Nobel-díjasok és sztárkutatók Budapesten

Publikálás dátuma
2017.09.14 16:24
Az amerikai Harry B. Gray, Wolf-díjas kémikus (b) és a brit Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus. MTI Fotó: Soós Lajos.
Fotó: /
A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal - mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője csütörtökön.

A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése - mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás - tette hozzá.

A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós is van: Kurt Wüthrich (kémia), Arieh Warshel (kémia) és Tim Hunt (orvostudomány).

A főszervező szerint a szimpózium a medicinális és a fehérjetudományokat fogja össze, a nagyon bonyolult betegségek molekuláris megértésére fókuszál.

Szalay Péter, az ELTE rektorhelyettese angol nyelvű köszöntőjében elmondta, nem véletlen, hogy az intézmény ad otthont a szimpóziumnak, hiszen az ELTE a legrégebbi folyamatosan működő magyar egyetem, ahol már megalapításától tanítottak természettudományokat. Ez a hely mindig a tudomány és a tudományos kutatás otthona volt - tette hozzá.

Lovász László, az MTA elnöke a nyitónapon mondott előadásában a matematika és a kémia közötti kapcsolódási területekről beszélt. Mint mondta, a matematikusok számára a kémia fejlődése izgalmas problémákat vet fel. Ezért fontos a különböző tudományterületek közötti együttműködés.

Pálinkás József, az NKFIH elnöke arról beszélt, hogy a tudományok közötti határok manapság már nem annyira élesek, különösen a kémia, a fizika és a matematika közötti kapcsolatot emelte ki. A fizikus szerint az együttműködés új távlatokat nyithat a tudományban.

Örömét fejezte ki, hogy nagy érdeklődés kíséri az eseményt, amelyen közel ezer hazai és határon túli középiskolás diák, egyetemi hallgató, doktorandusz és kutató vesz részt.

A Molecular Frontiers egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely 2006 óta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia égisze alatt működik. A szervezet rendszeresen megtartott szimpóziumain diákok és egyetemi hallgatók ezreinek számolnak be a meghívott Nobel-díjasok és élvonalbeli kutatók a molekuláris tudományok legújabb eredményeiről, felkeltve a fiatalabb generációk érdeklődését.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával zajló szimpóziumnak Tokió, Stockholm, Göteborg után ad otthont Budapest.

Szerző
2017.09.14 16:24

Az elhízás már a dohányzásnál is veszélyesebb

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:16
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Huszonöt éven belül több brit nő lesz rákos az elhízás miatt, mint a dohányzás miatt - írta az MTI a brit rákkutató közhasznú szervezet, a Cancer Research UK állítása alapján.
Nagy-Britanniában jelenleg a nőket érintő, megelőzhető rákos esetek 12 százaléka függ össze a dohányzással, és 7 százaléka azzal, hogy a páciens túlsúlyos vagy elhízott. Azonban mivel a dohányzók száma visszaszorulóban van, az elhízottaké pedig emelkedik, a szervezet szerint 25 év alatt eltűnik a két kiváltó ok közötti különbség - számolt be a jelentésről hétfőn a BBC News.
A rákkutató szervezet számításai szerint 2035-re a daganatos betegségek kialakulásának 10 százaléka kapcsolható majd a dohányzáshoz - 25 ezer megbetegedés -, mintegy 9 százalékot, 23 ezer megbetegedést pedig a túlsúly okoz. A trend folytatódása esetén 2043-ra már több megelőzhető rákos megbetegedést okoz majd a nőknél a túlsúly, mint a dohányzás.
A brit férfiaknál hosszabb időbe telik majd, hogy az elhízás okozta rákos esetek száma meghaladja a dohányzással összefüggő megbetegedésekét, mivel Nagy-Britanniában több férfi dohányzik, mint nő. A brit férfiak között nagyobb arányú az elhízottak száma, mint a nők körében, ugyanakkor a nők esetében az elhízottság erősebb motívuma a rák kialakulásának, mint a férfiaknál. 
A jelentés szerint a dohányzás egyebek mellett akut mieloid leukémiát, tüdő-, hólyag-, bél-, nyaki, hasnyálmirigy- és gyomorrákot okozhat. A túlsúlyhoz vagy elhízottsághoz köthető daganatos betegségek közé tartozik a bél-, epehólyag-, vese-, máj-, mell-, petefészek- és pajzsmirigyrák is.
Linda Bauld, a szervezet rákmegelőzési szakembere hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak a dohányzás visszaszorításának tapasztalataira építve kellene fellépnie a túlsúlyproblémák okozta rákos megbetegedések megelőzése érdekében. A túlsúlyos gyermekekből ötször nagyobb eséllyel válik túlsúlyos felnőtt. 
A szakember olyan megelőző intézkedések bevezetését javasolta a gyermekek védelmében, mint a gyorsételek este 9 óra előtti reklámozásának tiltása, valamint az ártámogatások korlátozása a kevésbé egészséges élelmiszerek esetében. Bauld ugyanakkor megjegyezte, hogy a dohányzás visszaesése viszont ünneplésre ad okot.
"Azt jelzi, hogy évtizedek figyelemfelkeltő munkája, amely a dohányzás egészségügyi kockázataira világított rá, továbbá az erős politikai fellépés, beleértve az adóemelést és a dohánymarketing eltávolítását, valamint a nyilvános zárt helyeken való dohányzás betiltását, megtérült"
- emlékeztetett.
2018.09.24 16:16
Frissítve: 2018.09.24 16:20

Jól működött az egészségügy Ötzi korában

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A betegellátás magasan fejlett kultúrája jellemezte Ötzi, az ötezer éves alpesi gleccsermúmia egykori társadalmát – állapították meg kutatók az International Journal of Paleopathology című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. Erről az 1991-ben felfedezett múmia magával hordott orvosságai és a testét borító, terápiás célú tetoválások árulkodnak.
A halálakor 40-50 éves férfi több krónikus egészségügyi problémával küzdött: fogai szuvasak voltak, mikrobák gyomorfekélyt okoztak nála, ízületei elhasználódtak, erei elmeszesedtek. Felszerelésében nyírfataplógombát találtak, amelynek gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatása van, valamint saspáfrányt, amely kiűzi a bélparazitákat.
“Egyértelmű, hogy kezelés alatt állt”
– állapította meg az Albert Zink, a Bolzanói Múmiakutató Intézet munkatársa vezette kutatócsoport.
Az Ötzi testét borító 61 tetoválásról a kutatók megállapították, hogy csuklóin és a bokáin lévő, pont- és vonalalakú díszek pontosan azokon a helyeken vannak, ahol degeneratív betegség kínozta, de sok tetoválás látható a hagyományos akupunktúrás pontokon is. A szakértők szerint a kékesfekete tetoválások elkészítéséhez szénport dörzsöltek kis, pontszerű sebekbe. Ez egy időigényes és magasan fejlett módszer volt. A magával hordott növényekkel és orvosságokkal együtt ez azt jelzi, hogy Ötzi társadalmában “magasan fejlett volt az orvosi ellátás” - írta az Érdekes Világ.
2018.09.24 14:14
Frissítve: 2018.09.24 14:14