Veszett fejsze

Elvesztette a kvótapert a magyar és a vele együttműködő szlovák kormány is. Ez a tény - bárhogy igyekeznek szépíteni - nagy pofon Orbánék számára. Szijjártó a sajtóértekezleten szinte fuldoklott a dühtől, és még jobban kiosztotta Sorost meg az EU-t. Trócsányi igazságügyi miniszter higgadtabban kommentálta a bíróság ítéletét. Orbánék a legrosszabb taktikát választották: fejetlen vagdalkozásba kezdtek, mindent és mindenkit támadtak, akiket csak lehetett, a szlovák miniszterelnök azonban okosabban viselkedett. Veszett fejsze nyele, de Orbán mégis jogi trükközésbe fog, pedig ezzel is sokat árthat az országnak. Az újabb és újabb pofonok aláássák hazánk tekintélyét. Jobban tenné a miniszterelnök, ha nem harcolna az egész világ ellen. Egy ilyen csatában csak veszíteni lehet.

2017.09.14 08:27

EU-csúcs: elégedett politikusok, aggályos helyzetű menekültek

Publikálás dátuma
2018.06.29 20:13
Angela Merkel kancellár az EU csúcs után sajtótájékoztatóra siet 2018. június 29-én Brüsszelben FOTÓ: LUDOVIC MARIN / AFP
Fotó: /
Közös zárónyilatkozatot fogadott el az uniós csúcs Brüsszelben, amelyből minden tagország a neki kedvenc bekezdést idézheti.

Elégedetten nyilatkoztak a péntek délután véget ért brüsszeli EU-csúcs résztvevői, mert végre olyan zárónyilatkozat született a menekültválság kezeléséről, amelyben mindenki megtalálta a maga kedvenc bekezdését. A jövő zenéje, hogy a döntések kiállják-e a nemzetközi jog és a valóság próbáját. Az ördög a részletekben rejlik, márpedig az elhatározások elég elnagyoltak és homályosak ahhoz, hogy elbukjanak az első akadályon. A találkozón elnöklő Donald Tusk sajtótájékoztatóján nem is rejtette véka alá, hogy korai az öröm, mert az egyezségek tető alá hozása jóval könnyebb volt, mint a megvalósításuk lesz.

Orbán Viktor győzelemnek nevezte a migrációról megszületett megállapodást, mert az egyetlen tagállamra sem ró kötelező feladatokat. A miniszterelnök ezúttal sem tartott sajtótájékoztatót, hanem Facebook-üzenetben fejezte ki elégedettségét, amiért a visegrádi országoknak sikerült elhárítaniuk a veszélyt, vagyis a kötelező betelepítés rémét. Magyarországnak nem kell befogadó központokat létesítenie és menedékkérőket átvennie észak-afrikai vagy európai menekülttáborokból. A nevezetes “kvótarendeletről” — hivatalos nevén a dublini reformról — most sem egyeztek meg a huszonnyolcak, mindössze annyit állapítottak meg, hogy a kormányközi konzultációkat folytatni kell róla. De a magyar miniszterelnök kedvező jelnek ítélheti, hogy partnerei ezúttal nemhogy nem erőltettek kötelező vállalásokat, hanem inkább az önkéntes felajánlásokat szorgalmazták. Úgy tudjuk, hogy ez utóbbiról éles viták voltak a tagállamok között, és Orbán Viktor a V4-ek nevében határozottan elutasította az uniós szolidaritás befogadás formájában történő kinyilvánítását.

Az elfogadott közlemény arról árulkodik, hogy az EU a keményvonalasok programját kívánja végrehajtani: a külső határok védelmére összpontosít, a menedékkérelmek elbírálását kiszervezi partmenti tagállamokban létrehozott “ellenőrzött központokba” és észak-afrikai országokban felállított befogadó állomásokra. Eredményesebb visszaküldési politikát és gyorsított eljárásokat sürget a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek hazatoloncolására.

Giuseppe Conte olasz kormányfő elérte, amit akart, legalábbis írásban: ezután a tengerből kimentett migránsokat — a mentés helyétől függően — vagy visszaszállítják az észak-afrikai “regionális központokba” vagy elviszik az uniós tagállamokban felállított fogadó állomásokra. Angela Merkel német kancellár elégedett lehet, mert a zárónyilatkozat leszögezi: a tagállamoknak mindent meg kell tenniük, hogy véget vessenek a menedékkérők továbbutazásának az egyik tagállamból a másikba — például Olaszországból vagy Görögországból Németországba. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a válságba sodródott német nagykoalíció egyben tartásához. A kormánypárti bajor keresztényszocialisták azzal fenyegetőznek, hogy lezárják a határt a Németországba tartó, de másutt nyilvántartásba vett menedékkérők előtt. A bevándorlók friss hullámával szembesülő Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez pedig annak örülhet, hogy partnerei írásba foglalták: “anyagilag és minden egyéb formában” támogatni fogják Spanyolország erőfeszítéseit az illegális migráció feltartóztatására.

Zárónyilatkozatukban az uniós csúcs résztvevői elismerik, hogy 2015 októberéhez képest 95 százalékkal csökkent az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma, ugyanakkor erősödött a migrációs nyomás a Földközi-tenger keleti és nyugati térségében. Ennek feltartóztatására az EU-n belül és kívül menekülttáborokat terveznek létrehozni, amelyek a tengerből kimentett menedékkérők elhelyezésére szolgálnak majd. 

Eltérő vélemények

Az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakcióvezetője, Manfred Weber szerint az uniós vezetők nagy lépést tettek előre. A szocialisták is üdvözölték a csúcson megszületett megállapodást, mint a közös európai felelősségvállalás megnyilvánulását. A német Udo Bullmann frakcióvezető szerint az állam- és kormányfők megmentették a schengeni rendszert és a közös európai értékeket. Ska Keller, a Zöldek frakcióvezetője azt állította, hogy a döntések eltemetik a menedékhez való jogot Európában. Sajtóközleménye szerint a menekültkérelmek benyújtása gyakorlatilag lehetetlenné válik a Európában. “Nem szaharai megoldásokra, hanem igazi szolidaritásra van szükség” — áll a szövegben. Gabi Zimmer, az EP szélsőbaloldali politikai csoportjának az elnöke nyilatkozatában úgy vélte, hogy az EU vezetői a legveszélyeztetebb emberek jogait veszik semmibe, azokét, a háború elől menekülnek, rettegve a saját és családjuk életéért. Ezzel szolgai módon követik a rasszista jobboldal félelemkeltő propagandáját.

A szöveg “új megközelítésnek” nevezi, hogy érintett (észak-afrikai) országokban “a menedékkérelmek elbírálására szolgáló regionális központokat” hoznának létre. Ennek a koncepciónak a feltérképezését az Európai Bizottságra és a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanácsra bízzák az állam- és kormányfők. A központok felügyeletét az EU, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának a Hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet látnák el. Az elképzelések szerint ezzel ellehetetlenítenék az üzletszerű csempészetet, és megszűnnének azok az okok, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy nekivágjanak a veszélyes tengeri útnak. Egyelőre bizonytalan, hogy a migráció kibocsátó, illetve tranzitországai hajlandóak lesznek-e efféle táborok létesítésére, és ha igen, milyen feltételek mellett.    

Merkelhez megy csütörtökön Orbán

Jövő héten utazik a magyar miniszterelnök Berlinbe, hogy eleget tegyen a német kancellár meghívásának. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő elmondta, hogy a találkozón bilaterális, Európa-politikai és nemzetközi témákról tárgyalnak majd, és a megbeszélés után közösen sajtótájékoztatót tartanak. A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Annegret Korff kérdésre válaszolva elmondta, hogy Horst Seehofer tárcavezető is tárgyal majd Orbán Viktorral. 

A partmenti EU-tagállamok közelében megmentett migránsokat viszont az Unió területén létrehozott “ellenőrzött központokba” szállítanák, amelyeket “szigorúan önkéntes alapon” állítanának fel a tagállamok. Ezeken a fogadó állomásokon elbírálnák az érkezettek menedékkérelmét. A menekültstátuszra nem jogosult embereket visszaküldenék, a nemzetközi védelemre szorulókat viszont áthelyeznék az erre — ugyancsak önként — vállalkozó tagországokba. A közös francia-olasz javaslatra minden tagország igent mondott, ám valójában egyikük sem ajánlotta fel területét ilyen központ létesítésére. Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ezeket a táborokat az érkezés országában — vagyis mindenekelőtt Olaszországban — kellene létrehozni, ám fenntartásukhoz és működtetésükhöz az Európai Unió jelentősen hozzájárulna. A huszonnyolcak az eddigieknél jóval több pénzt szánnak a külső határok megerősítésére és a migráció kezelésére. A következő hosszútávú költségvetésben külön forrást különítenének el a rugalmas és gyors reagálásra. Afrikának több fejlesztési pénzt helyeztek kilátásba és a beruházások ösztönzését ígérték. Vállalták, hogy még nagyobb mértékű támogatást fognak nyújtani a líbiai parti őrségnek. Döntöttek arról, hogy a Törökországban élő szíriai menekültek támogatására felszabadítják a hatmilliárd eurós alap második részletét. A csúcs résztvevői szerint a menedékkérők továbbutazása egyik tagállamból a másikba súlyosan veszélyezteti a belső határok nélküli schengeni rendszer fennmaradását. Ezért a tagállamoknak végre kell hajtaniuk minden olyan intézkedést, amelyek az említett továbbutazások megakadályozásához szükségesek. Németország elsősorban kétoldalú egyezményekkel szeretne megszabadulni azoktól a másutt regisztrált menedékkérőktől, és Angela Merkel sajtótájékoztatóján be is jelentette, hogy néhány országgal megkötötte a megállapodást, és a szakértői munka van hátra. Mint megírtuk, Berlin felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal is.    

Miféle menekültkrízis?

Két fényképpel illusztrálja pénteki kiadását a The New York Times. Az első képen a Keleti Pályaudvar 2015-ös, a másodikon mai képe látható. Tele menekültekkel, másrészt üresen, "békeidőben". miközben a lap az uniós csúcson elfogadott menekültügyi csomagról értekezik, címében azt kérdezi: miféle menekültválság? Mi is azt kérdezzük - nem először -, miféle menekültválság volt az, amit a Keleti Pályaudvaron és a Baross Téren az akkor oda kivonuló nemzetközi sajtó közvetített külföldre Ma is - és sokadszorra - azt állítjuk: 2015 őszén semmilyen menekültválság nem volt Magyarországon, Budapesten, bár kétségtelen, hogy a menekültválság valóságának elhitetése - főként Ausztriával és Németországgal - a magyar kormány eminens érdeke volt, amit igazol, hogy erre építette fel teljes kommunikációját, nem csak a 2018-as parlamenti választást, hanem még a kormányfő európai szerepét is. Bizonyítékunk nincs, csak nagyon erős kérdéseink: hogyan fordulhatott elő egy szilárd közigazgatású, stabil rendőrségű országban, hogy a déli határtól 180 kilométernyire lévő fővárosban egyszer csak megjelenik több ezer menekült? A lehetséges - kevéssé valószínűtlen - első válasz: a kormány képtelen volt nem hogy követni, kezelni is a menekültáradatot. Magyarul nem tudta megvédeni az országot. Vagy: a kormány tudtával - horribile dictu - segítségével kerültek a menekültek a Baross térre a nemzetközi kamerák elé, hogy bizonyítsák az unió előtt: itt humanitárius krízis van. Ami aztán - mint azt a német politikai körök már addig is érzékeltették - arra késztette Angela Merkel kancellárt, hogy a német határok megnyitásával segítséget nyújtson egy baráti államnak. Felettébb kíváncsiak lennénk - ha már a magyar iratok hozzáférhetetlenek - a német követség távirataira, azokra az iratokra, amelyek a kancellárban megerősítették a humanitárius válság képzetét, mint valóságot. A nagy orbáni átverést, amelynek következményei azóta is beláthatatlanok. Friss Róbert  

2018.06.29 20:13
Frissítve: 2018.06.30 13:03