Előfizetés

Jegybankosok olimpiája - Matolcsy nem indult

Publikálás dátuma
2017.09.15. 10:23
Matolcsy György, ezúttal a háttérben. FOTÓ: Népszava
Majdnem akkora MNB-delegáció vett volna részt idén májusban a jegybankosok olimpiáján, mint ahány magyar sportoló versenyzett tavaly a riói olimpián. Sőt, úgy volt, hogy chartergéppel utaznak ki Franciaországba - írja 24.hu.

Amíg tavasszal többször is tízezrek tüntettek a CEU-ellenes törvény miatt Budapesten, az egyetemtől pár száz méterre fekvő Magyar Nemzeti Bankban (MNB) mással voltak elfoglalva: chartergép bérlésén ügyködtek 120 embernek, hogy a jegybanki dolgozók közül egy ekkora kontingens elrepülhessen Franciaországba, a jegybankosok olimpiájára. Ezen a versenyen az európai országok központi bankjai mellett egy-két, a jegybankok feletti, vagy azok szabályozását végző nemzetközi intézmény (mint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Fizetések Bankja) szokott részt venni.

A jegybank bármely dolgozója sportolhat az MNB Sportkör keretein belül, közülük toborozták az olimpiai csapat tagjait. Ennek fő koordinátora az MNB Sportkör akkori elnökeként Gerhardt Ferenc volt, a jegybank egyik alelnöke, aki 73 évesen is aktívan kosárlabdázik, hetente ott szokott lenni az edzéseken.

Az MNB vezetése a sportkörnek tavaly megítélt 130 millió forintos támogatást az idei első negyedévben 190 millió forinttal megtoldotta, az utóbbi összegből 60 millió forintot címkézve a jegybankosok olimpiájára szántak.

Úgy döntöttek, hogy egy chartergépet bérelnek az utazáshoz. A repülőt a portál szerint lefoglalták, már megvolt az utazás időpontja, a szállást is lefoglalták a néhány napos ott tartózkodásuk idejére.

Ekkor azonban megbicsaklott a történet. Egy jegybanki felsővezetőnek beugrott valami. A 24.hu forrásai egybehangzóan az egyik ügyvezető igazgatót, Virág Barnabást említették mint aki átlátta, hogy fölöttébb kínos lenne a Matolcsy György vezette, az elmúlt pár évben botrányok kísérte jegybanknak, ha a budapesti tüntetések közepette kiszivárogna, hogy munkatársai chartergépet bérelve nagy létszámban egy franciaországi versenyen vesznek részt. 

Az ügyvezető igazgató jelzését Matolcsy komolyan vette, és az ő pártjára állt alelnökével, Gerhardttal szemben. Az utolsó pillanatban ezért átírták a forgatókönyvet, a repülőgépes utazást lefújták, kikötötték, hogy a versenyre busszal kell menni, és csak egy busznyi – körülbelül 50 – ember utazhat.

Az ügynek viszont a jegybankon belül lett következménye. Hírek szerint Matolcsy megfeddte Gerhardtot, az MNB azonban ezt tagadja. Az alelnök négy év után hirtelen távozott a sportkör éléről, utódja pedig épp Virág lett, sőt Gerhardt végül el sem utazott Franciaországba. Ami ennél is látványosabb: Gerhardt alelnökként elveszítette az egyik, általa felügyelt területet. 

A történet részleteit itt találja.

Nem dobják ki a megmaradt élelmiszereket

Magyarországon évente csaknem 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki a kukába. Ez átszámítva, háztartásonként mintegy 40 kilogrammot jelent, noha vannak családok, ahol a mindennapi élelem beszerzése is gondot okoz. A 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) szervező Agrármarketing Centrum (AMC) ezért úgy döntött, hogy a kiállításon megmaradt még fogyasztható, illetve tartós élelmiszereket jótékony célra ajánlják fel. Az élelmiszereket két raktárhelyiségben gyűjtik a Hungexpo területén. A vásár kiállítói egyéni döntés alapján ajánlhatnak fel ennivalót.

A világon évente 1,3 milliárd tonna, még fogyasztható élelmiszer megy kárba, miközben majdnem ugyanennyi, 1,3 milliárd ember éhezik a Földön. A világ számos országában már évtizedek óta működő, és külföldi mintára Magyarországon 2006-ban alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület civil szervezeteken keresztül osztja szét a még fogyasztható, illetve tartós élelmiszereket a rászorulóknak, amelyeket általában áruházaktól, feldolgozó üzemektől, élelmiszeripari cégektől szereznek be.

„Issza a fene…” - Émelyegnek az ivóvíztől a hortobágyiak

- Issza a fene... Büdös, mint a veszedelem. Ide kéne ráncigálni azokat, akik a környékben kétmilliárdért „korszerűsítették” a vezetékes ivóvízhálózatot, szépen a csap alá fektetni őket, aztán igyák, amíg csak bírják - mondja feldúltan egy rövidnadrágos férfi Hortobágyon, az ezerötszáz lelkes hajdúsági falu központjában. Mellettünk egy termetes kék konténer áll, rajta a felirat: „A víz életet ad, mi vizet adunk”. Aláírás: „Magyarország kormánya”.

A konténer épp két éve áll itt „ideiglenesen.” Nem sokkal azután került ide, hogy több százmillió forintból elkészítették a faluban az új vezetékes ivóhálózatot: kutat fúrtak, vezetéket fektettek. A csapból azonban azóta is olyan klóros víz folyik, hogy a helyiek nem bírják meginni.

Állítólag azért kell drasztikusan fertőtleníteni a vizet, mert másképp nem felelne meg a szabványnak: így ugyan nincs benne arzén, vagy más káros anyag, viszont ihatatlan. Emiatt kapták Magyarország kormányától a kék konténert, amelyben – stílusosan a hortobágyi miliőhöz - egy itatóvályúhoz hasonló bádogteknőt alakítottak ki, efölött lehet néhány csapból vizet vételezni. De a helyiek szerint még az elvileg szűrt és tisztított víz se zamatos, inkább csak kevesebb benne a klór.

Akikkel beszélgettünk, azok többsége az úgynevezett mátai településrészbe jár át vízért, ott fúrt artézi kút van. Mások PI-vizet vesznek, nem vétlen, hogy a helyi kisboltok is feltankoltak ezekből. Van, aki szűrőt vásárolt a csapra, mások ásványvízzel főznek.

- Közben meg fizetjük a havi hétezer forintot a pocsék vízért, amiben lassan már fürdeni sem merünk. Még zuhanyozni csak-csak, de ha teleengedjük a kádat, ázott kenyérmorzsákhoz hasonló cafatok úszkálnak az alján – mondta egy kisgyermekes anyuka.

Bekéredzkedtünk a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium konyhájába, ahol azt tudakoltuk, hogyan tudják ilyen méltatlan körülmények között ellátni a gyerekeket. Épp paprikás krumpli főtt virslivel, amihez nem kell túl sok víz, de a leveshez annál inkább. - Naponta kétszáz liter vizet hozunk nagy kannákban a kék konténerből. Ebből főzünk, ebből isznak a kitett kancsókból a gyerekek – mondta a konyhavezető.

Kértünk két pohár vizet: egyiket a csapból, másikat az állítólag már tisztított vizet tartalmazó kannából. Előbbi valóban pocsék, ihatatlan büdös és gyomorforgató volt, azonnal ki is köptük. Utóbbi „csak” klóros – ezt se innánk évekig szívesen. Hogy meddig kell elviselni ezt az áldatlan állapotot, senki sem tudja. Kerestük Vincze Andrásnét, a falu polgármesterét, ám ő rejtélyes módon egész nap tárgyalt, négy óra előtt néhány perccel pedig állítólag elhagyta a hivatalt.

Lásd még: A pénz elfogyott, a víz ihatatlan Kelet-Magyarországon