Plakáttörvény - Mégis betiltható a hülyeség?

Publikálás dátuma
2017.09.14 19:42
Simicska-oszlop magánhirdetéssel FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Tovább szigorítják a plakáttörvényt, ráadásul vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni az újabb módosítást.

Településképi bejelentési eljárást folytathatnak le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítás előadója Lázár János kancelláriaminiszter. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.

A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszában nem indokolta, miért volt szükség a szigorításra, azt viszont közölte: a kormányhivatalok – a kerületi és járási hivatalokkal együttműködve – elvégezték a reklámhordozók felmérését, az előzetes és utólagos ellenőrzést: 105 jogsértően elhelyezett plakát eltávolítását rendelték el határozatban. Lázár tárcája szerint valamennyi kormányhivatal felvette a kapcsolatot az illetékes rendőr-főkapitányságokkal, minden esetben értesítették őket a plakáteltávolítás helyszínéről és idejéről, tényleges rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség. Ráadásul hiába akarták nagyon, „jogsértő plakátelhelyezés miatt bírság kiszabására nem került sor”.

A kancelláriaminiszter – ahogy arról beszámoltunk – egy augusztusi, a településkép-védelmi törvény (vagyis a plakáttörvény) betartására hivatkozó utasításában írta elő, hogy a kormányhivatalok haladéktalanul mérjék fel és rögzítsék adatbázisba az illetékességi területükön elhelyezett reklámhordozókat. Lázár persze nem véletlenül adott pont a nyári szabadságolások idején efféle különmunkát a hivataloknak: a rendelet megjelenésekor a kormánypártok már bő egy hónapja törték a fejüket, miként vehetnék elejét, hogy a Jobbik üzeneteit közvetítő hirdető büntetlenül szórja tele az országot a plakáttörvényt kijátszó hirdetésekkel.

Hiába vágta ugyanis ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere már június végén arról beszélt a köztévében, hogy még szigorúbb plakáttörvényt szeretnének az emberek. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökéhez hasonlóan Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is kiakadt június végén, ő azt mondta: ha felmerül, hogy kiskapuk maradtak, akkor azokat be kell zárni. Kósa Lajos leköszönő frakcióvezető ehhez képest a hvg.hu-nak augusztusban saját szóvivőjét is cáfolva azt mondta: nem érdekli őket a plakáttörvény-hekkelés, és – mivel a hülyeség sem betiltható – a törvényt sincs értelme módosítani.

Kósa még a múlt héten is ezt ismételgette, azzal kiegészítve, hogy „A nép nem leváltható”-kezdetű és a béruniós hirdetéseknél „egyértelműen azonosítható a politikai szándék”, mindenképp politikai hirdetésnek és a plakátörvény alá tartozónak számítanak. Ez azonban nincs így: több jogász is leszögezte lapunknak, hogy a júniusban áterőltetett törvény csak a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezeteknek tiltotta meg a listaár alatti hirdetést, a jelöltelen plakátokat viszont magánszemély helyeztette ki.

Garancsi-plakátok - Egy nap alatt elkaszálták a feljelentést
Az ügyészség mindössze egy nap alatt döntött az ESMA-ügyben tett feljelentés elutasításáról - írja a zoom.hu. Augusztus végén lapunk is beszámolt arról, hogy engedély nélkül, ingyen használta a fővárosi villanyoszlopokat Garancsi István kormányközeli vállalkozó reklámcége. Az ESMA Zrt. 2015-től úgy helyezett ki hirdetéseket a BDK üzemeltetésében lévő villanyoszlopokra, hogy ahhoz sem a cég, sem a közterület tulajdonos Fővárosi Önkormányzat engedélyét vagy hozzájárulását nem kérték, ráadásul közterület-használati vagy oszlophasználati díjat sem fizettek.
Ahogy akkor a portál előrejelezte, a Fővárosi Közgyűlés valóban kimosdatta Garancsi Istvánt, a képviselők ugyanis 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést, ami további öt évre engedélyezi az ESMA használati jogát az oszlophirdetésekre.
Tényi István, feljelentéseiről ismert magánszemély ezután hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést a budapesti IX. kerületi ügyészségen. A volt Fidesz-tag azt is indítványozta, hogy a tényállás tisztázása érdekében az ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést Orbán Viktor miniszterelnök barátjának cégét érintő ügyben. Tényi István most arról tájékoztatta a Zoom.hu-t, hogy az ügyészség “bűncselekmény gyanúja hiányában” elutasította a feljelentését. A cikk szerint Tényi a bejelentését augusztus 30-án este fél 11-kor tette meg, az ügyészség elutasító határozata pedig már szeptember 1-jén elkészült. Vagyis a Polt Péter által felügyelt szervezet mindössze egy nap alatt döntött az elutasításról.



Szerző
2017.09.14 19:42
Frissítve: 2017.09.14 20:26

Mérsékelten lelkes a Fidesz-tábor

Publikálás dátuma
2018.10.23 15:33

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Mindenki Orbán Viktort várja, de egyelőre Schmidt Mária próbálta lelkesíteni a korábbiakhoz képest mérsékeltebb létszámban megjelenő Fidesz-híveket.
“Hát nagyon sok értelme volt kijönni! Apa hogyan megyünk majd a Hősök terére? Meddig fog tartani? Egy óra? Úristen!”
- a mellettem álló család két tíz év körüli tagja láthatóan nem így képzelte az október 23.-a délutánját, de az apukájuktól csak egy “fogd be a szád!” jött válaszként.
A minta persze nem reprezentatív, de túlzás lenne azt állítani, hogy a Terror Házánál kedden délután háromkor harci lázban vagy győzelemittasan gyülekezett volna - a nem is olyan nagy létszámú tömeg. A szokásos utcai árusok esetében némi meglepetést az okozott, hogy több helyen lehetett uniós zászlót is kapni, kérdésemre ráadásul azt mondták, hogy ezek is jól fogynak, ami lassan már meglepetésként hat egy Fidesz-tüntetésen a folyamatos Unió-ellenes retorika miatt. A kezdés előtt 50-es évekbeli slágerek szóltak a hangszórókból, a résztvevők nagy többségének minden bizonnyal még élő emléket jelentettek.
A megemlékezést Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója nyitotta meg, ő azzal kezdte, egy nemzet erőt és reményt csak a büszkeségre okot adó pillanatokból meríthet, például az 1956 októberében történtekből. “Ha most egymás mellett megállunk és megnyitjuk a szívünket, azt tapasztaljuk, egyre erősebbnek érezzük magunkat” - mondta. Szerinte 56 hőseinek köszönhetjük, hogy “képesek voltunk megőrizni immunrendszerünket”. Majd már jött is az uniós párhuzam, 56-ban is kudarcot vallott, hogy valakik megpróbálták kitörölni nemzeti identitásunkat, hiába alkottak hamis emléknapokat, hogy az ifjúság agyát átprogramozzák. “A kommunisták született lúzerek voltak és ezt ők is tudták” - itt jött az első valamirevaló reakció a nem túl lelkes közönség részéről. Majd felolvasta a nagyon-nagyon régi, szakállas viccet az ÁVÓ-sok által kivallatott múmiáról. A közönség illedelmesen nevetett és tapsolt. Majd újabb párhuzam: ha az európai népek tudnának magyarul, láthatnák, hogy a mi nyelvünkből hiányzik a politikai korrektség, mert “mi nem tudunk szabadság nélkül élni”. “Minket magyarokat mindig csak erőszakkal lehetett megfosztani a szabadságunktól, szuverenitásunktól, önrendelkezésünktől” - mondta, majd az Fidesz elit által már lesajnált rendszerváltás azért kapott Schmidt-től egy pozitív gesztust: a 89-es rendszerváltás 56 örököse és beteljesítője volt. Szerinte ugyanakkor 89 nem egy rendszerváltás, hanem egy antikommunista ellenforradalom volt. Ezután természetesen egy Ákos-szám következett.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint az ukrajnai magyar kisebbség jogai súlyosan sérülnek, de csak Magyarországon emelték fel értük a szavukat, az európai jogvédők nem foglalkoznak velük. Ugyanakkor az ukrán hatósági zaklatások ellenére is maradnak, mert otthon vannak. “Mi őshonosak vagyunk e vidéken, mint az indiánok Amerikában, és ezért a nemzetközi jognak megfelelő védelmet kívánunk magunknak” - mondta. Adófizető ukrán állampolgárként pedig elvárják, hogy háborítatlanul élhessenek a szülőföldjükön.
2018.10.23 15:33
Frissítve: 2018.10.23 15:41

MSZP-Párbeszéd: Nagy Imre szabad, oroszoktól független Magyarországot akart

Publikálás dátuma
2018.10.23 15:04

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Karácsony Gergely és Tóth Bertalan pártvezetők budapesti Vértanúk terén emlékeztek meg '56-ról, kiálltak amellett is, hogy a mártír miniszterelnök szobra a téren maradjon.
Az MSZP és a Párbeszéd szerint Nagy Imre független és szabad Magyarországot akart, az ő szellemiségét meg kell őrizni, ezért a két párt mindent elkövet azért, hogy a mártír miniszterelnök szobra a budapesti Vértanúk terén maradhasson Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából koszorút helyezett el az V. kerületi Vértanúk terén lévő Nagy Imre-szobornál. Karácsony a koszorúzás után újságíróknak azt mondta, Nagy Imre visszaadta azt a hitet az embereknek, hogy szabad, egyenlő és az oroszoktól független lehet Magyarország, ahol a kétkezi munkások irányíthatják a gyáraikat, s ahol a szabadság és az egyenlőség összeegyeztethető. 
Tóth Bertalan a társadalmat összetartó közös kapaszkodók, értékek fontosságát hangsúlyozva rámutatott, hogy ilyen közös érték a hazaszeretet, amely szerinte Nagy Imre legfontosabb üzenete is volt. A mártír miniszterelnök múltban vallott hitét a jövő reménységére cserélve a forradalom mellé állt és életét adta a hazáért, a szabadságért - idézi az MSZP-elnök szavait az MTI.
2018.10.23 15:04