Hontalan kettős állampolgárok

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:40

Hét év alatt közel százan vesztették el állampolgárságukat azok közül, akik felvették a magyart. Eddig összesen 1960 személyt fosztottak meg szlovák állampolgárságától a 2010-ben elfogadott jogszabály miatt – közölte a pozsonyi belügyi tárca, amely a Szlovákiában élő magyar állampolgárok számát azonban titokban tartja.

Az egyszerűsített honosítás lehetőségére adott szlovák válasz, vagyis a 2010-ben rekordgyorsasággal elfogadott ellentörvény következtében eddig 97 magyar útlevelet igénylő személyt fosztottak meg szlovák állampolgárságától. Ha valaki Szlovákiában kérvényezi más ország állampolgárságát, az érvényes jogszabály értelmében ezzel automatikusan lemond a szlovákról. Az állampolgárságról szóló törvényre még az első Fico-kormány idején bólintottak rá a honatyák, a jogszabályt azóta megvizsgálta a szlovák Alkotmánybíróság is, azonban nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy alkotmányellenes-e.

A szlovák belügyminisztérium néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott felméréséből kiderül: annak ellenére, hogy a jogszabályt a szlovákiai magyarok ellen hozták, legtöbben – 512-en – mégis a cseh állampolgárság felvétele miatt vesztették el szlovák útlevelüket.

Semjén Zsolt a Kossuth Rádióban még az év elején azt mondta, aki Szlovákiában fel akarja venni a magyar állampolgárságot, „kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell ezt a szlovák hatóságok tudomására hoznia.

Mivel Magyarország nem osztja meg Szlovákiával az ott élő magyarok által kérvényezett állampolgárság-igénylések számát, a pozsonyi belügyi tárcának csak akkor jut tudomására az állampolgárság felvétele, ha azt az igénylő bejelenti a szlovák hatóságoknak. Ha azonban ezt nem teszi meg, törvénysértést követ el. Ha az egyszerűsített honosítás során megkapott magyar útlevele miatt valaki elveszíti a szlovák állampolgárságát, gyakorlatilag hontalanná válik Szlovákia területén.

Szlovákiában 2015 februárjától – egyéni elbírálás alapján – vissza lehet szerezni a szlovák állampolgárságot, ezzel a lehetőséggel azonban kevesen élnek. Két és fél év alatt, a belügyminisztériumi szabályozás bevezetése óta 405 személy kérvényezte szlovák állampolgárságának visszaszerzését, s eddig 312-en kapták vissza azt. Az újdonsült magyar állampolgárok közül eddig öten kapták vissza szlovák útlevelüket.

Szerző

Köddé váló milliós segélyek

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:37
Fotó: AFP/Diego Cupolo
A szíriai menekült gyerekek oktatására ígért bőkezű nemzetközi adományból sok millió dollár későn vagy soha nem érkezett meg az iskolakezdésig.

Tavaly Londonban óriási médiafigyelem közepette fogadták meg a világ vezető országai, hogy a 2016-2017-es tanév végéig „minőségi oktatást” biztosítanak a szíriai menekült gyerekek számára, és pénzadományaik segítségével nem hagyják, hogy a gyerekek egy „elveszett generáció” tagjai legyenek. Az idő már rég lejárt, a Human Rights Watch (HRW) csütörtökön publikált jelentéséből azonban kiderül, hogy az ígért összeg töredéke jutott el oda, ahova szánták, s arra is fény derül, hogy mennyire átláthatatlan és követhetetlen a segélyezési rendszer.

Pedig minden biztatóan indult a tavalyi donorkonferencián, hiszen a legtöbbet adományozó „hatos”, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Japán és Norvégia közreműködésének köszönhetően hamar sikerült elérni és túllicitálni az 1,4 milliárdos célkitűzést. A tervek szerint ezt az összeget csak és kizárólag a Szíriában, valamint a környező országok – Libanon, Törökország és Jordánia – táboraiban élő menekült gyerekek oktatására fordították volna. A HRW nyomozása szerint azonban a pénz töredéke érkezett meg – szemléltetésképp, Jordániának 250 millió dolláros segélyt ígértek, Libanonnak pedig 350 millió dollárt, tavaly szeptemberben ehhez képest 171 millió dollár hiányzott a jordániai, és 181 millió dollár a libanoni segélyből –, s az is túl későn. A gyerekeket így nem tudták beiskolázni a tanév kezdetén.

Fontos lett volna, hogy az összeg 2016 szeptemberéig megérkezzen, hiszen sok esetben egy egész rendszert kellett volna kiépíteni: tanárokat felvenni, könyveket vásárolni, majd pedig összeállítani a tantervet. Hogy a pénznek miképpen tud „nyoma veszni”, és mennyire kevéssé transzparens a rendszer, azt az amerikai példa mutatja. Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) beszámolója szerint 2016-ban 248 millió dollárt küldtek oktatási célokra Jordániába, de a hivatal adatbázisában csak 82 millió dollár van lekönyvelve, a jordániai kormányzati adatbázisban pedig ennek töredéke, mindössze 13 millió dollár szerepel amerikai, oktatási célra küldött segély címen.

Hogy mi történt a maradék 235 millió dollárral, azt senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy megérkezett, csak az amerikai vagy a jordániai bürokrácia útvesztőjében „elfelejtették” precízen lekönyvelni? Vagy más módon veszett nyoma? Pedig a gyerekeknek óriási szüksége lenne a pénzre, hiszen a családok általában mindenüket pénzzé teszik, mielőtt hátrahagyják otthonukat, s iskoláztatásra nem futja, már ha egyáltalán adottak a feltételek a befogadó országban.

A HRW jelentéséből az is kiderül, hogy a befogadó országokban is bőven akadnak problémák. Libanonban, Jordániában és Törökországban sem sikerült például pontosan felmérni, hogy hány olyan szíriai gyermek van, akit el kellene helyezni az oktatási rendszerben. Ennek a fő oka az, hogy csak a regisztrált szíriaiakat tartják nyilván, holott köztudott, hogy csak Libanonban és Jordániában közel egymillió menekült van, akiket nem regisztráltak.

„A donorok ígéretet tettek, hogy a szíriai gyerekek nem lesznek egy elveszett generáció tagjai. Most épp ennek vagyunk tanúi” – mondta Simon Rau, a Human Rights Watch szakértője. „Az adományozó országoknak sürgősen tenniük kellene valamit az átláthatatlan segélyezési rendszereikkel, mert ezzel aláássák a szíriai gyerekek megsegítésére irányuló törekvéseiket. Ők nem tudnak tovább várni az oktatással. Tény, hogy a nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a szíriai menekült gyerekek jövőjét illetően, de még mindig nincsenek válaszok a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen oktatási szükségleteik vannak a gyerekeknek, és ezek teljesülnek-e.”

Szerző

Halasztás adhat lendületet a Brexit-tárgyalásoknak

Egyelőre csak találgatni lehet, miért tették át az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti egyeztetések negyedik fordulójának startját szeptember 18-ról 25-re. A The Independent az Európai Parlament elnökére, Guy Verhofstadtra hivatkozik, aki úgy tudja, a következő napokban „fontos intervenció” várható a brit kormányfőtől. A brit média sejteni engedte, de a Downing Street 10. nem erősítette meg, hogy Theresa May szeptember 21-én vagy 22-én fontos beszédet tart, amelyben újfent felvázolja kilépési stratégiáját. Várhatóan kitér arra, hogy a 2019. március végét követő átmeneti időszakban az EU és a szigetország közötti együttműködésnek minél inkább hasonlítania kell a jelenlegi feltételekhez.

Az EU-ból való kilépésért felelős minisztérium által kiadott közlemény szerint a későbbi dátum „nagyobb rugalmasságot ad a tárgyalópartnereknek, hogy előrehaladást érjenek el a szeptemberi fordulóban”. Az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy felgyorsítaná a tárgyalások menetét, és minél előbb rátérne a jövőbeni kapcsolatok kérdésére. A britek álláspontja szerint Brüsszel kevéssé rugalmas, s továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elsőként a pénzügyi rendezésről, az északír-ír határról és az európai munkavállalók jogairól kell megegyezni.