Előfizetés

Telefonos terroristák bosszantják Moszkvát

Publikálás dátuma
2017.09.14. 13:30
Bombariadó Moszkvában FOTÓ: AFP/ SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY
 Moszkvában szerdán több mint 100 ezer embert kellett evakuálni hamis bombariadók miatt - közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Hivatalos magyarázat egyelőre nincs a "telefonos terrorizmusra".

Az Interfax informátora szerint a moszkvai hatóságokhoz szerdán 65 névtelen telefonhívás érkezett be, amelyek több mint 70 objektum elleni készülő robbantásos merényletre figyelmeztettek. Az ügy felderítésébe bevonták a titkosszolgálatokat.

A hamis bejelentések miatt, vasárnap óta, Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig, nem hivatalos adatok szerint kéttucatnyi településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni. Az evakuálás több tízezer embert érintett. Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak, de a riasztások miatt a mentőszolgálatok nagy erőket voltak kénytelenek mozgósítani.

Moszkvában büntetőeljárás indult készülő terrortámadásokról szóló, tudatosan hamis bejelentés miatt, ismeretlen tettes ellen. Az elkövetőt öt évig terjedő szabadságvesztésre és egymillió rubelig (mintegy 4,5 millió forint) terjedő bírságra ítélhetik, az okozott kár függvényében.

A hatóságok eddig hivatalos állásfoglalást nem tettek közzé a "telefonos terrorizmus" ügyében, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem kívánta kommentálni a történteket. "Ebben a kérdésben a szakszolgálataink illetékesek" - mondta szerdán újságíróknak.

Az Interfax csütörtökön meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt állította, hogy a műszaki vizsgálatok megállapították: a bombafenyegetésről szóló hamis hívások "több mint 90 százaléka" IP-(internetprotokoll-)telefoncsatornákon keresztül történt, Ukrajna területén lévő területén található berendezésekről. Az informátor szerint a bejelentések fonetikai elemzése is ukrajnai telefonálókra utal.

A Lenta.ru hírportál csütörtökön többfajta lehetséges verziót is felvázolt az ügy hátterével kapcsolatban. Az Argumenti i Fakti című hetilap permi online kiadására hivatkozva első helyen említette meg, hogy nem bűncselekmény, hanem biztonsági gyakorlat van folyamatban. Az idézett forrásban erről lehetőségről bizonyos "Oleg Osztrovszkij, a védelmi minisztérium főellenőrének munkatársa" nyilatkozott.

"Oroszországban a szovjet idők óta először folyik nagyszabású gyakorlat, amelyben részt vesz az összes, az ország biztonságáért felelős intézmény" - mondta kedden az idézett személy, előre jelezve, hogy a bombariadók további városokra is ki fognak terjedni.

A Lenta.ru rámutatott, hogy a cikk azóta eltűnt az oldalról, sőt Yandex és Google keresővel sem lelhető fel többé. A hírportál által megszólaltatott szakértő ezt a magyarázatot valószínűtlennek tartotta, azzal érvelve, hogy a szakszolgálatok nem tréningeznek névtelen bejelentésekből kiindulva és a gyakorlatokat előre be szokták jelenteni.

A Lenta.ru idézte a RIA Novosztyi hírügynökség egy korábbi jelentését, amely szintén arról szólt, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások, valamint a TASZSZ hírügynökséget is, amely a Rosztyelekomtól úgy értesült, hogy a hívásokat IP-telefonokról intézték egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával. Az orosz távközlési szolgáltató nem nevezte meg az országot, amelyből a hívásokat indíthatták.

A Lenta.ru a lehetséges elkövetők között említi még meg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet informatikusait, akik a szélsőségesek Szíriában elszenvedett vereségéért próbálnak meg kibertámadással bosszút állni, valamint azokat az orosz politikai erőket, amelyek elégedetlenek a vasárnapi helyhatósági, regionális és kormányzóválasztások eredményével, amelyeken a hatalom pártja, az Egységes Oroszország elsöprő győzelmet aratott.

Lev Gudkov, a Jurij Levada Független Elemzőközpont igazgatója szerint a bombariadók sorozatát nem kell feltétlenül összekötni a választásokkal és a tiltakozás jeleként értelmezni. "Egyszerűen kézenfekvő volt az alkalom: választások idején a hatalmi struktúrákban különösen nagy a feszültség, a kormányzat pedig aggódik, hogy semmi rendkívüli sem történjen. Úgy tűnik számomra, hogy az akció célja a hatalom felbosszantása, megfricskázása, kifigurázása" - vélekedett a Lenta.ru-nak nyilatkozó szociológus.

Kapcsolódó
Moszkvai robbantásokra készülő terroristákat fogtak el

Iskolai lövöldözés Washington államban

Lelőtte egy osztálytársát egy diák, másik hármat pedig súlyosan megsebesített szerdán egy Washington állambeli iskolában.

A tragédia a Spokane város közelében lévő Rockford általános iskolájában történt. A túlélő áldozatokat kórházban ápolják, egyikük sincs életveszélyben.

A lövöldöző diáknál két pisztoly volt, mindkettőt használni akarta, de az egyik elakadt. Ekkor az egyik megcélzott diák kérlelőre fogta, ám a lövöldöző a másik fegyverből leadott lövésével azonnal leterítette. Ezután az iskola biztonsági őreinek sikerült lefogniuk a támadót.

Sajtótájékoztatóján Ozzie Knezovich megyei seriff nem kívánta felfedni az elkövető kilétét, csak annyit mondott, hogy fiúról van szó, s a vélhető motívumokról sem nyilatkozott. Leszögezte azonban: "szerencsére, az egyik fegyver elakadt, mert ha ez nem így lett volna, a tragédia még több áldozattal végződik".

Hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, "mi történik a társadalmunkban, mi az oka annak, hogy gyermekeink azonnal fegyverhez nyúlnak, ha valamilyen problémával találják szembe magukat".

Az Egyesült Államokban 2012 óta átlagosan évente 54 iskolai lövöldözés történik.

Hontalan kettős állampolgárok

J. L.
Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:40

Hét év alatt közel százan vesztették el állampolgárságukat azok közül, akik felvették a magyart. Eddig összesen 1960 személyt fosztottak meg szlovák állampolgárságától a 2010-ben elfogadott jogszabály miatt – közölte a pozsonyi belügyi tárca, amely a Szlovákiában élő magyar állampolgárok számát azonban titokban tartja.

Az egyszerűsített honosítás lehetőségére adott szlovák válasz, vagyis a 2010-ben rekordgyorsasággal elfogadott ellentörvény következtében eddig 97 magyar útlevelet igénylő személyt fosztottak meg szlovák állampolgárságától. Ha valaki Szlovákiában kérvényezi más ország állampolgárságát, az érvényes jogszabály értelmében ezzel automatikusan lemond a szlovákról. Az állampolgárságról szóló törvényre még az első Fico-kormány idején bólintottak rá a honatyák, a jogszabályt azóta megvizsgálta a szlovák Alkotmánybíróság is, azonban nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy alkotmányellenes-e.

A szlovák belügyminisztérium néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott felméréséből kiderül: annak ellenére, hogy a jogszabályt a szlovákiai magyarok ellen hozták, legtöbben – 512-en – mégis a cseh állampolgárság felvétele miatt vesztették el szlovák útlevelüket.

Semjén Zsolt a Kossuth Rádióban még az év elején azt mondta, aki Szlovákiában fel akarja venni a magyar állampolgárságot, „kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell ezt a szlovák hatóságok tudomására hoznia.

Mivel Magyarország nem osztja meg Szlovákiával az ott élő magyarok által kérvényezett állampolgárság-igénylések számát, a pozsonyi belügyi tárcának csak akkor jut tudomására az állampolgárság felvétele, ha azt az igénylő bejelenti a szlovák hatóságoknak. Ha azonban ezt nem teszi meg, törvénysértést követ el. Ha az egyszerűsített honosítás során megkapott magyar útlevele miatt valaki elveszíti a szlovák állampolgárságát, gyakorlatilag hontalanná válik Szlovákia területén.

Szlovákiában 2015 februárjától – egyéni elbírálás alapján – vissza lehet szerezni a szlovák állampolgárságot, ezzel a lehetőséggel azonban kevesen élnek. Két és fél év alatt, a belügyminisztériumi szabályozás bevezetése óta 405 személy kérvényezte szlovák állampolgárságának visszaszerzését, s eddig 312-en kapták vissza azt. Az újdonsült magyar állampolgárok közül eddig öten kapták vissza szlovák útlevelüket.