Előfizetés

Pusztítást ígért Trump

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:36
Fotó: AFP
A várakozásnak megfelelően Donald Trump amerikai elnök Iránt és Észak-Koreát ostorozta az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében.

Borítékolható volt, hogy Donald Trump emlékezetessé teszi az első fellépését az ENSZ-közgyűlés előtt. Az Egyesült Államok elnöke a szervezet főtitkára, António Guterres és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a közgyűlés elnöke után lépett az emelvényre New Yorkban. A várakozásoknak megfelelően nem kímélte Észak-Koreát és Iránt, vagyis a „lator államokat”, s kimondta az eddigi legkomolyabb fenyegetést: az USA türelmes, de amennyiben meg kell védenie magát vagy valamelyik szövetségesét, teljesen elpusztítja Észak-Koreát.

„A Rakétaember öngyilkos akcióba kezdett” – mondta Trump az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján az elmúlt időben egyre több nukleáris és rakétakísérletet elrendelő észak-koreai vezetőről. A Trump előtt felszólaló António Guterres szintén kiemelte beszédében az észak-koreai fenyegetést, s megállapította: a világ ugyan tart tőle, hogy atomháború tör ki, de a világ vezetőinek államférfiakként kell megoldani a helyzetet. Phenjanban is tudták már, hogy Észak-Korea lesz a közgyűlés egyik fő témája, így a KCNA állami hírügynökség már hétfői közleményében figyelmeztetett: minél több szankciót fogad el Washington a szövetségeseivel, a phenjani atomprogram annál gyorsabban fog haladni.

Trump – aki hangsúlyozta: „egyes államok pokolra jutnak” – nem kímélte Iránt sem, az Iszlám Köztársaságot „korrupt diktatúrának” nevezte, és kritizálta az előde, Barack Obama idején kötött nukleáris megállapodást Irán és a „hatok” között. Utalt rá, hogy októberben, amikor esedékes lesz, talán nem hitelesíti a történelmi egyezményt, majd felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel a terrorizmus támogatásával. Venezueláról szintén megemlékezett az amerikai elnök, s Nicolás Maduro szocialista elnök „diktatúráját” tette felelőssé a politikai-gazdasági krízisért, amely az utóbbi hónapokban halálos kimenetelű kormányellenes tüntetésekben csúcsosodott ki.

A 41 perces felszólalásban, amely során szemmel láthatóan nem tért el az előre megírt szövegtől, Trumpnak maradt ideje arra, hogy dicsérje magát és az Egyesült Államokat: mint mondta, az amerikai gazdaság szárnyal, a haderő is ezen az úton halad, és „erősebb lesz, mint valaha”. Az elnök a közgyűlésen is leszögezte: számára mindig is Amerika lesz az első.

Donald Trump egy nappal korábban tartotta az első beszédét az ENSZ New York-i központjában, de ez nem tartotta vissza attól, hogy máris kritikusan nyilvánuljon meg a nemzetközi szervezettel szemben: „koncentráljanak jobban az emberekre, és kevésbé a bürokráciára” – üzente az amerikai elnök, aki szerint az ENSZ a lehetőségei ellenére nem elég hatékony. A szervezet reformjáról tartott hétfői találkozón Trump azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok „aránytalanul” nagy erőforrásokat fordít a szervezet programjaira. „Biztos vagyok benne, hogy ha mind együtt dolgozunk, és végrehajtunk néhány vakmerő reformintézkedést, az ENSZ erősebb, hatékonyabb, igazságosabb lesz” – mondta Trump, aki elnökjelöltként még gyengének és inkompetensnek nevezte az ENSZ-t.

Az ukrán oktatási törvény is téma lesz New Yorkban
Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. A New Yorkban tartózkodó tárcavezető elmondta, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, és kérte az ügy kivizsgálását, majd hozzátette: az elkövetkező napokban az ENSZ-közgyűléshez fordul, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Ukrajnában mindeközben Andrij Parubij házelnök aláírta a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko elnöknek. Ezt maga a parlament elnöke jelentette be kedden egy sajtótájékoztatón.

Rohingyák sorsa - A béke utolsó esélye Mianmarban

R.T.
Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:32
Fotó: AFP/Ye Aung Thu

Első ízben ítélte el a mianmari hadseregnek a rohingya muzulmán kisebbséggel szembeni könyörtelen fellépését az ország de facto vezetője, Aun Szan Szu Kji. Az eddigi hallgatása miatt sokak által élesen bírált Nobel-békedíjas politikus beszédében emberi jogsértésekről tett említést Rakhine szövetségi államban. A mianmari fővárosban elhangzott beszédében kifejtette, hazája kész visszafogadni a lakhelyükről elmenekült muzulmán kisebbség tagjait. Felajánlotta továbbá a külföldi diplomatáknak, látogassanak el a válsággal sújtott övezetbe, s a saját szemükkel győződjenek meg arról, mi történik.

„Mindannyian békét akarunk és nem háborút” – emelte ki, s ígéretet tett arra, hogy nem fogják tovább tűrni az emberi jogsértéseket. Mint mondta, függetlenül a vallástól, etnikai hovatartozástól vagy politikai állásponttól, fellépnek mindazokkal szemben, akik bűncselekményt követnek el.

Aun Szan Szu Kji közölte: a régió településeinek nagy részét nem érintette az erőszak, s innen állítása szerint nem is menekültek el a muzulmán kisebbség tagjai, ezt a diplomaták is láthatják majd – tette hozzá. Elmondta azt is, aggódva hallotta, hogy számos rohingya menekült Bangladesbe. „Ki kell vizsgálnunk azt, mi vezetett a tömeges kivándorláshoz”. Emlékeztetett arra, hogy ezzel kapcsolatban voltak „vádak és ellenvádak is”.

A válság és a mintegy 400 ezer ember Bangladesbe menekülése miatt Aun Szan Szu Kji lemondta részvételét az ENSZ-közgyűlésén. Egyúttal türelmet kért a nemzetközi közösségtől. „Fiatal és törékeny demokrácia a miénk, számos problémával kell szembenéznünk” – emelte ki. A hadsereg szerepéről ugyanakkor nem tett említést.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, Aun Szan Szu Kji televíziós beszéde az utolsó esély a megbékélésre. A konfliktus az ENSZ-közgyűlés tegnap kezdődött általános vitájának is fontos témája lesz. A válság azt követően tört ki, hogy augusztus 25-én rohingya lázadók Rakhinében rendőrőrsökre támadtak. A hadsereg ezután „tisztogató akcióba” kezdett. Az ENSZ szerint etnikai tisztogatást hajtottak végre a kisebbség tagjaival szemben.

Kiderültek Nagy-Britannia „bevándorlási titkai"

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:31

Ápolók és őrök is bántalmazták a Brook House külföldi fogvatartottait. Az eset nyomán kiderült, a számukra fenntartott központokban gyakori az abúzus.

Könnyek szöktek Dan Godshaw szemébe, miután megnézte a BBC közelmúltban sugárzott, óriási visszhangot kiváltó dokumentumfilmjének első jeleneteit. A Bristoli Egyetem Szociológiai, Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének doktorandusza a blogján számolt be a rangos Panorama sorozat keretében készült, „Undercover: Britain’s Immigration Secrets" (Beépítve: Nagy-Britannia bevándorlási titkai) című tényfeltáró műsorban látottakról.

A film a Brook House nevű táborban elkövetett érzelmi és testi bántalmazásokat örökíti meg. A központban olyan külföldieket tartanak fogva, akik a gyanú szerint illegálisan tartózkodnak az országban vagy deportálásra várnak. A felvételek tanúsága szerint a testi és lelki bántalmazásért a G4S, magántulajdonban lévő biztonsági vállalat – amely a belügyminisztérium megbízásából működteti a tábort – alkalmazottai a felelősek. Ahogy az adásból kiderült, a kegyetlenkedésekből őrök, középvezetők és ápolók egyaránt kivették a részüket. Kigúnyolták, terrorizálták, fenyegették, kínozták a táborlakókat, és nyilvánvaló lelki szenvedésük ellenére teljesen elmulasztották a gondozásukat.

A dokumentumfilmben sugárzott felvételeket a címben említett „titkos ügynök”, egy informátornak állt volt tábori alkalmazott, Callum Tulley készítette. A G4S korábbi munkatársa titokban filmre vette azt is, amint kollégái rasszista megjegyzésekkel sértegették a fogva tartottakat, és fizikailag bántalmazták őket. Az egyik felvételen péládul jól látszik, ahogy az egyik őr fojtogat egy férfit. A műsor felhívja a figyelmet, hogy a bizonytalan, hosszú idejű elzárás önmagában is katasztrofális károkat okozhat, az abúzusról nem is beszélve. Nem csupán Godshaw, hanem minden jóérzésű néző együttérzését kiváltotta például az a jelenet, amikor az egyik biztonsági ember egy erőszakkal végrehajtott deportálás során a szív- és mentális problémákkal küzdő áldozat szemébe vágta: „ha meghal, hát meghal”.

Az Egyesült Királyság bevándorlási rendszerét uraló, külföldiekkel szembeni ellenséges szemlélet, valamint a számonkérés hiánya általános megdöbbenést keltett. A Brook House 2009 óta áll fenn és őriz több mint ötszáz férfit. A többségük azért került az intézménybe, mert lejárt a vízumuk, vagy büntetésüket már letöltött külföldi bűnelkövetők, de akadnak olyanok, akik politikai menedékstátusért folyamodtak. Az elmúlt nyolc év alatt a belügyminisztérium több mint 100 millió fontot fizetett ki a G4S-nek a tábor működtetésére.

Az adás másnapján közleményben reagált az Orvosi Igazságszolgáltatás, egy külföldi fogvatartottak jogaiért küzdő alapítvány, amelynek önkéntes orvosai felkeresték az összes tábort az országban. Több ezer érintettel beszéltek, és dokumentálták a kínzások során elszenvedett sérüléseiket, súlyos betegségeiket, amelyeket gyakran félrekezeltek. A Panorama által nyilvánosságra hozott szörnyűségek így nem okoztak akkora meglepetést az Orvosi Igazságszolgáltatás számára. A közlemény „tragikusnak” nevezi, hogy bár ismételten tájékoztatták az illetékeseket, a „visszaélések folytatódtak”, éppen ezért valamennyi tábor azonnali bezárását javasolja.

Ezt a szakvéleményt támasztja alá az egyik létesítményben, Harmondsworth-ben történt másfél héttel ezelőtti tragédia is. A 28 éves lengyel férfi haláláról a The Guardian adott hírt elsőként. A központ igazgatója, Paul Morrison megerősítette, hogy a fizikai és mentális problémákkal küzdő áldozat öngyilkosságot követett el. Kritikus állapotban került kórházba, ahol néhány nap elteltével lekapcsolták a berendezésről, amely életben tartotta. A férfi két héttel az incidens előtt megkapta az engedélyt, amellyel feltételesen szabadlábra kerülhetett volna, de a belügyminisztérium nem hajtotta végre a határozatot. Az elmúlt 17 évben 41 személy vesztette életét külföldieknek fenntartott táborokban, vagy röviddel a szabadulás után.

Ezek a tragédiák akaratlanul is az emberek eszébe juttatják Theresa May kormányfő még belügyminiszterként tett kijelentését, miszerint „kifejezetten ellenséges környezetet kell kialakítani az illegális bevándorlók számára”. Ettől vélhetően nem függetlenül történt, hogy 2010 óta megötszöröződött azon EU-állampolgárok száma – tavaly 4754-en voltak – akiket kitoloncoltak az országból, köztük a közbiztonság veszélyeztetésére hivatkozva, hajléktalanokat, noha gyakran dolgoztak.

Terhelt múlt
Az már a dokumentumfilm sugárzását követően, a The Guardian napilapból derült ki, hogy a lap egy évvel ezelőtt feltárta: Ben Saunders, a Brook House igazgatója korábban a gyermekek megrontásáról elhíresült Medwayt vezette. A Kent grófságban elhelyezkedő őrzött szakképző intézményt ugyanúgy a G4S üzemeltette, mielőtt a gyermekek molesztálásának gyakorlata és a korrupciós ügyek felszínre kerültek volna.
Medwayben hetven gyermek tartózkodott abban az időben, de Saunders állítólag a közelükbe sem ment. Kisebb szakmai kitérő után egészen addig szolgált ott, amíg az igazságügyi minisztérium át nem vette az irányítását. A tárca jelentést írt az intézményről, amelyből kiderül: a G4S mindent elkövetett azért, hogy a vizsgálatot végző szakemberek ne nézhessék meg a biztonsági kamerák felvételeit és ne beszélhessenek az ott nevelt gyermekekkel.