Reaktorok árnyékában

Publikálás dátuma
2017.09.14 07:33
Fotó: AFP/Oliver Berg/DPA
A hatóságok biztonságosnak tartják a belgiumi atomerőműveket, a környék lakói nem.

Szeptember eleje óta ingyen osztogatják a jódtablettát a németországi Aachen lakóinak. A belga határtól 60 kilométerre fekvő város önkormányzatának döntése értelmében a helyiek november 30-ig ellenszolgáltatás nélkül juthatnak hozzá a készítményhez, amelynek szedése megelőzheti a radioaktív szennyezés miatt kialakuló pajzsmirigy-rákot.

Először a gyerekek, az édesanyák, a szoptatós kismamák és a 45 éven aluliak kaphatnak a tablettából, de csak akkor kell beszedniük, ha a hatóságok felszólítják őket erre. Az aacheniek félnek, hogy a német-belga határ túloldalán fekvő atomerőmű előbb-utóbb súlyosan meghibásodik, és a légkörbe kerülő radioaktív anyagok egészségkárosodást okozhatnak. A létesítmény 20 kilométeres körzetében élő belgákat már 2016 óta rendszeresen ellátják jódtablettákkal.

A német város lakói jó ideje tiltakoznak a belgiumi Tihange-ban működő reaktorok élettartamának a meghosszabbítása ellen. Június végén az érintett határszakaszon 50 ezer belga, holland és német polgár 90 kilométeres élőláncot alkotva követelte az erőmű bezárását. Aachenben járva gyakran találkozni az autók szélvédőjére és a házak ablakaira ragasztott matricákkal, amelyek a városhoz közeli Tihange veszélyeire figyelmeztetnek.

A sorozatos tiltakozó akciókat sokan alaptalan hisztériázásnak tartják, köztük Hans-Josef Allelein, az aacheni műszaki egyetem nukleáris biztonsággal foglalkozó szakértője is. A szakember szerint nem az erőmű biztonságával van baj, hanem a belgiumi üzemeltetőkkel és hatóságokkal, amelyek ritkán és hiányosan tájékoztatják a lakosságot, és nem sietnek eloszlatni az aggodalmaikat.

Nem csak a vallóniai Tihange, hanem az Antwerpen közelében lévő kelet-flandriai Doel atomerőmű jövője is borzolja a kedélyeket. Mindkét létesítmény elavult, egyes reaktoraik több mint negyven éve működnek, nem ritkák a meghibásodások.

A kormányban helyet foglaló Zöldek nyomására a belga kormány még 2003-ban úgy döntött, hogy a két erőmű reaktorait 2015-2025 között fokozatosan kivonják az energiatermelésből.

A döntés helyességét támasztotta alá egy 2012-ben elvégzett vizsgálat, amelynek során a szakemberek ezernyi apró repedést fedeztek fel a létesítmények egy-egy blokkjában. Mindkét reaktort leállították majdnem három évre; addig tartott, amíg az illetékes belga szövetségi hatóság – nemzetközi szakemberek bevonásával – átnézte, majd biztonságosnak nyilvánította azokat. 2014-ben több és nagyobb repedéseket találtak a reaktoredényeken, rövid szünet után mégis engedélyezték az újraindításukat. 2015 végén a belga kormány – a zavartalan energiaellátás biztosítására hivatkozva – úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja azoknak a reaktorblokkoknak az élettartamát, amelyeket a korábbi határozatnak megfelelően be kellett volna zárni.

A jelenleg hatályos törvények értelmében a nukleáris energiatermelést 2025-ig fokozatosan leállítják Belgiumban. Általános a várakozás, hogy a belgiumi szövetségi és tartományi kormányok összefogásával ez év végén megszülető energiapaktum ismét el fogja odázni az erőművek halálos ítéletének a végrehajtását. Erre biztatja a döntéshozókat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, amely 2016-ban kiadott országjelentésében azt írta: a kijelölt határidő után is működtetni kell az atomreaktorokat, ha megfelelnek a biztonsági követelményeknek.

„Az európai nukleáris ipar számára a biztonság a legfontosabb. A nukleáris létesítmények biztonságát szigorú törvények írják elő és minden országban független szabályozó hatóságok ellenőrzik a betartásukat. Nincs okunk megkérdőjelezni a belga szövetségi hatóság álláspontját, amely szerint mindkét reaktor 'biztonságosan működik' – nyilatkozta lapunknak Yves Desbazeille, a nukleáris ipar európai ernyőszervezetének, a brüsszeli székhelyű Foratomnak az igazgatója.

A jódtablettákat ennek ellenére azért osztogatják az érintett térségekben lakóknak…

Két erőmű, hét reaktor
Belgiumban jelenleg két atomerőmű működik hét reaktorral. A kapacitásuk 5943 megawatt. Ez az ország villamos energia termelésének 39 százaléka. Tihange a Mosel folyó partján fekszik, Liége tartományban. Három reaktora 1975-ben, 1983-ban illetve 1985-ben állt működésbe. A Doel erőmű Kelet-Flandriában található, négy reaktora 1975, 1982, illetve 1985 óta működik.

RMDSZ kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Kolozsvár Minden idők legnagyobb RMDSZ rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Frissítve: 2019.02.22 09:30

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30