Nobel-díjasok és sztárkutatók Budapesten

Publikálás dátuma
2017.09.14 16:24
Az amerikai Harry B. Gray, Wolf-díjas kémikus (b) és a brit Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus. MTI Fotó: Soós Lajos.
Fotó: /
A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal - mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője csütörtökön.

A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése - mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás - tette hozzá.

A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós is van: Kurt Wüthrich (kémia), Arieh Warshel (kémia) és Tim Hunt (orvostudomány).

A főszervező szerint a szimpózium a medicinális és a fehérjetudományokat fogja össze, a nagyon bonyolult betegségek molekuláris megértésére fókuszál.

Szalay Péter, az ELTE rektorhelyettese angol nyelvű köszöntőjében elmondta, nem véletlen, hogy az intézmény ad otthont a szimpóziumnak, hiszen az ELTE a legrégebbi folyamatosan működő magyar egyetem, ahol már megalapításától tanítottak természettudományokat. Ez a hely mindig a tudomány és a tudományos kutatás otthona volt - tette hozzá.

Lovász László, az MTA elnöke a nyitónapon mondott előadásában a matematika és a kémia közötti kapcsolódási területekről beszélt. Mint mondta, a matematikusok számára a kémia fejlődése izgalmas problémákat vet fel. Ezért fontos a különböző tudományterületek közötti együttműködés.

Pálinkás József, az NKFIH elnöke arról beszélt, hogy a tudományok közötti határok manapság már nem annyira élesek, különösen a kémia, a fizika és a matematika közötti kapcsolatot emelte ki. A fizikus szerint az együttműködés új távlatokat nyithat a tudományban.

Örömét fejezte ki, hogy nagy érdeklődés kíséri az eseményt, amelyen közel ezer hazai és határon túli középiskolás diák, egyetemi hallgató, doktorandusz és kutató vesz részt.

A Molecular Frontiers egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely 2006 óta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia égisze alatt működik. A szervezet rendszeresen megtartott szimpóziumain diákok és egyetemi hallgatók ezreinek számolnak be a meghívott Nobel-díjasok és élvonalbeli kutatók a molekuláris tudományok legújabb eredményeiről, felkeltve a fiatalabb generációk érdeklődését.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával zajló szimpóziumnak Tokió, Stockholm, Göteborg után ad otthont Budapest.

Szerző
2017.09.14 16:24

Kiderült, hogyan okozhat rákot az elhízás

Publikálás dátuma
2018.11.14 12:23
Illusztráció
Fotó: AFP/
Ír tudósok felfedezése magyarázatot adhat arra, miért lesznek nagyobb valószínűséggel rákosok a kövér emberek - írta az MTI.
A londoni Trinity College kutatócsoportja feltárta, hogy a zsír által elzáródnak és megszűnnek működni azok a sejttípusok, amelyeket a szervezet felhasznál a rákos sejtek megsemmisítésére.
Az elhízás a rákbetegségek kialakulásának egyik legfőbb, de megelőzhető oka a dohányzás után. Nagy-Britanniában például 20 daganatos megbetegedés közül egyet, évente mintegy 22 800 esetet a túlsúly okoz a brit Cancer Research adatai szerint.
A Nature Immunology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Trinity tudósai bemutatták, hogyan zárja el a zsír a daganat ellen fellépő sejteket. Kutatásuktól azt remélik, hogy olyan gyógymódokat találnak, amelyek képesek helyreállítani ezeknek a "természetes gyilkos sejteknek a harcképességét" - olvasható a BBC News honlapján.
"Segíthet egy olyan vegyület, amely képes a blokkolni a természetes gyilkos sejtek zsírfelvételét. Kipróbáltuk laboratóriumban, és azt találtuk, hogy lehetővé tette ezen sejtek számára, hogy ismét öljenek. Viszont kétségtelen, hogy sokkal jobb mód lenne a testsúly csökkentése, azaz a fogyás, mivel az mindenképpen jóval egészségesebb mód mindenki számára."
- magyarázta Lydia Lynch professzor, a tanulmány egyik szerzője
2018.11.14 12:23
Frissítve: 2018.11.14 12:41

Óriási "szellem-törpegalaxisra" bukkant a Gaia a Tejútrendszer peremén

Publikálás dátuma
2018.11.14 09:29
Illusztráció: ESA
Fotó: ESA/
Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája a Tejútrendszer peremén.
Az Antlia 2-re (vagy Ant 2) keresztelt objektumot eddig nem sikerült felfedezni egyrészt nagyon kis sűrűsége miatt, másrészt azért, mert tökéletes "fedezékben" van a Tejútrendszer lemezének köde mögött. 
Az Antlia 2 egy törpegalaxis. Amikor az univerzum kezdeti szakaszában a szerkezetek elkezdtek kibontakozni, a törpegalaxisok voltak az első formálódó galaxisok, így legtöbb csillaguk öreg, kis tömegű és fémekben szegény. Galaxisunk többi ismert törpegalaxisához képest azonban az Ant 2 óriási: olyan nagy, mint a Nagy Magellán-felhő, vagy az egész Tejútrendszer egyharmada. 
Ami az Ant 2-t még szokatlanabbá teszi, az a nagyon halvány fénye: a Nagy Magellán-felhőhőz képest tízezerszer halványabb. Tehát vagy túl nagy a fényéhez képest, vagy túl halvány a méretéhez képest.
"Ez egy szellemgalaxis. Az ilyen nagy kiterjedésű objektumokat, mint az Ant 2, egyszerűen nem láttuk korábban. A felfedezés csak a Gaia adatainak minősége révén volt lehetséges"
- mondta Gabriel Torrealba, a kutatás eredményeit bemutató tanulmány társszerzője.
 Egy tajvani, brit, amerikai, ausztrál és német csillagászokból álló nemzetközi csoport vizsgálta át a Gaia adatait, így bukkantak a különleges galaxisra. Az eredményekről a kutatásban résztvevő Cambridge-i Egyetem holnapján számolt be.
Az ESA Gaia missziója révén készült el a világ eddigi legnagyobb csillagkatalógusa: több milliárd csillag, galaxisok és más égitestek, az éjszakai égbolt háromnegyede szerepel a lexikonban. A szakértők megállapították, hogy az Ant 2 sohasem kerül túl közel a Tejútrendszerhez, mindig legalább 40 kiloparszek, vagyis 130 ezer fényévnyi távolságra van. Sikerült megállapítani a galaxis tömegét is, amely jóval kisebb volt, mint amekkorára egy ekkora objektum esetében számítottak.
"A legegyszerűbb magyarázat az Ant 2 kis tömegére az, hogy szétszedi a Tejútrendszer árapálycsóvája. Nincs azonban magyarázat a galaxis méretére. Normál esetben, amikor a galaxisok tömeget veszítenek a csóva hatására, zsugorodnak, nem növekednek"
- fejtette ki Sergey Koposov, a Carnegie Mellon Egyetem kutatója.
 Ez viszont azt jelentheti, hogy az Ant 2 hatalmasnak született. A kutatócsoport most azt próbálja kideríteni, milyen folyamat idézte elő ezt a nagy kiterjedést.
Témák
galaxisESA
2018.11.14 09:29