Iskoláslányokkal takaríttatták fel a Felcsúti állomást

Publikálás dátuma
2017.09.19 16:18

Fotó: /

Péntek délután tucatnyi kisiskoláslány szedte a szemetet a felcsúti vasútállomáshoz vezető háromsávos vonatsínek körül a közelgő európai parlamenti (EP) küldöttség miatt – írta a Financial Times helyszíni tudósítója, meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Az ügyben megkérdeztük a felcsúti polgármesteri hivatalt. Sisa András jegyző lapunkat arról tájékoztatta: a felcsúti Endresz György Általános Iskola is csatlakozott - az egyébként országos - „Te Szedd” szemétszedési mozgalomhoz. Így nem csak egy tucat iskoláslány, hanem az egész általános iskola szedte a faluban a szemetet. Azt a jegyző nem részletezte, hogy a felcsúti állomás sínei között is volt-e szemétszedés, ám nem cáfolta hírt.

Egyébként a Financial Times cikke szerint egyre komolyabb a feszültség az EU nyugati államai és a keleti végek, elsősorban Magyarország és Lengyelország között. A gazdagabb adófizető tagállamoknak ugyanis mára szemet szúró, hogy hogyan osztják el a keleti régióban az uniós forrásokat. Az FT szerint ennek egyik díszpéldája lehet az Európai Parlament költségvetési bizottsága által meglátogatott, 2 millió euróból újraindított, ám napi háromszor teljesen üres kocsikkal közlekedő felcsúti kisvasút és az Orbán Viktor szülőfalujában, az adófizetők pénzén felhúzott 4000 fős futballstadion.

Míg a magyar ellenzék szerint Felcsút immáron az uniós felzárkóztatási forrásoknak "elcsatornázásának" szimbóluma lett, addig a kormánypárt rendkívül haragosan reagált arra, hogy az Ingeborg Grassle német néppárti EP-képviselő által vezetett Költségvetési Ellenőrzési Bizottság (CONT) szerdáig nálunk lévő küldöttsége ellátogatott Felcsútra. Ugyanakkor nyugaton egyre élesebb a vita arról, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban hogyan használták fel a 350 milliárd eurónyi felzárkóztatási juttatást a keleti tagországokban.

Az FT emlékeztet arra is, hogy az EP látogatása nem sokkal azután történik, hogy Angela Merkel német kancellár figyelmeztette a magyar kormányt: amennyiben nem tartja be a kvótaperben az Európai Bíróság ítéletét, úgy elbukhatja az uniós felzárkóztatási pénzeket. A napilap úgy látja, az uniós tagországok most a muníciót gyűjtik a következő, 2020 utáni időszak felzárkóztatási pénzei körüli vitához. Jelenleg arányaiban Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az EU-s forrásoknak, a magyar GDP 3 százaléka érkezik Brüsszelből. Ugyanakkor a közbeszerzések legalább egyharmada egyszereplős, azaz valamiért senki más nem jelentkezik egy tenderre, illetve 10-ből 9 EU-finanszírozott közbeszerzéseknél átlagosan 25 százalékos a túlfizetés. Budapest ugyanakkor elutasítja az összejátszásról és a korrupcióról szóló vádakat, így Lázár János kancelláriaminiszter szerint minden a EU-előírások szerint történik Magyarországon, Kovács Zoltán pedig „pénzügyi zsarolásnak” nevezte Angela Merkel figyelmeztetését.

„A felcsúti vasútból már 12,7 millió forintnyi jegybevétel származott” - állítja Lázár János, szerinte márpedig ez megfelel a magyar kormány a támogatás elnyeréséhez tett vállalásainak.

Lásd még: Felcsúton az EP-s bizottság - Tüntetett az ellenzék (Videók!)

2017.09.19 16:18

Még rövidebb pórázra fogják az önkormányzatokat

Publikálás dátuma
2018.09.22 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Aggódnak az önállóságukért a települések: nem elég, hogy az Államkincstárhoz kell utalni az uniós pénzeket, hamarosan az összes számlájuk állami kontroll alá kerülhet.
Sérül a települések önállósága azzal, hogy az állam szeptember 30-ig kötelezően a Magyar Államkincstár számlájára irányítja vissza az önkormányzatoknak a választások előtt kifizetett uniós támogatásokat – ezt erősítette meg lapunknak több polgármester. Volt, aki hozzátette: ez csak az első lépés, arra kell számítani, hogy hamarosan az összes számlájukat állami kontroll alá helyezhetik. Az eddigi intézkedések mindenesetre kísértetiesen követik annak a titkos, 12 oldalas, a „Hatékony helyi közigazgatás” címet viselő, dokumentumnak az irányelveit, amelyről a Népszava tavaly júliusban számolt be. A brossúra azt taglalja, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, és ellenőrizni a költéseiket. Ennek egyik eleme az a lépés, amelyről csütörtöki lapszámunkban írtunk: az elmúlt napokban számos település kapott levelet MÁK illetékes pénztárától arról, hogy megítélt uniós támogatásokat, amennyiben azok értéke meghaladta az 50 millió forintot, át kell utalniuk egy, a MÁK-nál vezetett számlára. Több polgármester szerint az állam így akarja „kozmetikázni” a brutális, 1646 milliárdos költségvetési hiányt, amely részben éppen amiatt keletkezett, hogy az országgyűlési választások előtti propaganda részeként az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét a költségvetés terhére utalták át az önkormányzatoknak, mert a korrupciós ügyek miatt Brüsszel félig-meddig elzárta a pénzcsapokat.

– Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a többek között helyi önkormányzatok által elnyert, 100 millió forintot meghaladó összegű uniós források kifizetése csak az adott település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára történhet. A hatályos szabályozás szerint a korábban kereskedelmi banki számlára kiutalt, még fel nem használt uniós forrásokat is be kell 2018. szeptember 30-ig utalni a település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, ha a megítélt támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot és az adott projekt nem zárul le 2018. október 31-éig – reagált pénteki cikkünkre a Pénzügyminisztérium (PM). Ez a szabályozás azonban egyáltalán nem jelenti a már kifizetett uniós források „visszavételét”- tették hozzá. (Ezt lapunk nem is állította, azt írtuk, az intézkedés leginkább a költségvetési hiány kozmetikázást szolgálja, és bonyolítja az önkormányzatok életét, mert lassabban jutnak majd hozzá a pénzükhöz - a szerk.) A PM szerint ezen uniós forrásokról továbbra is az önkormányzatok rendelkezhetnek, csupán a számla vezetője változik. – Ezzel a források cél szerinti felhasználása is biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek - írták. Köteles László, Komlóska polgármestere szerint az önkormányzatok eddig sem költhették el másra az uniós pénzeket, csak az adott fejlesztésre: – Ha elnyertünk például egy EFOP-pályázatot, akkor a saját önkormányzati számlavezető kereskedelmi bankunknál a pályázat kódjával nyitottunk egy alszámlát, és minden, a beruházással kapcsolatos költséget, például anyagvásárlás, megbízási díj, erről az alszámláról utaltunk. Az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően, átlátható és ellenőrizhető módon, órák alatt megtörténtek a tranzakciók. A Magyar Államkincstárral nincs ilyen internetes banki kapcsolatunk, vagyis visszatérünk majd az őskorba: kitöltünk egy papír alapú átutalási megbízást, azt levében feladjuk a MÁK címére, ő pedig majd napokkal később elutalja a nekünk járó pénzt. Azt a pénzt, amelyet egyébként az önkormányzat nyert el, nem az állam, mégis az utóbbi gyámkodik felette – mondta. Köteles László hozzátette: arra azért kíváncsi lenne, hogy az állam a kormánypárthoz közeli oligarcháktól is ugyanilyen szigorral irányítja-e vissza az elnyert uniós százmilliókat a költségvetési számlákra. Szavai szerint a falvak és városok körül egyre fogy a levegő, s noha a kampányidőszakban a kormánypárt körömszakadtáig tagadta, hogy az önkormányzati jogkörök megnyirbálására készül, ez a mostani rendelkezés éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja. A következő lépés szerinte az lesz, hogy minden számlájukat a MÁK-hoz irányítják, végül pedig megvonják majd a települések jogát, hogy ezek felett rendelkezzenek. Az eddigi intézkedések szerinte kísértetiesen követik annak a titkos, 12 oldalas, a „Hatékony helyi közigazgatás” címet viselő, dokumentumnak az irányelveit, amelyről a Népszava tavaly júliusban számolt be. A brossúra azt taglalja, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, s ellenőrizni a költéseiket. Az állami tisztségviselők következetesen tagadják az irat létezését, a valóságban azonban szinte lépésről lépésre az abban leírtakat valósítják meg – állította lapunknak több polgármester.
2018.09.22 07:00
Frissítve: 2018.09.22 07:00

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11