Plakáttörvény - Mégis betiltható a hülyeség?

Publikálás dátuma
2017.09.14 19:42
Simicska-oszlop magánhirdetéssel FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Tovább szigorítják a plakáttörvényt, ráadásul vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni az újabb módosítást.

Településképi bejelentési eljárást folytathatnak le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítás előadója Lázár János kancelláriaminiszter. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.

A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszában nem indokolta, miért volt szükség a szigorításra, azt viszont közölte: a kormányhivatalok – a kerületi és járási hivatalokkal együttműködve – elvégezték a reklámhordozók felmérését, az előzetes és utólagos ellenőrzést: 105 jogsértően elhelyezett plakát eltávolítását rendelték el határozatban. Lázár tárcája szerint valamennyi kormányhivatal felvette a kapcsolatot az illetékes rendőr-főkapitányságokkal, minden esetben értesítették őket a plakáteltávolítás helyszínéről és idejéről, tényleges rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség. Ráadásul hiába akarták nagyon, „jogsértő plakátelhelyezés miatt bírság kiszabására nem került sor”.

A kancelláriaminiszter – ahogy arról beszámoltunk – egy augusztusi, a településkép-védelmi törvény (vagyis a plakáttörvény) betartására hivatkozó utasításában írta elő, hogy a kormányhivatalok haladéktalanul mérjék fel és rögzítsék adatbázisba az illetékességi területükön elhelyezett reklámhordozókat. Lázár persze nem véletlenül adott pont a nyári szabadságolások idején efféle különmunkát a hivataloknak: a rendelet megjelenésekor a kormánypártok már bő egy hónapja törték a fejüket, miként vehetnék elejét, hogy a Jobbik üzeneteit közvetítő hirdető büntetlenül szórja tele az országot a plakáttörvényt kijátszó hirdetésekkel.

Hiába vágta ugyanis ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere már június végén arról beszélt a köztévében, hogy még szigorúbb plakáttörvényt szeretnének az emberek. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökéhez hasonlóan Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is kiakadt június végén, ő azt mondta: ha felmerül, hogy kiskapuk maradtak, akkor azokat be kell zárni. Kósa Lajos leköszönő frakcióvezető ehhez képest a hvg.hu-nak augusztusban saját szóvivőjét is cáfolva azt mondta: nem érdekli őket a plakáttörvény-hekkelés, és – mivel a hülyeség sem betiltható – a törvényt sincs értelme módosítani.

Kósa még a múlt héten is ezt ismételgette, azzal kiegészítve, hogy „A nép nem leváltható”-kezdetű és a béruniós hirdetéseknél „egyértelműen azonosítható a politikai szándék”, mindenképp politikai hirdetésnek és a plakátörvény alá tartozónak számítanak. Ez azonban nincs így: több jogász is leszögezte lapunknak, hogy a júniusban áterőltetett törvény csak a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezeteknek tiltotta meg a listaár alatti hirdetést, a jelöltelen plakátokat viszont magánszemély helyeztette ki.

Garancsi-plakátok - Egy nap alatt elkaszálták a feljelentést
Az ügyészség mindössze egy nap alatt döntött az ESMA-ügyben tett feljelentés elutasításáról - írja a zoom.hu. Augusztus végén lapunk is beszámolt arról, hogy engedély nélkül, ingyen használta a fővárosi villanyoszlopokat Garancsi István kormányközeli vállalkozó reklámcége. Az ESMA Zrt. 2015-től úgy helyezett ki hirdetéseket a BDK üzemeltetésében lévő villanyoszlopokra, hogy ahhoz sem a cég, sem a közterület tulajdonos Fővárosi Önkormányzat engedélyét vagy hozzájárulását nem kérték, ráadásul közterület-használati vagy oszlophasználati díjat sem fizettek.
Ahogy akkor a portál előrejelezte, a Fővárosi Közgyűlés valóban kimosdatta Garancsi Istvánt, a képviselők ugyanis 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést, ami további öt évre engedélyezi az ESMA használati jogát az oszlophirdetésekre.
Tényi István, feljelentéseiről ismert magánszemély ezután hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést a budapesti IX. kerületi ügyészségen. A volt Fidesz-tag azt is indítványozta, hogy a tényállás tisztázása érdekében az ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést Orbán Viktor miniszterelnök barátjának cégét érintő ügyben. Tényi István most arról tájékoztatta a Zoom.hu-t, hogy az ügyészség “bűncselekmény gyanúja hiányában” elutasította a feljelentését. A cikk szerint Tényi a bejelentését augusztus 30-án este fél 11-kor tette meg, az ügyészség elutasító határozata pedig már szeptember 1-jén elkészült. Vagyis a Polt Péter által felügyelt szervezet mindössze egy nap alatt döntött az elutasításról.



Szerző
2017.09.14 19:42
Frissítve: 2017.09.14 20:26

A közmédia problémáira figyelmeztetett a MÚOSZ, az MTI nem volt hajlandó kiadni a közleményét

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:03

Fotó: / Draskovics Ádám
Az újságírószövetség azt kérte a vezetőktől, hogy foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával. Az MTI a szabályzatra hivatkozott.
A MÚOSZ a közmédia működési zavarairól” címmel juttatott el egy közleményt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az MTI OS-hez, ám arról tájékoztatták a szövetséget: a közleményt nem áll módjukban kiadni, mert
az OS Szabályzatának 14.2. pontjába ütközik.
Egyúttal felhívták a figyelmüket arra, hogy az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, és ezért semmilyen felelősséggel nem tartozik. A hivatkozott pont szerint egyébként a közlemény
„nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója ellen.”
A MÚOSZ az említett közleményben arról írt, hogy a közmédia működését nem az ellenzéki képviselők jelenléte veszélyezteti: mint írták, „a kormánykritikus társadalmi kezdeményezéseket elhallgató, azokról a nyilvánosságot nem tájékoztató köztévé maga a működési rendellenesség”. Felidézték, hogy az MTVA szákházánál dulakodásig fajuló konfliktus alakult ki, miután ellenzéki parlamenti képviselők eredménytelenül próbálták rávenni az intézmény vezetőit a napok óta zajló demonstrációk követeléseinek beolvasására. Hozzátették: az incidens – szégyenszemre csupán a Facebookon közvetített – képei élő egyenes adásban világítottak rá a közmédia működésének súlyos torzulásaira. Hangsúlyozták, hogy
„Magyarországon működik – GDP-arányosan – Európa legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. A jelenlegi médiarendszer kiépítésekor, amikor 2015-ben az M1-et hírcsatornává alakították, az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést. Ennek fényében nincs rá elfogadható szakmai magyarázat, hogy a napok óta zajló kormányellenes demonstrációkról a csatorna – tájékoztatási kötelezettségét súlyosan megsértve – képtelen volt az esemény hírértékének megfelelő, élő tartalmat sugározni, miközben a párizsi sárgamellényes tüntetéseknek lényegesen nagyobb figyelmet és műsoridőt szentelt, mint a budapesti és vidéki kormánykritikus megmozdulásoknak.”
A MÚOSZ arra hívta fel a közmédia vezetői, illetve az őket irányító kormánypolitikusok figyelmét, hogy az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás. Tisztességes, demokratikus országokban az ellenzéki parlamenti képviselőket a közmédia nem eltakarítandó akadálynak, hanem rendszeresen megszólaltatott műsorvendégnek tekinti – hiszen közszolgálati feladatához az ellenzéki politikai álláspontok tárgyilagos bemutatása is hozzátartozik.
„A MÚOSZ felszólítja a közmédia vezetőit, hogy haladéktalanul térjenek vissza a törvényes működés keretei közé, és foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával”
– tették hozzá a közleményben.

Még a köztévé tett feljelentést

Mint megírtuk, hétfő hajnalban a köztévé épületéből biztonsági őrök tuszkolták ki Hadházy Ákost, majd a kijáratnál a földre lökték a képviselőt, továbbá erővel szorították ki az épületből Szél Bernadettet is. Pedig az országgyűlési képviselőkről szóló 1990-es törvény 9 paragrafusa egyértelműen fogalmaz: „A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területre is belépni.” A törvény azt is kimondja: „az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.” Mármost Hadházy Ákos a közmédia vezetőivel próbál hetek óta kapcsolatba kerülni – eddig tökéletesen sikertelenül.  Hadházy és Szél egyébként rendőrt hívott azért, mert személyes tárgyaik – ruháik, táskáik – a tévészékház épületében maradtak, és kérésükre sem adták vissza a komplexum őrei. A kihívott békásmegyeri rendőrök megpróbáltak bejutni, de hosszas egyeztetés után nem engedték be őket az épületbe. Mint kiderült, az MTVA az épületben tartózkodó ellenzéki képviselőkre birtokvédelmi eljárást kért, és a rendőrséghez fordult a történtek miatt. Szerintük ugyanis a közérdekű üzem megzavarásának számít, ha egy ellenzéki képviselő több ezer tüntető követeléseit szeretné élő adásban beolvasni. Hétfőn egyébként rendkívüli számot adott ki a Nyomtass te is!: ebben az ellenzék követeléseit közlik, „Le a rabszolgatörvénnyel, le a propagandával” címmel. 
Témák
MÚOSZMTVA
2018.12.17 15:03
Frissítve: 2018.12.17 15:16

SZEF: Vonják felelősségre az állami média vezetőit!

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:00

Fotó: / Vajda József
Tiltakozó nyilatkozatot adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) az országgyűlési képviselőkkel szemben az MTVA székházában alkalmazott, szerintük törvénysértő módszerek miatt.
A Földiák András elnök által aláírt kiáltványban így részletezik a közszféra legnagyobb érdekvédelmi tömörülésének kifogásait:
„Tiltakozunk, hogy a magyar nép által választott országgyűlési képviselőket a képviselői munkájuk végzése közben a MTVA épületében akadályozták; Tiltakozunk, hogy a képviselőket erőszakkal távolították el az épületből, ennek során az MTVA biztonsági őrei törvénysértést, bűncselekményt követtek el és megsértették a képviselők személyes szabadságát; Tiltakozunk, hogy az MTVA dolgozóinak épületből való kijutását az épület lezárásával megakadályozzák.”
A közszféra szakszervezeteinek kiáltványa ezután jogszabályok felvonultatásával igazolja, hogy milyen pontokon sértettek törvényt azok, akik nem adtak megfelelő felvilágosítást a közmédia székházába tegnap este belépett ellenzéki képviselők munkájához, akik korlátozták őket az épületen belül szabad mozgásukban, akik kényszerítették őket egyes területek elhagyására vagy épp bezárták őket egy terembe. A SZEF vezetői úgy látják, azok a biztonságiak, akik bántalmaztak képviselőket, akár öt évi szabadságvesztéssel is sújthatók. A konföderáció felhívja a kormány figyelmét, hogy ne csak a tiltakozó emberektől, képviselőktől várja el a törvények betartását, hanem a közpénzből működő állami közszolgálati televízió vezetőitől és biztonsági őreitől is – olvasható a közszféra 13 szakszervezetét összefogó tömörülés hétfőn kora délután kiadott közleményében.
Témák
SZEFMTVA
2018.12.17 15:00