Jobbik;kivágás;kanadai nyárfák;

2017-09-19 07:05:00

Kanadai nyár - Magyar abszurd

A fővárosi önkormányzat úgy mondta ki a „vattafák” halálos ítéletét, hogy sem a költségekkel nem volt tisztában, sem azzal, egyáltalán mennyi fát kell kivágni.

Sok lakossági panasz érkezett – indokolta lapunknak Tokody Marcell jobbikos fővárosi képviselő, miért javasolta a testületnek: gondoskodjon arról, hogy a kivágott fák pótlása mellett egyetlen kanadai nyárfa se maradjon a fővárosi önkormányzat területén. Előterjesztését két tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadták el. Ritka az ilyen széles körű egyetértés a pártok között – jegyezte meg elégedetten Tokody, aki közösségi oldalán így számolt be a hírről: „Újabb jobbikos siker!”.

A „vattafának”, vagy „vattázó nyárfának” is nevezett kanadai nyárfákat – idézzük Tokody Marcell előterjesztését – a szocializmusban telepítették be nagy számban. A fehér színű „nyárfavatták” (magokat repítő szőrök) a közhiedelemtől eltérően nem okoznak allergiát, a nyálkahártyát azonban irritálhatják.

A talajon összegyűlve pedig erősen gyúlékonyak. A jobbikos politikus pontosan nem tudta felidézni, hogy mikor és hol, de egészen biztos benne: legalább egy alkalommal már kigyulladtak a fehér szöszök. Tokody visszautasítja a vádat, hogy a zöld környezet ellensége lenne. Hisz a kivágott fák mindegyikét pótolják majd. Annak eldöntését, hogy milyen fajtákat ültessenek helyettük, a szakértőkre bízza. (Persze: nem kell bizonygatni, hogy az évtizedes kort megélt kivágott fákat a facsemeték csak nagy sokára lesznek képesek kiváltani.)

Budapest teljes faállományáról nem készült hivatalos nyilvántartás, úgynevezett fakataszter. Így azt sem tudni, hány nem kívánatos fáról van szó, és azt sem, mennyibe kerül az eltávolításuk.

Az általunk elképzelt sorrend szerint előbb a feladatok és a költségek mértékét kellene felmérni, csak utána döntést hozni. Tokody Marcell másfajta logikát követ. Olyan ez – mondja –, amikor az Európai Unió elfogad egy irányelvet, a részletek kidolgozását pedig az egyes tagállamokra bízza.

A nyárfamentesítésről szóló döntés már életbe lépett ugyan, de a végrehajtás határideje 2025 december 31-e. Több mint nyolc évnek szerinte bőségesen elegendőnek kell lennie a szakmai előkészítéshez, a források előteremtéséhez és a munka elvégzéséhez.

Mi lesz azokkal a területekkel, amelyek nem fővárosi felügyelet alá tartoznak? A jobbikos politikus közölte: nyilvánvaló, hogy a fővárosi testület csak a hatáskörébe tartozó kérdésekről jogosult dönteni.

Budapest nagy részén tehát továbbra is maradnak a kanadai nyárfák. A főváros kertészeti vállalata, a FŐKERT tájékoztatása szerint ugyanis a zöldterületeknek csak a negyede tartozik a fővárosi önkormányzat fennhatósága alá. A többi terület a kerületek kezelésében van.

A fővároshoz tartozó közutak mentén mintegy 110 ezer fa található, a kiemelt parkokban egész pontosan 37 329, a kiemelt fasorokban pedig 28 264. Összesen ez mintegy 175 ezer fa. A FŐKERT-nek csak a kiemelt fasorokról van fakatasztere: a fasori fák között 393 nyárfa található, ebből mindössze 4 darab a megsemmisítendő kanadai nyár.

A FŐKERT becslése szerint ugyanakkor más fővárosi területeken a kanadai nyárfák száma elérheti az ezres nagyságrendet. A fák kivágásának és cseréjének költsége sok tényezőtől függ, egy-egy fa esetében 100 ezertől akár 500 ezer forintig is terjedhet. Reálisan számolva így akár több százmillióba is kerülhet a fővárosi önkormányzat verdiktjének végrehajtása.

A kanadai nyárfa latin nevében (Populus x canadensis) az „x” arra utal, hogy „keresztezett családról” beszélünk. Praktikusan ez annyit jelent, hogy még a nyárfanemesítőknek is fejtörést okoz majd eldönteni, a köztereken lévő többféle nyárfa közül melyik a kanadai – említenek egy újabb problémát főkertes szakemberek.

Egyébként sem teljesen világos, miért éppen a kanadai nyárfát szemelték ki a döntéshozók. A többi nyárfa termelte „fehér szösz” ugyanúgy irritáló lehet, de igaz ez bizonyos fűzfafajtákra is. A kertészeti vállalatnál nem tudnak arról, hogy a fővárosi önkormányzat részéről előzetesen bárki is konzultált volna velük, mielőtt napirendre tűzték és megszavazták a jobbikos javaslatot.

Önmaga hóhéra

Az irritációt és viszketést a virágzó fűfélék levegőben láthatatlan pollenjei (vagyis inkább az azokra tapadó antropogén eredetű szennyeződés) okozzák. Egyedül az ember képes ezen a bolygón nano méretű szennyeződések előállítására, amelyek át tudnak jutni az evolúciósan kialakult védelmi vonalakon, így a nyálkahártyán is. Így lesz az ember önmaga hóhéra. Az benne a nem szép, hogy mindezt közben a természetre hárítja – hívta fel a figyelmet Bardóczi Sándor tájépítész Facebook-os bejegyzésére a Greenfo.hu.