GVH pénzbírság;
2017-09-18 07:26:00
Az ügyek majdnem fele vállalkozások összefonódásának engedélyezésére irányult, emellett azonban jelentős a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt folytatott és lezárt eljárások száma is (53 eljárás). Az összes lezárt ügy 40 százaléka a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértéséhez kapcsolódott. A korábbi évekhez hasonló szintnek felel meg a kiszabott versenyfelügyeleti bírságok összege (5,3 milliárd forint), amelyen belül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a kartellezés miatti szankciók mértéke emelkedik ki - derül ki a GVH 2016. évről készült, az Országgyűlésnek nemrég benyújtott beszámolójából, amelyről a Szarvas Júlia Ügyvédi Iroda készített összegzést.
A tisztességtelennek minősített kereskedelmi gyakorlat miatt folytatott eljárások áttekintése alapján több problémás terület is kirajzolódik. Ilyenek különösen az árképzés, az akciók, promóciók és a reklámozás. Tipikus hiba például, ha az akciós ár alapjául szolgáló „régi” árat a vállalkozás ténylegesen sohasem alkalmazta. Gyakran előfordul, hogy a pecsétgyűjtő akció során a pecsétgyűjtő füzetek idő előtt elfogynak vagy a füzetek beváltási feltételeit a kampány közben a fogyasztók számára hátrányosan megváltoztatják. Számos esetben követtek el jogsértést a vállalkozások azáltal, hogy reklámjaikban a fogyasztók döntését befolyásolni képes lényeges feltételeket (például: csak meghatározott üzletekben vásárolható a termék) elhallgattak, vagy szakmailag megalapozatlan állításokat alkalmaztak, esetleg a hivatalos, állami jelleg látszatát keltették. Élelmiszerek, étrend-kiegészítők esetében az egészségre kedvező hatás sugalmazása továbbra is kiemelkedő számú ügy tárgyát képezi. Az egyre gyakoribb összehasonlító reklámok versenyjogi szempontból magas kockázatot hordoznak azáltal, hogy a nem tárgyilagos, nem a lényeges jellemzőket összehasonlító és nem ellenőrizhető állításokat tartalmazó reklámot a GVH jogsértőnek minősítheti.
A lezárt hét kartell-ügy közül kiemelkedik az úgynevezett sebvarró-kartell, amelyben a GVH a legsúlyosabb versenykorlátozó megállapodás-típust, a közbeszerzési kiírás befolyásolására, az árak rögzítésére és a piac felosztására irányuló megállapodást marasztalt el. Az összesen közel 250 millió forintos bírság kiszabásakor a GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a kartellező vállalkozások a sebészeti varróanyagok és varrógépek magyarországi piacának döntő hányadát lefedték, a vállalkozások jelentős piaci súlyú szereplők voltak és tisztában lehettek a megállapodásuk jogellenességével. Érdekesség, hogy a kartellben résztvevő, de azt elsőként jelentő vállalkozás tekintetében a GVH a bírság kiszabását teljes mértékben mellőzte.
A gyártók-nagykereskedők-kiskereskedők által alkotott értékesítési láncban megvalósított, úgynevezett vertikális kartellre is volt példa 2016-ban, amelyben a minimális (akciós) továbbeladási árak, és így közvetve a fogyasztói árak meghatározása és kikényszerítése vezetett a jogsértés megállapításához és 44 millió forintos bírság kiszabásához. A tényállás felderítésében a GVH helyszíni kutatása során megismert, a vállalkozás belső levelezésében használt kifejezések (mint „árszegés”, „árgond”, „kilistázás”), továbbá a beszállítóknak a vállalkozás értékesítő munkatársai által küldött emailekben megfogalmazott felszólítások (például „kérem az akciós fogyasztói árak betartását”) kiemelt szerepet játszottak.
A versenyfelügyeleti eljárás nem minden esetben zárul le a bírság megfizetésekor. A GVH utóvizsgálatokkal ellenőrzi, hogy az elmarasztalt vállalkozás teljesítette-e a GVH által előírtakat. Egy piaci erőfölénnyel rendelkező kiskereskedelmi láncot azért marasztaltak el korábban, mert a beszállítókkal szemben indokolatlan és ezért jogsértőnek minősülő teljesítmény-alapú bónuszrendszert alkalmazott. A bónuszra a vállalkozás attól függetlenül jogosult volt, hogy elérte-e a célforgalmat, emiatt a bónusznak nem volt tényleges forgalomösztönző funkciója, nem a kereskedelmi alaptevékenységen túlmutató kereskedői erőfeszítést jutalmazott. Az utóvizsgálat során a GVH megállapította, hogy a kereskedő felhagyott ugyan a kifogásolt kereskedelmi feltétel alkalmazásával, azonban egy új progresszív bónuszrendszert vezetett be. Ennek versenyjogi megfelelőségét a GVH csak új versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálhatja.
A GVH 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolója alapján a versenykultúra fejlődése érzékelhető, a vállalkozások versenyjogi tudatossága nőtt az elmúlt években. A jogsértést megállapító határozatokból kiindulva azonban fokozott körültekintést igényel a fogyasztókat közvetlenül célzó kereskedelmi kommunikáció, az akciók, a promóciók szakmai tervezése és az egyes termékkörökre vonatkozó speciális ágazati szabályoknak való megfelelés. A rövid távon versenyelőnyt jelentő kartellek felderítésére a GVH-nak egyre fejlettebb és több eszköz áll rendelkezésre, amely növeli a lebukás és a hosszabb távú negatív következmények (magas bírság, presztízs-veszteség) kockázatát.
A Szarvas Júlia Ügyvédi Iroda szerint a fenti kockázatok csökkentése érdekében időről-időre érdemes felmérni a vállalkozás megfelelési szintjét, a versenyszabályok ismeretét és szükség esetén felülvizsgálni a kialakult üzleti gyakorlatot, kereskedelmi szerződéseket. Erre számos megoldás létezik, a versenyjogi audittól a munkavállalók rendszeres képzéséig.