Moziban az Anna and the Barbies

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:49

A hazai együttesek életében ritkaságnak számít a koncertfilm. A Pásztor Anna vezette együttesről szóló dokumentumfilmet a Fővárosi Nagycirkuszban vették fel. A háromszázhatvan fokos térben megrendezett, cirkuszi elemekkel, artistákkal, különleges díszlettel és vizuális elemekkel dúsított koncertet 16 kamerával rögzítették. Porkoláb Norbert és Tanca Norbert rendezése jövő csütörtöktől kerül mozikba.

Szerző

Mátyás-kori csontkorcsolya Diósgyőrben

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:45
Ónkancsó - Fémkereső segítségével bukkantak rá. Középkori fémedényt ritkán találni feltárásokon. Fotók: a szerző felvételei
Középkori gyűrűt, pecsétnyomót és egy épület alapjait fedte fel a Miskolczi Melinda által vezetett ásatás Diósgyőrben.

A diósgyőri várhoz tartozó Huszárvár elnevezésű területen augusztustól novemberig régészeti feltárás zajlik, ott fog állni a 13. században épült vár rekonstrukciójának részeként tervezett látogatóközpont. Előtte azonban Miskolczi Melinda, a Herman Ottó Múzeum régésze és csapata pontosan felméri az előkerült falakat. Mint lapunknak a helyszínen elmondta, viszonylag könnyű dolguk van, mert a terület nem ismeretlen a régészet számára: 1967-ben Czeglédy Ilona, 1977-ben Gádor Judit, 2003-2008 között Lovász Emese végzett ott ásatásokat. – Gazdasági épületek állhattak itt, a középkori katonaság egy része itt állomásozhatott, a népnyelv ezért őrizte meg a Huszárvár nevet – mondta.

- A korábbi feltáró régészek adatai alapján a Huszárvár területe nagyobb lehetett a középkorban, észak felé biztosan terjeszkedett. A hitelesítő ásatással pontosabban be lehet mérni a vizsgált helyet. Szerencsénkre az elmúlt tíz évben meglódult a technika: nem pusztán szintezővel dolgozunk, van olyan GPS-ünk, amelyik néhány centiméter eltéréssel határozza meg, hol vannak a falak, továbbá a Herman Ottó Múzeumnak van drónja, légifotóit a dokumentálás során alkalmazzuk. Háromdimenziós fotómodellt is készítünk – mesélt Miskolczi. A sokszínű lehetőségek meghozták az eredményt. Rájöttek, az 1977-78-ban épített mostani vasbetonkerítés alatt már a középkorban is volt egy zárófal.

Konzerválásra szükség van
A jogerős építési engedélyt is megkapta a vár teljes rekonstrukciója, a munka 2018-tól két évig tart. Akárcsak a 2014-es felújításkor, úgy most is nagy vitákat kavart a beavatkozás, többek között építészeti, régészeti, művészettörténeti szempontból. – Mindig kérdés, hogyan nyúljunk középkori várainkhoz, maradjanak romos állapotban vagy falazzunk fel felhasználható tereket. Úgy gondolom, valamilyen szinten mindenképpen szükséges a romkonzerválás; a most tervezett kiépítés mértékét az utánunk következő generáció lesz képes helyesen megítélni – mondta az ásatásvezető.

Ezzel a kerítéssel párhuzamosan feltárták egy észak­-déli irányú, Mátyás-kori épület falait. Az ajtót még csak félig bontották ki, de az már látszik, hol lehetett bemenni, az elrendezése pedig a klasszikus háromosztatú parasztházakéhoz hasonlatos. Középen állt egy fogadóegység, abból jobbra-balra szobák nyíltak: a dél felé nyíló szoba világosan kirajzolódott, a másik oldalon pedig egészen hosszan nyúlt el egy helyiség. Az épület falai a várhoz tartozó mosdóépület pincéjében is rejlenek, ezeket Lovász Emese már feltárta. Miskolczi ugyanakkor újabb felfedezést is tett: az épület alatt egy feltöltési rétegre, az úgynevezett vársíkra bukkant. – Czeglédy elképzelése alapján a várárokból kinyert földet terítették el a környéken, utána építkeztek a Huszárváron.

 

A feltöltés alatt találtak egy vastag fekete réteget, ez egy Árpád-kori település külterülete lehetett. Noha házakat, karámokat nem találtak, ez a cseréptöredékben gazdag réteg mindenképpen az egykori faluhoz kapcsolható. Ez alatt egy újabb réteg jelentkezett, ott kelta kerámiadarabokra bukkantak. A hely egy kincsesbánya, mivel a területen álló valamikori árok maradványát a középkorban szemetesgödörnek használták. A Huszárvárban leltek rá egy aranyozott ezüstgyűrűre is, amely a 14-15. században készülhetett. Az igényes kivitelű férfi gyűrűt keveset hordhatták, a használat csak belső oldalán látszik. A külsején lévő felirat gótikus minuszkulával íródott, restaurálás előtt egyelőre csupán a latin deus (isten) szó vehető ki rajta.

Legnagyobb számban kerámiatöredékek és állatcsontok kerültek felszínre. Találtak egy gótikus kulcsot is, amelyet az egyik ásatástechnikus vett észre az árok iszapjában. Miskolczi nem meri kijelenteni, hogy ez a főkaput nyitotta, az viszont biztos, hogy a tárgy a 14–15. században készült. Fémkereső segítségével bukkantak rá egy ónkancsóra, amely földet rejt. A tárgy azért is érdekes, mert középkori fémedényt – főleg ép állapotban – ritkán találni feltárásokon. Nemrég felszínre került egy madarat ábrázoló pecsétnyomó is, amit a középkorban azért dobhattak a szemétre, mert láthatóan megsérült a rajta lévő véset. A terület egyik érdekes lelete egy csontkorcsolya. Eleink a középkorban nem acélon csúszkáltak, hanem marhacsontokra fúrtak lyukat, majd madzaggal a lábukra kötötték azt.

Sírok története
A vár temetője a feltételezések szerint az egykori pálos kolostor volt, ami a Máltai Szeretetszolgálat miskolci központja melletti parkban található. Ugyanakkor a Huszárvár területén is van néhány sír. 1674-ben a várat elfoglaló kurucokat legyőzték a Kassáról érkező császári csapatok. Ennek emléke az a rengeteg ólomgolyó, amit nemrég találtak a várárokban.
Az ostromot követően ezen a területen végeztek ki tizenöt kuruc vezetőt; a korábbi kutatások öt, ehhez kapcsolható temetkezési helyet feltártak. A sírok szegényesek, a ruházati elemekből (ruhakapcsok, gombok, csatok) nagyon kevés maradt meg: a katonákat ingre, gatyára vetkeztették, úgy is temették el őket. Miskolczi bízik benne, hogy megtalálhatják a többi katona maradványait.

Mátyás-kori csontkorcsolya Diósgyőrben

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:45
Ónkancsó - Fémkereső segítségével bukkantak rá. Középkori fémedényt ritkán találni feltárásokon. Fotók: a szerző felvételei
Középkori gyűrűt, pecsétnyomót és egy épület alapjait fedte fel a Miskolczi Melinda által vezetett ásatás Diósgyőrben.

A diósgyőri várhoz tartozó Huszárvár elnevezésű területen augusztustól novemberig régészeti feltárás zajlik, ott fog állni a 13. században épült vár rekonstrukciójának részeként tervezett látogatóközpont. Előtte azonban Miskolczi Melinda, a Herman Ottó Múzeum régésze és csapata pontosan felméri az előkerült falakat. Mint lapunknak a helyszínen elmondta, viszonylag könnyű dolguk van, mert a terület nem ismeretlen a régészet számára: 1967-ben Czeglédy Ilona, 1977-ben Gádor Judit, 2003-2008 között Lovász Emese végzett ott ásatásokat. – Gazdasági épületek állhattak itt, a középkori katonaság egy része itt állomásozhatott, a népnyelv ezért őrizte meg a Huszárvár nevet – mondta.

- A korábbi feltáró régészek adatai alapján a Huszárvár területe nagyobb lehetett a középkorban, észak felé biztosan terjeszkedett. A hitelesítő ásatással pontosabban be lehet mérni a vizsgált helyet. Szerencsénkre az elmúlt tíz évben meglódult a technika: nem pusztán szintezővel dolgozunk, van olyan GPS-ünk, amelyik néhány centiméter eltéréssel határozza meg, hol vannak a falak, továbbá a Herman Ottó Múzeumnak van drónja, légifotóit a dokumentálás során alkalmazzuk. Háromdimenziós fotómodellt is készítünk – mesélt Miskolczi. A sokszínű lehetőségek meghozták az eredményt. Rájöttek, az 1977-78-ban épített mostani vasbetonkerítés alatt már a középkorban is volt egy zárófal.

Konzerválásra szükség van
A jogerős építési engedélyt is megkapta a vár teljes rekonstrukciója, a munka 2018-tól két évig tart. Akárcsak a 2014-es felújításkor, úgy most is nagy vitákat kavart a beavatkozás, többek között építészeti, régészeti, művészettörténeti szempontból. – Mindig kérdés, hogyan nyúljunk középkori várainkhoz, maradjanak romos állapotban vagy falazzunk fel felhasználható tereket. Úgy gondolom, valamilyen szinten mindenképpen szükséges a romkonzerválás; a most tervezett kiépítés mértékét az utánunk következő generáció lesz képes helyesen megítélni – mondta az ásatásvezető.

Ezzel a kerítéssel párhuzamosan feltárták egy észak­-déli irányú, Mátyás-kori épület falait. Az ajtót még csak félig bontották ki, de az már látszik, hol lehetett bemenni, az elrendezése pedig a klasszikus háromosztatú parasztházakéhoz hasonlatos. Középen állt egy fogadóegység, abból jobbra-balra szobák nyíltak: a dél felé nyíló szoba világosan kirajzolódott, a másik oldalon pedig egészen hosszan nyúlt el egy helyiség. Az épület falai a várhoz tartozó mosdóépület pincéjében is rejlenek, ezeket Lovász Emese már feltárta. Miskolczi ugyanakkor újabb felfedezést is tett: az épület alatt egy feltöltési rétegre, az úgynevezett vársíkra bukkant. – Czeglédy elképzelése alapján a várárokból kinyert földet terítették el a környéken, utána építkeztek a Huszárváron.

 

A feltöltés alatt találtak egy vastag fekete réteget, ez egy Árpád-kori település külterülete lehetett. Noha házakat, karámokat nem találtak, ez a cseréptöredékben gazdag réteg mindenképpen az egykori faluhoz kapcsolható. Ez alatt egy újabb réteg jelentkezett, ott kelta kerámiadarabokra bukkantak. A hely egy kincsesbánya, mivel a területen álló valamikori árok maradványát a középkorban szemetesgödörnek használták. A Huszárvárban leltek rá egy aranyozott ezüstgyűrűre is, amely a 14-15. században készülhetett. Az igényes kivitelű férfi gyűrűt keveset hordhatták, a használat csak belső oldalán látszik. A külsején lévő felirat gótikus minuszkulával íródott, restaurálás előtt egyelőre csupán a latin deus (isten) szó vehető ki rajta.

Legnagyobb számban kerámiatöredékek és állatcsontok kerültek felszínre. Találtak egy gótikus kulcsot is, amelyet az egyik ásatástechnikus vett észre az árok iszapjában. Miskolczi nem meri kijelenteni, hogy ez a főkaput nyitotta, az viszont biztos, hogy a tárgy a 14–15. században készült. Fémkereső segítségével bukkantak rá egy ónkancsóra, amely földet rejt. A tárgy azért is érdekes, mert középkori fémedényt – főleg ép állapotban – ritkán találni feltárásokon. Nemrég felszínre került egy madarat ábrázoló pecsétnyomó is, amit a középkorban azért dobhattak a szemétre, mert láthatóan megsérült a rajta lévő véset. A terület egyik érdekes lelete egy csontkorcsolya. Eleink a középkorban nem acélon csúszkáltak, hanem marhacsontokra fúrtak lyukat, majd madzaggal a lábukra kötötték azt.

Sírok története
A vár temetője a feltételezések szerint az egykori pálos kolostor volt, ami a Máltai Szeretetszolgálat miskolci központja melletti parkban található. Ugyanakkor a Huszárvár területén is van néhány sír. 1674-ben a várat elfoglaló kurucokat legyőzték a Kassáról érkező császári csapatok. Ennek emléke az a rengeteg ólomgolyó, amit nemrég találtak a várárokban.
Az ostromot követően ezen a területen végeztek ki tizenöt kuruc vezetőt; a korábbi kutatások öt, ehhez kapcsolható temetkezési helyet feltártak. A sírok szegényesek, a ruházati elemekből (ruhakapcsok, gombok, csatok) nagyon kevés maradt meg: a katonákat ingre, gatyára vetkeztették, úgy is temették el őket. Miskolczi bízik benne, hogy megtalálhatják a többi katona maradványait.