelyt, amely a lengyelek szavazati jogának elvételét jelenthetné az Európai Tanácsban.

A jelek szerint azonban az, hogy Budapest nem hajlandó tartani magát az Európai Bíróság, az EU egyik fontos intézményének döntéséhez, az utolsó csepp volt a német kancellár poharában. Retorikájának változására két esemény is utalt. A szeptember 3-án megtartott televíziós vitában, amelyben a szociáldemokrata kancellárjelölttel, Martin Schulz-cal állt szemben, a menekültválság kapcsán keményen bírálta a magyar kormányt, hangoztatva, hogy a budapesti kabinet elutasított mindenfajta szolidaritást, s Orbánék kényszerhelyzetbe hozták hazáját, emiatt kellett a menekültek tömeges befogadása mellett döntenie.

Merkel a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban vasárnap megjelent interjúban is úgy vélte, fel kell vetni az uniós támogatások megvonását azoktól az országoktól, amelyek nem tartják magukat az Unió alapszerződéseihez. Augusztus közepén ugyanakkor még úgy fogalmazott, nem kell büntetni Kelet-Európát a kohéziós támogatások megvonásával amiatt, mert elutasítják a kvóták szerinti betelepítést.

Merkel egyre keményebb fellépése több dologra utal. Egyrészt arra, hogy a magyar kormány nem sok jóra számíthat a szeptember 24-én esedékes német parlamenti választás után, sem akkor, ha folytatódik a nagykoalíció, sem akkor, ha a kancellár pártja, a CDU a szabaddemokrata FDP-vel és a Zöldekkel lép koalícióra. Martin Schulz, aki a nagykoalíció folytatása esetén a külügyi tárcát kaphatná meg, Merkelnél is radikálisabban lépne fel a jogsértéseket elkövető tagállamokkal szemben. Az FDP politikusai szintén többször ítélték el a magyar kormány túlkapásait, s a környezetvédőkről is közismert, mennyire „rokonszenveznek” Orbán Viktor kabinetjével.

Bár Emmnanuel Macron elnökké választása óta a francia elnök számított „radikálisnak” a magyar kormány szemében, Orbánék a Merkel nyilatkozat alapján már aligha remélhetik, hogy a kancellár megpuhítja majd az Elysée-palota urát, aki egyértelműen kiállt a kétsebességes Európa mellett és élesen bírálta a jogsértő tagországokat. Már Merkel is úgy véli, kemény fellépésre van szükség, mert az Unió válaszúthoz érkezett: ha megtűri az alapértékekkel nyíltan szembemenő országok lázadását, akkor annak következménye az Unió szétesése lehet. Nyilvánvalóan meg akarja akadályozni azt is, hogy sikeres legyen a Kremlnek az EU szétszakítására tett kísérlete.

A Merkel-nyilatkozat azonban rámutat még egy fontos aspektusra. Arra, hogy a visegrádi négyek szétesése nem egy most kezdődő folyamat, hanem tény. Szlovákia ugyanis egyértelműen a mag-Európához tartozás mellett tett hitet, s ugyanez Csehország célja is, szülessék bármilyen eredmény is az októberi parlamenti választáson. Prága szándékairól mindent elmond, hogy az ország az euróhoz kíván csatlakozni. Magyarország és Lengyelország teljesen magára marad.

Kósa Lajosnak nem tetszik a "macerálás"
Ha a német kancellár egyenlő mércével mér, akkor szeretnénk, ha Merkel azokat az országokat is éppúgy macerálná, amelyek nem hajtották végre a kötelező kvótákról szóló döntést. Nem pereltek, nem szóltak egy szót sem, csak sunnyogva nem hajtották végre - így reagált a bírálatra a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. Kósa Lajos hozzátette: Magyarország jogvita esetén a rendelkezésére álló jogi eljárási kereteket kihasználva védi meg az álláspontját, de a végén a döntéseket végrehajtja, mert ragaszkodik a jogszerűséghez.

„Ez a német kancellár igazi álláspontja”

Orbán átlépett egy vonalat, Angela Merkel türelme pedig eddig tartott – értékelte Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU oktatója a német kancellár szavait.

- Mivel magyarázható a szokatlanul éles Orbán-kritika?

- Németországban kampány van, ilyenkor a kancellárnak is sarkosabban kell állást foglalnia. Egyértelművé kell tennie, hogy mi a véleménye például arról, ha a kvótaper lezárultával egy uniós tagország semmibe akarja venni az Európai Bíróság ítéletét. Ugyanakkor szemernyi kétségem sincs afelől, hogy bár kampányidőszakban hangzott el ez a vélemény, valójában Merkelnek ez az igazi álláspontja.

- Afféle utolsó figyelmeztetés?

- Az, hogy egyáltalán ideáig renitenskedhetett Magyarország, pontosabban az Orbán-kormány, kizárólag a kancellár türelmével magyarázható. Mára azonban a kormányfő átlépett egy vonalat, ami miatt az eddig végtelenül elnéző kancellár türelme is elfogyott. Ennek következményeit a magyar miniszerelnök kizárólag magának köszönheti.

- A kvótaper elvesztése után a kormány előbb azt jelezte, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére sem változtat politikáján, majd Orbán már arról beszélt, tiszteletben tartják a döntést. Merkel mára kiismerte az orbáni kettős beszédet?

- Ezúttal talán másról van szó. Általános megütközést kelt egy jogállamban az, ha egy kormány azt üzeni: nem érdekli a bíróság döntése. Ezt semmilyen körülmények között nem tolerálják. Úgy gondolom, hogy Orbán legutóbbi nyilatkozata előtt történhetett valami, ami meghátrálásra késztette a miniszterelnököt. Ezt látszik alátámasztani Merkel mostani határozott állásfoglalása is. - B. A.

2017.09.12 23:33

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24