Feljöttek a kis pártok

Publikálás dátuma
2017.09.20. 11:13
Merkel Schulz-szal FOTÓ: AFP
A német választás finisében egyre inkább jönnek fel a kis pártok, a Zöldek kivételével. Ez derül ki a Spiegel internetes kiadásának felméréséből. Ez a trend töretlennek mondható azóta, hogy szeptember 10-én televíziós vitát folytatott egymással Angela Merkel és szociáldemokrata kihívója, Martin Schulz. Bár a felmérések azt mutatták ki, hogy a vitát a kancellár nyerte, valójában ő sem igazán tudott profitálni a vitából. 

Az azóta eltelt időben, nem túl biztató módon, éppen a jobboldali radikális, euroszkeptikus Alternatíva erősödése figyelhető meg, amely 11 százalékon áll, ami egyetlen hét alatt 2,6 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azért is érdekes, mert néhány hónapja inkább még az volt a kérdés, bejutnak-e egyáltalán a parlamentben a radikálisok. A jelek szerint azonban a negatív kampányra a német választók egy része is fogékony. Az AfD ezzel a harmadik helyen áll a felméréseket magabiztosan vezető CDU/CSU és a szociáldemokraták mögött, ami szintén aggasztó fejlemény. Az a veszély természetesen nem fenyeget, hogy az AfD kormányzati tényező legyen, de minél jobban szerepel a párt, annál nagyobb az esélye annak, hogy a CDU is jobbra tolódik. Angela Merkel ugyan nem híve az irányváltásnak, de a pártból nyomást gyakorolhatnak rá.

Enyhén emelkedett a szabaddemokrata FDP és a Balpárt népszerűsége is. A két politikai erő 9,6-9,6 százalékon áll. A Zöldek azonban továbbra is komoly válságban vannak, a környezetvédőkre csak a megkérdezettek 7,6 százaléka adná a voksát.

A Zöldek mellett egyébként az uniópártok tekinthetőek a hét nagy veszteseinek, mert a Spiegel Online szerint csak 35,9 százalék voksolna Angela Merkel szövetségére. A jelek azonban arra utalnak, hogy a szavazók nem vándoroltak át az SPD-hez, mert 22 százalékon áll a Martin Schulz által irányított politikai erő.

E számok alapján matematikailag két variáció képzelhető el egy jövőbeni kormányra. Vagy a nagykoalíció folytatódik, vagy a CDU/CSU, a szabaddemokraták és a környezetvédők együttműködése. A matematika persze nem minden. Mint már korábban is beszámoltunk róla, az SPD tagsága ellenezné a nagykoalíció folytatását, illetve a Zöldeknél sem biztos, hogy nagyon népszerű lenne a kormányzati szerepvállalás gondolata, ha a környezetvédők nagyon rosszul szerepelnek.

Az adatokból az is kiderül, hogy a CDU elsősorban Kelet-Németországban esett vissza. Az országnak ebben a régiójában majdnem három százalékkal csökkent a népszerűsége egyetlen hét alatt. A kancellárt több keletnémet fellépésén fütyülték ki, paradicsommal dobálták meg őt és stábját. Ezeket az akciókat az Alternatíva aktivistái szervezték. Ez s azt jelzi, hogy a negatív kampány sajnos hatékony tud lenni.

Az AfD népszerűségének növekedése is elsősorban a keletnémet tartományokban figyelhető meg: több mint 2,5 százalékkal nőtt azok száma, akik az euroszkeptikusokra adnák a voksukat a volt NDK területén. Összességében megállapítható, hogy az úgynevezett protesztpártok népszerűbbek keleten, mint nyugaton. Igaz, ez már tradíciónak is nevezhető Németországban.

Szélsőjobbosok többségben
Felmérések szerint az Alternatíva körülbelül nyolcvan képviselőt juttathat majd a 630 tagú parlamentbe. Számítások szerint nyolc százalékos eredmény esetén 60, tíz százaléknál pedig már legalább 80 mandátumot szerezhet a jobboldali radikális politikai erő. A második világháború óta nem először lesz példa arra, hogy jobboldali radikálisok ülhetnek a Bundestagban. Az ötvenes években két kisebb szélsőjobb erő is bekerült a parlamentbe. A jelöltek alapján már most megállapítható, hogy az AfD frakcióját a jobbszárny uralja majd.

 

Frissítve: 2017.09.20. 21:28

Hatalmi harc a szélsőjobbnál

Publikálás dátuma
2017.09.20. 11:04
Marine le Pen FOTÓ: DENIS CHARLET / AFP
Egyre nyilvánvalóbbá válik a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front megosztottsága, s az, hogy a pártelnöknek, Marine Le Pennek egyre több a bírálója. Utóbbi felszólította a FN pártelnöki ambíciókat dédelgető alelnökét, Florian Philippot-t arra, mondjon le posztjáról. Ha nem tesz eleget a felszólításnak, kénytelen lesz cselekedni – mondta Le Pen az RTL csatornának.

Philippot nem késlekedett a válasszal. A BFMTV-nek elmondta, esze ágában sincs lemondani az alelnöki tisztségről. A politikus júniusban a párton belül hozta létre a „Hazafiak” nevű egyesületet, ezzel is jelezve, hogy sok kérdésben nem ért egyet Le Pennel és nagyobb beleszólást követel bizonyos kérdésekbe a párttagság számára.

Philippot bírálói szerint a politikus csak azért hozta létre mozgalmát, hogy így buktassa meg Marine Le Pent.  

 

Szerző

Felbolydulhat a Közel-Kelet

A bagdadi kormány ugyan közölte, jogi úton érvényteleníti az iraki kurdok jövő hétfőre kiírt függetlenségi népszavazását, amelyet szeptember végén terveznek megrendezni, a kisebbség tagjai kitartanak a referendum megtartása mellett.

A kurd autonóm területek alelnöke, Kosrat Rasul felszólította a régióban élőket, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A kirkuki tömegmegmozduláson elmondta, a bagdadi kormányzat nem teljesítette a kurdok követeléseit – ismertette az alelnök szavait a Rudaw kurd hírügynökség.

Az iraki legfelsőbb bíróság hétfőn már törvénytelennek minősítette a referendumot, s annak leállítását követelte.

Törökország is nyomást próbál gyakorolni az iraki kurdokra. Ankara a déli határszakaszán páncélosokat vont össze. Két kilométerre az iraki határtól rakétavetőket is felsorakoztattak. A hadsereget is készültségbe helyezhetik ezen a szakaszon. Ankara azt közölte, hogy csak „hadgyakorlatról van szó”. Törökország attól tart, hogy az országban élő kurdok is függetlenségre törekednek majd. Az országban terrorszervezetnek minősítik a Kurd Munkáspártot (PKK). Recep Tayyip Erdogan török elnök is óva intette a kurdokat a népszavazás megtartásáról. Szerinte a referendum új válságokat és konfliktusokat idézne elő a térségben. 

Szerző