Pusztítást ígért Trump

Publikálás dátuma
2017.09.20 07:36
Fotó: AFP
Fotó: /
A várakozásnak megfelelően Donald Trump amerikai elnök Iránt és Észak-Koreát ostorozta az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében.

Borítékolható volt, hogy Donald Trump emlékezetessé teszi az első fellépését az ENSZ-közgyűlés előtt. Az Egyesült Államok elnöke a szervezet főtitkára, António Guterres és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a közgyűlés elnöke után lépett az emelvényre New Yorkban. A várakozásoknak megfelelően nem kímélte Észak-Koreát és Iránt, vagyis a „lator államokat”, s kimondta az eddigi legkomolyabb fenyegetést: az USA türelmes, de amennyiben meg kell védenie magát vagy valamelyik szövetségesét, teljesen elpusztítja Észak-Koreát.

„A Rakétaember öngyilkos akcióba kezdett” – mondta Trump az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján az elmúlt időben egyre több nukleáris és rakétakísérletet elrendelő észak-koreai vezetőről. A Trump előtt felszólaló António Guterres szintén kiemelte beszédében az észak-koreai fenyegetést, s megállapította: a világ ugyan tart tőle, hogy atomháború tör ki, de a világ vezetőinek államférfiakként kell megoldani a helyzetet. Phenjanban is tudták már, hogy Észak-Korea lesz a közgyűlés egyik fő témája, így a KCNA állami hírügynökség már hétfői közleményében figyelmeztetett: minél több szankciót fogad el Washington a szövetségeseivel, a phenjani atomprogram annál gyorsabban fog haladni.

Trump – aki hangsúlyozta: „egyes államok pokolra jutnak” – nem kímélte Iránt sem, az Iszlám Köztársaságot „korrupt diktatúrának” nevezte, és kritizálta az előde, Barack Obama idején kötött nukleáris megállapodást Irán és a „hatok” között. Utalt rá, hogy októberben, amikor esedékes lesz, talán nem hitelesíti a történelmi egyezményt, majd felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel a terrorizmus támogatásával. Venezueláról szintén megemlékezett az amerikai elnök, s Nicolás Maduro szocialista elnök „diktatúráját” tette felelőssé a politikai-gazdasági krízisért, amely az utóbbi hónapokban halálos kimenetelű kormányellenes tüntetésekben csúcsosodott ki.

A 41 perces felszólalásban, amely során szemmel láthatóan nem tért el az előre megírt szövegtől, Trumpnak maradt ideje arra, hogy dicsérje magát és az Egyesült Államokat: mint mondta, az amerikai gazdaság szárnyal, a haderő is ezen az úton halad, és „erősebb lesz, mint valaha”. Az elnök a közgyűlésen is leszögezte: számára mindig is Amerika lesz az első.

Donald Trump egy nappal korábban tartotta az első beszédét az ENSZ New York-i központjában, de ez nem tartotta vissza attól, hogy máris kritikusan nyilvánuljon meg a nemzetközi szervezettel szemben: „koncentráljanak jobban az emberekre, és kevésbé a bürokráciára” – üzente az amerikai elnök, aki szerint az ENSZ a lehetőségei ellenére nem elég hatékony. A szervezet reformjáról tartott hétfői találkozón Trump azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok „aránytalanul” nagy erőforrásokat fordít a szervezet programjaira. „Biztos vagyok benne, hogy ha mind együtt dolgozunk, és végrehajtunk néhány vakmerő reformintézkedést, az ENSZ erősebb, hatékonyabb, igazságosabb lesz” – mondta Trump, aki elnökjelöltként még gyengének és inkompetensnek nevezte az ENSZ-t.

Az ukrán oktatási törvény is téma lesz New Yorkban
Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. A New Yorkban tartózkodó tárcavezető elmondta, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, és kérte az ügy kivizsgálását, majd hozzátette: az elkövetkező napokban az ENSZ-közgyűléshez fordul, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Ukrajnában mindeközben Andrij Parubij házelnök aláírta a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko elnöknek. Ezt maga a parlament elnöke jelentette be kedden egy sajtótájékoztatón.

Szerző
2017.09.20 07:36

Berlusconi ismét megmentené Olaszországot

Publikálás dátuma
2018.09.25 08:25

Fotó: AFP/ Tiziana FABI
Összefogásra és harcra szólította Silvio Berlusconi az olasz jobbközép híveit, és mindazokat, „akik hisznek a munka, a tanulás és társadalmi felelősségvállalás erejében, eszméjében”.
A most szombaton 82. életévét töltő, gyakran „Lovagként” emlegetett politikus a Forza Italia (Hajrá, Olaszország) nevű párt Fiuggiban tartott rendezvényén jelentette be, hogy indulni kíván a jövő májusi európai parlamenti választásokon. Arról beszélt, hogy akárcsak 25 évvel ezelőtt, amikor „megmentette Olaszországot a kommunistáktól”, ezúttal is országmentési céllal száll harcba, hiszen „Itália most még nagyobb fenyegetéssel néz szembe, a tudatlanság, az inkompetencia és a társadalmi gyűlöletkeltés veszélyével”.    Berlusconi nagyon keményen bírálta volt koalíciós társát, Matteo Salvini belügyminisztert és az általa vezetett Ligát, valamint a koalíció nagyobbik pártját, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) is. Giuseppe Conte miniszterelnök a hétfői kormányülés előtt újságírói kérdésre válaszolva azt üzente Berlusconinak: nincs miért aggódnia, "Itália jó kezekben van". Szerinte itt az ideje, hogy Berlusconi, aki évtizedekig vezette az országot, most már hagyjon másokat is dolgozni.  
Szerző
2018.09.25 08:25

Veszélyben Rosenstein pozíciója

Publikálás dátuma
2018.09.24 21:22

Fotó: AFP/ SAUL LOEB, BRENDAN SMIALOWSKI
Csütörtökön beszélhet személyesen Rod Rosenstein amerikai igazságügyminiszter-helyettes Donald Trumppal a saját sorsáról, miután az terjedt el, hogy titokban hangfelvételt készített az elnök szavairól, és szervezkedett az elmozdítása érdekében. Hétfőn úgy hírlett, hogy távozik a posztjáról. Később azonban a Fehér Ház szóvivője közölte: még csak  telefonbeszélgetést folytatott az elnökkel, és majd akkor ülnek le egymással, amikor Trump visszatér New Yorkból. Rosenstein volt az, aki megbízta Robert Muellert, hogy különleges ügyészként eljárva vizsgálja ki, összejátszott-e Trump kampánystábja a 2016-os elnökválasztási kampányba beavatkozni próbáló Oroszországgal. Trump tagadja a feltételezést, és boszorkányüldözésnek tartja a vizsgálatot. Tanácsadói azonban figyelmeztették: politikai öngyilkosság lenne, ha menesztené Rosensteint vagy Muellert, mert azt beismerésnek tekintenék. Új helyzet állt azonban elő, amikor a múlt pénteken a New York Times azt írta: tavaly Rosenstein saját maga beszélt a titkos hangfelvétel-készítésről és arról, hogy megpróbálta rávenni a Kongresszust Trump különleges eljárással történő elmozdítására. Rosenstein pontatlannak nevezte a lap állítását. 
Témák
USATrump
2018.09.24 21:22