Sokat bukik a Ryanair a járattörlésen

Publikálás dátuma
2017.09.20. 19:07
A fapados társaság egy gépe Frankfurtban. FOTÓ: ANDREAS ARNOLD / DPA / AFP
A Ryanair öthetes járattörlési időszakában érintett mintegy 315 ezer utasból szerdáig 238 ezren kérték a jegyük átfoglalását vagy az ár visszatérítését - derül ki légitársaság közleményéből.

Közlésük szerint a Ryanair minden érintett utast e-mailben tájékoztatott a járat törléséről és a lehetséges teendőkről. Ezek között felhívták az utasok figyelmét az uniós jogszabályok szerinti kompenzációs lehetőségekre is. Korábban fogyasztóvédők azzal vádolták az ír diszkont légicéget, hogy ezekről nem küldenek tájékoztatást.

Szerdáig a Ryanair adatai szerint 175 ezren kérték a jegyük átfoglalását, 63 ezren pedig a jegyár visszatérítését. A hét végéig az utasok jelentős részének, 300 ezer embernek találnak megoldást - olvasható a közleményben.

A Ryanair pénteken teljesen váratlanul jelentette be a honlapján, hogy azonnali hatállyal napi 40-50 járatát törli október végéig, ami mintegy kétezer járat kiesését jelenti. A budapesti járatok közül a szerdai, 3717-es és 3718-as London-Stansted és Budapest közti járatokat törölték.

A légitársaság hangsúlyozta, hogy a törlések a járatok kevesebb mint 2 százalékát érintik, és az a céljuk, hogy helyreállítsák a járatok közlekedésének pontosságát. Szeptember első két hetében a megszokott 90 százalék helyett a járatoknak már kevesebb mint 80 százaléka közlekedett pontosan a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége és sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a hajózó személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt.

A Ryanair eddig az áprilistól márciusig terjedő év szerint engedte a szabadságolást, a jövő évtől kezdve azonban a naptári év szerint kell alakítani a szabadságolási rendszert. Ennek következményeként a hajózó személyzetnek (pilóták és légiutas-kísérők egyaránt) idén december végéig ki kell venniük a szabadságukat.

A légi utasok jogait szabályozó uniós direktíva szerint a Ryanairnek akkor is térítésmentesen kell átfoglalnia a jegyet, ha a saját hálózatában nem tudja megoldani az utas elszállítását. A Ryanair azonban nem kötelezhető arra, hogy a következménykárokat (autóbérlés, szállás) megfizesse.

Szerző

Kamatdöntés - Már negatívak a diszkont kincstárjegyek hozamai

A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése után kedden és szerdán is csökkentek az államkötvények másodpiaci referenciahozamai, miközben a diszkont kincstárjegyek (dkj) hozamai már negatívak.

Kedden az MNB monetáris tanácsa mínusz 0,05 százalékról mínusz 0,15 százalékra csökkentette az egynapos MNB-betét kamatát és 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos jegybanki betét év végétől fennálló állományát, és ezzel lefelé nyomta a másodlagos értékpapírpiacokon a hozamokat.

Kedden a három hónapos diszkont kincstárjegy hozamát leszámítva az összes referenciahozam csökkent. Legjobban az 5 éves és a 10 éves államkötvények referenciahozama mérséklődött, amelyek 4 bázisponttal mentek lejjebb, 1,32 százalékra, illetve 2,78 százalékra.

Kedden a diszkont kincstárjegyek másodpiaci hozamai már mind negatívak voltak. A 3 hónapos dkj hozama mínusz 0,02 százalék volt, a 6 hónapos dkj hozama szintén mínusz 0,02 százalék, a 12 hónapos dkj hozama pedig mínusz 0,01 százalék.

Szerdán az összes másodpiaci hozam csökkent. A diszkont kincstárjegyek hozamai mind negatív tartományban maradtak, a hathónapos diszkont kincstárjegy hozama csökkent a legjobban, 3 bázisponttal, így elérte a mínusz 0,05 százalékos szintet.

Az államkötvények közül az 5 éves és a 10 éves papírok hozama is 7 bázisponttal csökkent, míg a 15 éves papírok hozama 8 bázisponttal ment lejjebb. Az 5 éves papírok átlagos referenciahozama így 1,25 százalékra esett, a 10 éves államkötvényeké 2,71 százalékra, a 15 éves papíroké 3,34 százalékra.

Szerző

Matolcsy a skandináv mintát követné

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a magyar gazdaság számára a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, ezek az országok a munka- és a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.

A jegybank elnöke ezt a BÉT50 - a Budapesti Értéktőzsde őszi, a középvállalatok növekedésére fókuszáló - rendezvényén mondta, kiemelve, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fejlődését hosszabb távon a sikeresen működő kis- és középvállalatokra (kkv-ra) kell alapozni, a tőzsde dinamikus fejlődésének gerincét a kkv-k kell, hogy adják. Matolcsy György kiemelte: az állami vállalatoknak minél nagyobb számban meg kell jelenniük a BÉT-en, mert a tőzsdén megfelelően lehet majd mérni ezeknek a cégeknek a  teljesítményét.

Szerző