- Akkor most van Soros-terv, vagy nincs?
- Ez figyelemelterelés, egyszerűen szükség van ellenségképre. Soros György démonizálása, vagy az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations - OSF) elleni támadás alkalmas lehet arra, hogy az ország valódi problémái helyett, mint az oktatás, az egészségügy, a szegénység, a korrupció, valami másról beszéljünk.
- Hónapok óta hangoztatja a kormányoldal, hogy Brüsszel Soros tervét hajtja végre és bevándorlókat kíván betelepíteni Európába, sőt, hogy Soros mozgatja a szálakat az Európai Unióban. Ilyen befolyásos főnöke van?
FOTÓK: Tóth Gergő
- Az Európai Unió legfőbb döntéshozatali szerve az Európai Tanács. Mellette ott van a döntéshozatali folyamatokban az Európai Parlament. Mindkettőben ott ülnek Magyarország képviselői. A globális menekült- és migrációs krízist nemzetek feletti szervezetek igyekeznek kezelni, mint az ENSZ, vagy az EU. Magyarország mindkettőnek a tagja.
- Soros György viszont gyakran megszólalt az európai menekültpolitikával kapcsolatban és emiatt közellenséggé vált a magyar kormány retorikájában.
- Egyfelől van Soros György, akinek magánszemélyként és közszereplőként lehet markáns véleménye erről a dologról. És külön entitásként van egy alapítvány, az OSF, amelyet ő hozott létre, de amelynek operatív működtetésében már régen nem vesz részt. Soros véleménye a menekültválságról teljesen más, mint amit a magyar belpolitikában neki tulajdonítanak. Természetesen alapítványunknak is van a menekültkrízissel foglalkozó programja. Nem igaz azonban az az állítás, hogy az OSF bármilyen módon érdekelt lenne a menekültáramlás nyomán Európára nehezedő nyomás növelésében. Mi nem utaztatunk menekülteket, migránsokat, nem fokozzuk a bevándorlást Európába, a menekülők mozgásában semmiféle segítséget nem nyújtunk. Olyan civil szervezeteket sem támogatunk, amelyeket ezzel hírbe hoztak, ahogyan a tengeri mentőakciókat, vagy más hasonló projekteket végző NGO-kat sem segítjük. Ez mind hazugság. Mi csakis azt támogatjuk, hogy csökkenjen az európai társadalomra nehezedő nyomás, méghozzá egyfelől a már itt lévő, ellenőrzött, legális menekültek beilleszkedését, elhelyezkedését segítő rendszerrel. Ez elsősorban jogi, nyelvi, technikai segítséget nyújtó társadalmi szervezetek támogatásában valósul meg, továbbá a traumák kezelését és a beilleszkedést ösztönző programokkal. Ezek egyáltalán nem irányulnak a bevándorlás ösztönzésére, ráadásul a menekültügyi programjaink közül ez a jóval kisebb rész. Nagyobb arányban adunk támogatást programokra a forrásországokban vagy a közelükben, ahonnan a menekülés indul, ahol kezelik a problémákat. Gazdasági segítségnyújtással, a nyomorból fakadó társadalmi feszültségek enyhítésével, az emberséges bánásmód oktatásával és érvényre juttatásával, az állampolgári joggyakorlás segítésével helyben, a hazájukban támogatjuk a potenciális menekülteket. Mert mi tényleg azon dolgozunk, hogy minimalizáljuk a feszültséget és a nyomást Európán.
- Akkor nem szerveznek utcai zavargásokat a forró őszre Magyarországon sem?
- A OSF nem politikai szereplő. Sosem volt az, nem lépett be a pártpolitikába, s nem is kíván belépni, nincs ilyen szándéka. Magyarán semmi ilyesmit nem tervezünk őszre, sem a mostanira, sem másra. Amit tervezünk, s amit csinálunk, az annak a munkának a folytatása, amit már 30 éve végez és végzett, korábban a Soros Alapítvány, illetve később a Nyílt Társadalom Alapítvány Magyarországon. Segítünk az embereknek. Négyszázmillió dollárt költött el ez a két szervezet Magyarországon az elmúlt évtizedekben társadalmi problémák megoldására, oktatásra, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására, antidiszkriminációs vagy szegregációellenes, emberi jogi, szólásszabadság-párti programokra. Minden tevékenységünk a közjót szolgálja. És egyáltalán nem politikai szempontok határozzák meg azt, hogy milyen programokat támogatunk, a cél csakis annak segítése, hogy egy nyílt társadalom épüljön, erősödjön.
- A kormányoldalt éppen ez, a nyílt társadalom eszméje zavarhatja - már azon felül, hogy az alapítójuk Soros György.
- A nyílt társadalom nem más, mint a szabadságjogok, az emberi jogok, a párbeszéd, a nyitottság tisztelete, továbbá a tudás, az információhoz való hozzáférés szabadsága, a vélemények egyenjogúsága, illetve mindezek alapelvként való elfogadása. A nyílt társadalom tulajdonképpen a liberális demokrácia fejlett szintje.
- Éppen ez az: a liberális politikai szitokszó manapság Magyarországon...
- Pedig ez egyáltalán nem a politikáról szól. A liberális magyarra fordítva szabadelvű, ami nem könnyelműséget jelent, hanem azt, hogy valaki a szabadság eszményében hisz. Azoknak a meggyőződését nevezzük liberálisnak, akik a szabadságot, a szabadságjogok biztosítását és gyakorlását tekintik a demokrácia alapjának. Tehát azt, hogy a társadalom valamennyi tagjának azonos mértékben és azonos feltételekkel kell biztosítani a szabadságjogait, mert ezek minden egyes állampolgárnak járnak. Az OSF olyan programokat támogat, amelyek abban segítik az állampolgárokat, hogy minden szabadságjogukkal élni tudjanak. A kisebbségek, legyenek azok nemzeti vagy bármilyen más módon kisebbségei a társadalomnak, vagy épp a társadalom szegény, nyomorban élő tagjai, akik információhiányos, korlátozott helyzetükből fakadóan nem tudnak élni a jogaikkal - például azzal, hogy a gyerekeik megfelelő oktatáshoz jussanak, vagy méltányos egészségügyi ellátást kapjanak -, mind-mind segítségre szorulnak. Olyan civileknek adunk támogatást, akik ilyen problémákat kezelnek - önállóan, autonóm szervezetekként, függetlenül az államtól, a mindenkori kormánytól, sőt, a politikát alkotó elittől. Ezek a szervezetek azért dolgoznak, hogy az állampolgárok ki tudják teljesíteni a szabadságjogaikat, a szabadságukat.
- Aki tehát az OSF tevékenységétől tart, az a demokratikus joggyakorlástól fél?
- Akik kritizálják a nyílt társadalom koncepcióját, azoknak nem az OSF-fel van vitájuk, hanem azokkal a magyar emberekkel, akik valamilyen szinten nem tudják érvényesíteni a nekik alkotmányosan járó jogokat. Mi kizárólag a szabadság kiteljesítését szolgáljuk, s azért dolgozunk, hogy az állam biztosítsa valamennyi állampolgárnak a szabadságjogait.
- Gondolja, hogy a kritikusaiknak például a - harmincéves tevékenységük alatt legnagyobb arányban támogatott - magyar cigánysággal lenne problémájuk?
- Nem kívánom interpretálni, hogy az egyes, velünk kritikus vagy épp támadó politikusoknak a romaintegráció, vagy épp a roma gyerekek szegregált oktatása ellen vívott küzdelmünk miért probléma. A tevékenységünk szempontjából nem is fontos, hogy ők mit gondolnak a nemzetközi vagy magyar kezdeményezéseinkről, amelyek a cigányság emberi életkörülményeinek megteremtését célozzák. Az sem a feladatom, hogy megítéljem, mit gondolnak ők a roma kisebbségről. A mi szempontunkból az a fontos, hogy a létező, látható problémák megoldását segítsük. Mert a szegénység, a nyomor, a kirekesztettség szemmel látható Magyarországon - legyen az roma vagy nem roma kisebbség. És ma nagyon nagy a baj. Négy régiója Magyarországnak, tizenkét megyéje a tizenkét legszegényebb európai régió között van. Egy 9 millió 800 ezres országban 1 millió 700 ezer ember lakhatási szegénységben él, s 400 ezer úgy, hogy még folyóvizes fürdőszobája sincs. Ezek elemi problémák. Az alkotmányos szabadságjogok közé tartozik, hogy méltó körülmények között tudjunk élni. És amikor ma Magyarországon tisztes szegénységről akarnak beszélni, akkor az OSF-nek kötelessége, hogy azt mondja: nem, hozzá kell segíteni a magyarokat ahhoz, hogy igenis emberhez méltó körülmények között élhessenek. És a leghatásosabb módja ennek, hogy olyan civil szervezeteken keresztül segítünk, amelyek a problémákkal helyi szinten találkoznak, és tudják a kezelési módjukat.
- Mégis: van bármilyen olyan tevékenységük, tervük, ami indokolhatja a kormányzati kritikákat?
- Elmondom, hogy mit teszünk, s döntse el ön, van-e ezen bármi kritizálható. Most például, szeptember végén - épp pénteken jelenik meg a felhívásunk erről - olyan programcsomagunk indul, amelynek egyik eleme egy budapesti, kulturális-művészeti támogatási rendszer, a másik pedig két vidéki régiót céloz, s ott a szegénység felszámolását, a felzárkózást kívánja segíteni. Két hazai térségben találtunk meg civil szervezeteket, amelyek segítségével a súlyos szociális gondokkal küzdő emberekhez közvetlenül próbálunk segítséget juttatni. Az egészségügyi ellátás, vagy akár az oktatás igénybevételéhez például el is kell jutni, vidéken sokszor más városokba, más településekre. Azokat akarjuk most közvetlenül kisegíteni, akik nem tudják e szabadságjogaikat korlátok, vagy korlátozások nélkül gyakorolni.
- Őszi utcai akcióik tehát valójában az emberek orvoshoz utaztatását takarhatják. Tudni fogják az érintettek, hogy nekik Soros segít?
- Tudhatják, de nekünk nem ez a legfontosabb, hanem hogy aki a végén a támogatási pénzt megkapja, annak rendeződjön, de legalábbis forduljon jobbra a sorsa. Szervezetünknek, ahogyan Soros Györgynek abszolút nem célja, hogy bármiféle értelemben politikai szereplő legyen Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványnak is van véleménye arról, ha olyan szakpolitikai, törvényalkotási kérdésekről esik szó, amelyek a mi, vagy az általunk támogatott, részben támogatott civil szervezetek működését befolyásolják, esetleg korlátozzák mozgásterét, lehetőségeit.
- A civiltörvény korlátozza önöket?
- A probléma az, hogy ez egy stigmatizáló törvény. Két indoklása volt: hogy legyen transzparencia -, ami eddig is megvolt a civilek körében -, illetve hogy megszüntessék a nemzetbiztonsági kockázatokat. A közjót szolgáló, a magyar rászorulókat segítő, szociálisan érzékeny, s a társadalmi igazságtalanságot kritikusan szemlélő állampolgárokat, illetve önszerveződő csoportjaikat bélyegezték meg azzal, hogy ők bizony nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azért, mert elfogadnak külföldi forrásokat. Ez gyakorlatilag az ő, s az általuk segített tömegek megalázása. De félreértés ne essék, a Nyílt Társadalom Alapítvány regisztrált. Ennek két oka volt: az egyik, hogy mindenhol, ahol ez a szervezet működik, maximálisan betartja a helyi törvényeket. Bírálhatjuk ezeket, fölemelhetjük a szavunkat megbélyegző, kirekesztő, vagy a működést nehezítő törvényekkel szemben, de ha - és most nemcsak Magyarországról beszélek - egy jogszabály ezt írja elő, akkor nem vonakodunk betartani. A másik okunk erre az, hogy fenn akarjuk tartani a működésünket, s nem kockáztatjuk az általunk támogatott szervezetek működését sem, hiszen a cél, amire a támogatásokat fordítjuk, minden esetben jó, a közösséget szolgálja.
- Erre a kormányoldal válasza az: na de Soros ne nevessen a végén. És a félelmeiket vélhetően az a sok-sok támogatás alapozza meg, amit ők maguk kaptak akár a ’80-as évek táján…
- Soros György nagyon régóta filantróp. Már a nyolcvanas évek előtt is jótékonykodott és adományozott, ez a személyiségéből fakad. Az sem véletlen, hogy alapítványi működését 1984-ben éppen Magyarországon kezdte el. Az elkötelezettsége - és a Nyílt Társadalom Alapítványé - a hazája iránt megkérdőjelezhetetlen és megbonthatatlan. Valóban támogatta és ösztönözte a demokratikus átalakulás folyamatában aktív fiatalok oktatását a rendszerváltás környékén. De fontos és kiemelendő: politikai pártokat akkor sem támogatott. A Fideszt sem pártként, hanem korábban, mint ifjúsági szervezetet, valamint bizonyos, jó képességű tagjainak az oktatását támogatta. Teljesen rendben lévőnek tartom, hogy Soros György tehetséges, okos fiatalokat támogatott ösztöndíjjal ahhoz, hogy saját témáik szakértőivé váljanak. Az alapítványai ugyanezt az elvet követték és követik: a demokrácia erősödését, az egyének tudásszerzését támogatják, bárminemű politikai szerepvállalást, pártot viszont nem.
