Világzenei seregszemle Budapesten

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:48
Forrás: Facebook/Lajkó Félix official

30 ország művésze lép fel az október 6.-8. között zajló Budapest Ritmo fesztiválon az Akváriumban. A Hangvető és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál közös rendezvénye a legjobb hazai és külföldi produkciókat vonultatja fel, közösen ünnepelve, hogy 30 évvel ezelőtt született meg a műfaj meghatározása, a „world music” kifejezés. Fellép többi között Lajkó Félix hegedűvirtuóz, aki ezúttal egy lengyel népi-klasszikus vonósbandával, a VOŁOSIval játszik, a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band összeállásával a délszláv tamburazene és a klezmer érvényesül együtt. Miczura Mónika, az Ando Drom egykori legendás énekesnője a tunéziai Jawharral együtt lép fel. Harcsa Veronikát pedig a Transglobal Undergrounddal és a Fanfara Tiranával lehet majd hallani. Rajtuk kívül Közép- és Kelet-Európa legjobbjai mellett Dél-Amerika és Afrika előadói zenélnek majd.

Szerző

Ablakot tárnak a nagyvilágra az Urániában

„A nemzetközi színházi világba való kitekintés új szemléletet hoz a közönségnek, ez pedig a színházcsinálók bátorságát is meghozhatja” - említett egyet az indokok közül Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója, amikor a 13, köztük 10 angol és 3 orosz produkció közvetítéséről beszélt az intézmény évadáról szóló beszélgetésen. Az elmúlt 3 szezon bizonyította, hogy van nézői igény a vetítésekre, a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült Hamletet négyezer ember látta a Rákóczi úti épületben.

Idén egyebek mellett a Harry Potterből ismert Daniel Radcliffe szereplésével Tom Stoppard-darab, a Rosencrantz és Guldenstern halott igérkezik nagy sikernek. A költségvetésének mindössze egyötödét állami büdzséből előteremtő intézményben a filmpremierek, mozgóképes fesztiválok mellett egyre fontosabbá válnak a társművészeti tartalmak. Így a vásznon megjelenő sztárkiállítás-filmek, amelyek többet jelentenek egyszerű tárlatvezetésnél, inkább művelődéstörténeti produkciók; a klasszikus balettprodukciók a moszkvai Bolsoj előadásában, vagy a New York-i Metropolitan operái.

Egyre inkább kihasználják az épület akusztikai lehetőségeit, ezért folytatják a Sinfonietta Pannonica tavaly megkezdett kamarazenei koncertsorozatát, idén Take Brahms címmel, és ismét fellép Szelevényi Ákos, a magyar improvizatív kortárs zene külföldön a hazainál sokkal jobban ismert figurája. A jazz műfaja is megjelenik a John Coltrane-ről készült Chasing Trane című filmmel, amelynek szeptember 22-i, egyszeri vetítését "Hommage Coltrane" koncert követ majd. Népszava

Adománygyűjtés
Díjátadással és beszélgetéssel egybekötött adománygyűjtést szervez az elsősorban a középiskolások toleranciára, idegengyűlölet elleni fellépésre nevelését támogató Mensch Nemzetközi Alapítvány. Szeptember 27-én este 6-kor Török Ferenc: 1945 című filmjéről Fröchlich Róbert főrabbi, és Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója beszélget és díjat adnak át Török Ferenc rendezőnek, Szántó T. Gábor írónak és Rudolf Péter színművésznek.

Szerző

Csillagos életek

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:46

Bár a holokausztirodalom egyre gazdagabb lett, egyre több visszaemlékezés lát napvilágot, keveset tudunk arról, hogy a holokauszt hogyan befolyásolta a túlélők életét - írja az interjúkötet szerzője.

Nádor Éva huszonöt interjút készített túlélőkkel. A ma már idős emberek mesélnek a csillagos házról, a bujkálásról, az átélt borzalmakról, megrendítő részletek tárulnak fel a beszámolókból. Újra és újra szembesülhetünk avval, milyen az emberi gonoszság és jóság – még egy nyilas érzelmű házmester is megmenthet egy életet, egyetlen kézmozdulattal.

Az interjúk legfontosabb tanulsága az, hogy az átélt félelmek, megaláztatások valójában soha nem múlnak el. Még akkor sem, ha 1945 után – a legtöbben így mondják a szerzőnek – a zsidóság nem volt téma a családban. Apróbb, jelentéktelennek tűnő események mutatják, hogy az embereket a tabutémák idején is foglalkoztatta, ki zsidó, ki nem, ki volt (vagy lehet még) sorstárs. „Egy-két nappal előtte volt fogadóra, és az egyik gyerek anyukájának a kezén látom a számot. Megkérdeztem, Auschwitzban volt-e. Mondtam, hogy én is zsidó vagyok. Jaj, Györgyi néni, eddig is szerettük, de ezután még jobban” - emlékezik Róth Györgyi.

De persze nem ez a tipikus emlék. „Összességében úgy gondolom, elvették tőlem a gyerekkoromat. A körülmények belém égették a félelmet, azt, hogy kevesebbet érek a többieknél. Amikor mások még játszottak és gondtalanok voltak, nekem félnem kellett, hogy ne bántsanak, mert zsidó vagyok, nehogy deportáljanak vagy megöljenek engem vagy a családom tagjait” - mondja Falus Gabriella.

Fotó: OSA-archívum

Fotó: OSA-archívum

Több interjúalany visszatérő depresszióról, szorongásról és félelemről, pszichiátriai kezelésről, mélypontokról számol be még a háború utáni időszakból is, pedig a többség a feldolgozhatatlannak tűnő élmények után is tanult, dolgozott, családot alapított és gyerekeket nevelt. A következő, sőt olykor a harmadik generációban is megjelenik a poszttraumás stressz, ez derül ki az interjúalanyok történeteiből.

Gyakori, hogy a zsidó identitás idősebb korban kezdi foglalkoztatni a túlélőket, sokan a gyerekek kiröpülése után kezdenek foglalkozni zsidóságukkal, sőt tanulnak is arról. Érdekes az is, hogy a megszólaltatottak döntő többsége legalább életében egyszer elmegy Izraelbe. Van, aki rokonokat látogat ott, akad, aki csak egyszerűen látni, érezni akarja, milyen a zsidó állam. „Ott zsidónak éreztem magamat. Megkönnyebbültem, amikor láttam, hogy van egy országunk” - fogalmaz egy túlélő. És persze előfordul, hogy valaki anyagi okokból nem tud elutazni Izraelbe, de akkor is itthonról figyelemmel kíséri az Izraellel kapcsolatos történéseket.

Külön tanulmányt érne, hogyan közlik a túlélők saját gyerekeikkel azt, hogy zsidó származásúak – egy olyan korszakban, amikor ez nem téma. Többnyire ez csak akkor kerül szóba a családban, amikor a gyerek konkrét iskolai élménnyel tér haza, antiszemita megjegyzést hall társaitól, esetleg ő maga is átveszi azt.

Horthy Miklós kormányzó felelősségének megítélése
Az utóbbi időben ismételten és erőteljesen felszínre került a vita Horthy felelősségéről. A Raoul Wallenberg Egyesület a témáról a közeljövőben kerekasztal beszélgetést szervez szakemberek, történészek és érdeklődők között. Ehhez a programhoz kérik azok segítségét, akik a közvélemény gondolkodását tükröző felmérésben részt vennének. Az egyesület honlapján található 12 kérdéses kérdőív kitöltésével árnyaltabbá válhat a kép.


Infó:

Nádor Éva: Csillagos életek 1944. (Kiadó: Nádor és Tsa, 383 old.)

Szerző