Kamat nélküli diákhitel

Eltörli októbertől a kormány a Diákhitel2 kamatát, míg a szabadfelhasználású Diákhitel1 összegét jövő februártól az eddigi 50 ezer forintról 70 ezer forintra emeli -jelentette be tagnapi sajtótájékoztatóján Novák Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.

Közlése szerint a képzési díj kiegyenlítésére fordítható Diákhitel2 esetében a kamatot teljes mértékben az állam fizeti meg a tanulók helyett, ez októbertől mindenkire vonatkozik, azaz a folyósítási vagy törlesztési fázisban lévő, illetve a jövőben felvett hitelekre is. Az igénylés korhatárát mindkét diákhiteltípus esetében a jelenlegi 40-ről 45 évre emelik, a fél- vagy egyéves külföldi tanulmányokban, például Erasmus-ösztöndíjban résztvevők a Diákhitel1 összegének kétszeresét, azaz akár 140 ezer forintot felvehetnek majd havonta. Emellett 2018-tól a Diákhitel2-t már az önköltséges idegennyelvi képzésekben résztvevők is igényelhetik - tette hozzá az államtitkár. További változásként említette, hogy a Diákhitel1 törlesztését bevonják az adó- és járulékmentes cafeteria juttatások körébe, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők esetében pedig az ellátás folyósításának ideje alatt az állam átvállalja majd a kamat megfizetését az ügyfél helyett.

Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója elmondta, tekintettel a változtatásra, szeptember 15. helyett szeptember 30-ig lehet még igényelni a Diákhitel2-t. Azok akik saját forrásból már befizették az önköltséges díjukat és a kamat átvállalásáról szóló módosítás miatt mégis a Diákhitel2 mellett döntenek, akkor október 15-ig lehetőségük lesz a hiteligénylésre, és október 31-ig visszautalják nekik a korábban már befizetett összeget - közölte a vezérigazgató.

Szerző
Témák
kamat diákhitel

Jobban adóztatná az Unió az internetes multikat

Növelné az Európai Unió az internet főszereplőinek adóterheit. A francia javaslat szerint a társaságokat a forgalom utáni összeggel terhelnék meg a bevételeik keletkezési helyén. Szeptember 29-én Észtországban ülnek össze az unió pénzügyminiszterei, és ott várhatóan döntést hoznak a GAFA vállalkozások jövőbeni kötelezettségeiről.

A négy betű négy nagyágyút takar, a Google, az Apple, a Facebook, és az Amazon tartozik a körbe. Ezek a társaságok több tízmilliárd eurós nyereségük után szinte alig fizetnek adót az Unióban. Az új adózás felváltaná az eddigi szisztémát, amely a társasági adón alapult, és lehetőséget kínált az érintetteknek, hogy olyan országokban telepedjenek le tetszésük szerint, ahol a ráta a legalacsonyabb.

A legkedvezőbb feltételekkel Luxemburg, vagy Írország csábította el a vállalkozásokat. Ezen országok számára oly fontos a sikercégek jelenléte, hogy további adókedvezményeket is készek számukra biztosítani, amit Brüsszel nem néz jó szemmel, és jogtalan előnynek minősítve szankcionál. Ez történt akkor is, amikor a bizottság kényszerítette az íreket, hogy szedjenek be az Apple-től további 13 milliárd eurót, miután úgy ítélte meg számítástechnikai óriásnak biztosított könnyítés uniós jogszabályt sért.

De, hogy sikerül-e pontos forgalmi adatokhoz jutni a hatóságoknak, az még számtalan technikai kérdést vet fel. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy 2015-ben a Facebook 12 és félmillió eurós forgalomról vallott Franciaországban, miközben legalább 300 millió eurót realizált.

Szerző

Monetáris kondíciók lazítása - Erősödésnek indult a forint

Erősítette a forintot a főbb devizákkal szemben a Magyar Nemzeti Bank monetáris kondíciók lazításáról kedden hozott döntése. 

Forinterősödés követte a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésén hozott döntést a monetáris kondíciók további lazításáról az egynapos betéti kamat további csökkentésével, majd újabb forinterősödés követte a három hónapos betétállomány csökkentéséről hozott döntés bejelentését is. 

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén. Az egynapos betéti kamatot viszont 10 bázisponttal mínusz 0,15 százalékra mérsékelte mínusz 0,05 százalékról.

A három hónapos jegybanki betét év végétől fennálló állományát pedig 75 milliárd euróban korlátozta a jegybank. Legutóbb júniusban mérsékelte 300 milliárd forintra a korábbi 500 milliárd forintról a tanács a három hónapos betétállomány maximális értékét.

A monetáris tanács értékelése szerint a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét, és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább.

A monetáris tanács keddi bejelentései előtt az eurót 309,4 forinton, a dollárt 258,5 forinton, a svájci frankot 267,9 forinton jegyezték. Az euró jegyzése a bejelentéseket követően 307,5 forintig, a dolláré 256,5 forintig, a svájci franké 266,6 forintig csökkent. Délután négy óra előtt az eurót 308,13 forinton, a dollárt 257,12 forinton, a svájci frankot 267,35 forinton jegyezték.
Hétfőn kora reggel az euró 309,41 forinton, a dollár 258,38 forinton, a svájci frank 268,84 forinton állt.

Szerző