Plakáttörvény - Mégis betiltható a hülyeség?

Publikálás dátuma
2017.09.14 19:42
Simicska-oszlop magánhirdetéssel FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Tovább szigorítják a plakáttörvényt, ráadásul vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni az újabb módosítást.

Településképi bejelentési eljárást folytathatnak le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítás előadója Lázár János kancelláriaminiszter. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.

A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszában nem indokolta, miért volt szükség a szigorításra, azt viszont közölte: a kormányhivatalok – a kerületi és járási hivatalokkal együttműködve – elvégezték a reklámhordozók felmérését, az előzetes és utólagos ellenőrzést: 105 jogsértően elhelyezett plakát eltávolítását rendelték el határozatban. Lázár tárcája szerint valamennyi kormányhivatal felvette a kapcsolatot az illetékes rendőr-főkapitányságokkal, minden esetben értesítették őket a plakáteltávolítás helyszínéről és idejéről, tényleges rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség. Ráadásul hiába akarták nagyon, „jogsértő plakátelhelyezés miatt bírság kiszabására nem került sor”.

A kancelláriaminiszter – ahogy arról beszámoltunk – egy augusztusi, a településkép-védelmi törvény (vagyis a plakáttörvény) betartására hivatkozó utasításában írta elő, hogy a kormányhivatalok haladéktalanul mérjék fel és rögzítsék adatbázisba az illetékességi területükön elhelyezett reklámhordozókat. Lázár persze nem véletlenül adott pont a nyári szabadságolások idején efféle különmunkát a hivataloknak: a rendelet megjelenésekor a kormánypártok már bő egy hónapja törték a fejüket, miként vehetnék elejét, hogy a Jobbik üzeneteit közvetítő hirdető büntetlenül szórja tele az országot a plakáttörvényt kijátszó hirdetésekkel.

Hiába vágta ugyanis ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere már június végén arról beszélt a köztévében, hogy még szigorúbb plakáttörvényt szeretnének az emberek. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökéhez hasonlóan Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is kiakadt június végén, ő azt mondta: ha felmerül, hogy kiskapuk maradtak, akkor azokat be kell zárni. Kósa Lajos leköszönő frakcióvezető ehhez képest a hvg.hu-nak augusztusban saját szóvivőjét is cáfolva azt mondta: nem érdekli őket a plakáttörvény-hekkelés, és – mivel a hülyeség sem betiltható – a törvényt sincs értelme módosítani.

Kósa még a múlt héten is ezt ismételgette, azzal kiegészítve, hogy „A nép nem leváltható”-kezdetű és a béruniós hirdetéseknél „egyértelműen azonosítható a politikai szándék”, mindenképp politikai hirdetésnek és a plakátörvény alá tartozónak számítanak. Ez azonban nincs így: több jogász is leszögezte lapunknak, hogy a júniusban áterőltetett törvény csak a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezeteknek tiltotta meg a listaár alatti hirdetést, a jelöltelen plakátokat viszont magánszemély helyeztette ki.

Garancsi-plakátok - Egy nap alatt elkaszálták a feljelentést
Az ügyészség mindössze egy nap alatt döntött az ESMA-ügyben tett feljelentés elutasításáról - írja a zoom.hu. Augusztus végén lapunk is beszámolt arról, hogy engedély nélkül, ingyen használta a fővárosi villanyoszlopokat Garancsi István kormányközeli vállalkozó reklámcége. Az ESMA Zrt. 2015-től úgy helyezett ki hirdetéseket a BDK üzemeltetésében lévő villanyoszlopokra, hogy ahhoz sem a cég, sem a közterület tulajdonos Fővárosi Önkormányzat engedélyét vagy hozzájárulását nem kérték, ráadásul közterület-használati vagy oszlophasználati díjat sem fizettek.
Ahogy akkor a portál előrejelezte, a Fővárosi Közgyűlés valóban kimosdatta Garancsi Istvánt, a képviselők ugyanis 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést, ami további öt évre engedélyezi az ESMA használati jogát az oszlophirdetésekre.
Tényi István, feljelentéseiről ismert magánszemély ezután hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést a budapesti IX. kerületi ügyészségen. A volt Fidesz-tag azt is indítványozta, hogy a tényállás tisztázása érdekében az ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést Orbán Viktor miniszterelnök barátjának cégét érintő ügyben. Tényi István most arról tájékoztatta a Zoom.hu-t, hogy az ügyészség “bűncselekmény gyanúja hiányában” elutasította a feljelentését. A cikk szerint Tényi a bejelentését augusztus 30-án este fél 11-kor tette meg, az ügyészség elutasító határozata pedig már szeptember 1-jén elkészült. Vagyis a Polt Péter által felügyelt szervezet mindössze egy nap alatt döntött az elutasításról.



Szerző
2017.09.14 19:42
Frissítve: 2017.09.14 20:26

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Németh Angéla munkahelyi e-mail-címére érkezett a gyalázkodó üzenet, a rendőrséghez fordult.
Feljelentést tett Rákospalota ellenzéki polgármestere, miután vasárnap „életveszélyes”, meggyilkolására utaló levelet kapott. Németh Angéla erről Facebook-oldalán számolt be, hozzátéve, hogy az ügyben már feljelentést tett a rendőrségen. A 168 Óra kérdésére azt is elárulta, hogy zaklatója torok elvágással fenyegette egy helyesírási hibáktól hemzsegő levélben.
A XV. kerületi vezető abban is biztos, hogy a fenyegető üzenetet munkájával összefüggésben kapta, már csak azért is, mert a munkahelyi címére érkezett. Németh tavaly szeptemberben, a Rászorulókat Támogató Egyesület és Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatásával nyerte meg a kerületi időközi választást.
2019.01.21 19:38