Előfizetés

Felcsúti vonatozás - Tiszteletkörök óvatos bírálattal

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.09.20. 22:51
Az EP szakbizottsági küldöttsége látszólag jól érezte magát. FOTÓ: Tóth Gergő
Aligha tárt fel meghökkentő tényeket hazai látogatása során az uniós delegáció, így egyelőre az sem derült ki, miért félt annyira a magyar kormány a terepszemlétől. A vizsgálat folytatódik.
FOTÓ: MTI

FOTÓ: MTI

Nemcsak ingyenjegyet kaptak a Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrei a felcsúti kisvasútra a Mészáros Lőrinc vezette üzemeltetőtől: az egyik ellenőrnek még azt is megengedték, hogy vezesse a mozdonyt. A költségvetési ellenőrzési bizottság (CONT) vezetője, a néppárti Ingeborg Grässle a bizottság szerdai, elutazás előtti sajtótájékoztatóján meg is jegyezte: a kolléga igazán örült a ritka lehetőségnek. A kis közjáték is rámutatott arra: tévedett, aki arra gondolt, hogy a Magyarországon három napig uniós nagyberuházásokat vizsgáló EP-bizottság hazai terepszemléjének azonnali és súlyos következményei lesznek.

Grässle a sajtótájékoztatón rendkívül diplomatikus volt: hosszan dicsérte a magyar kormány együttműködési készségét, és bizonygatta, ittlétük teljesen rutinszerű, hétköznapi látogatás volt. Csak itt-ott szúrt be egy-egy óvatos bírálatot. A mintegy kétmillió eurós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút kapcsán is csak annyit jegyzett meg: „Ez a projekt volt az, ahol nem igazán értettük, hogy a régiófejlesztési programfejlesztés részeként nem lehetett volna helyesebben elkölteni ezt a pénzt”. Ha lehet, még óvatosabb volt az OLAF által már elmarasztalt, Rogán Antalhoz kötődő Budapest Szíve beruházás kapcsán: "a bizottság hazatérve majd átnézi a beruházás adatait". Lapunk kérdésére a képviselőnő erről csak annyit árult el: vannak még lezáratlan kérdések az ügy körül – így a kormány és a Európai Bizottság jelenleg is alkudozik arról, mennyit kelljen az országnak visszafizetnie a 9,9 milliárd forintos uniós támogatásból. Továbbá magyar részről „vitatják” az OLAF állításait – írta körbe Grässle megint csak diplomatikusan azt, hogy a magyar rendőrség ejtette a nyomozást.

"Gyümölcsözőnek" minősítette a képviselőnő Polt Péter legfőbb ügyésszel folytatott tárgyalásait is. Polttal végigvették az összes, OLAF által feltárt itteni uniós pályázati csalást. A német képviselőnő mindössze azt sajnálta, hogy Magyarország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Bár – jegyezte meg Grässle – személyesen az volt a benyomása, hogy Polt Péter maga nem zárkózna el az ötlettől. Újságírói kérdésre elismerte: a tárgyaláson szóba került Polt összeférhetetlensége, illetve fideszes kötődése is, de a képviselőnő szerint erre is kielégítő magyarázatot adott neki a legfőbb ügyész.

„Részben igazuk van, részben még le kell ellenőrizni az állításaikat” – utalt Ingeborg Grässle a magyar korrupcióellenes civil szervezetek több megállapítására, többek között alighanem arra, hogy a magyar közbeszerzések egyharmad egyszereplős. A küldöttség kedden, Polt Péterrel való találkozás után ült asztalhoz a Transparency International, a K-monitor és a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársaival. Ugyanakkor a Grässle a sajtótájékoztatón is megjegyezte, hogy nálunk a legtöbb egyszereplős közbeszerzés, illetve arányaiban Magyarországtól kér vissza a legtöbb uniós támogatást a bizottság, amit végső soron a magyar adófizetőknek kell kifizetniük – mondta Ingeborg Grässle.

A szokásos menetrend szerint a magyar helyszíni szemle után a bizottság néhány hónap múlva készíti el végleges jelentését a látogatásról, ám mint arról írtunk, a CONT csak észrevételeket tehet a Európai Parlament felé.

Emberi jogok: Magyarország a szégyenpadon
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál. Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.

Otthon ne hagyja az esernyőjét!

Publikálás dátuma
2017.09.20. 22:25
Fotó: Shutterstock
Csütörtökön a nyugati tájak kivételével csapadékos időre készülhetünk, sokfelé eső, helyenként zápor várható, keleten, északkeleten és északon viszont tartós, nagy mennyiségű csapadékra kell készülni. Nyugaton rövid időre előbújhat a felhők közül a nap. Megélénkül, a Dunántúlon és északkeleten megerősödik az északnyugati szél. Hajnalban 8-13, délután 11-17 fok várható, nyugaton mérhetjük a legmagasabb értékeket. Kettősfronti hatás várható - írja az Időkép. 

Pénteken kezdetben a Dunától keletre lehet még kisebb eső, majd délután csak elszórtan számíthatunk helyenként kisebb esőre, egy-egy záporra. Naposabb időszakok a Dunántúlon lehetnek, de errefelé szelesebb is lesz az idő. A hajnali 7-13 fokot követően délután 14-19 fokot mérhetünk. 

Szombaton az ország északkeleti harmadán lehet csapadékosabb az idő, a Dunántúlon és délen viszont hosszabb naposabb időszakok is lehetnek. A kissé szeles időben 13-20 fok valószínű, a csapadékosabb tájakon lesz a leghűvösebb.

Vasárnap elszórtan lehet csak kisebb eső, egy-egy zápor, hétfőn viszont a Dunántúlon és északon tartósabb esőre van kilátás. A szél csak időnként élénkülhet meg. A csapadékosabb tájakon 11-14, máshol 16-21 fok várható.

Bizakodva tekint a jövőbe Ónodi-Szűcs

Publikálás dátuma
2017.09.20. 21:19
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Túl vagyunk a krízisen, elindultunk felfelé – állította az ágazatot irányító államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán a járóbeteg szakellátók balatonfüredi konferenciáján.

Nagyobb mozgásteret az ellátható betegek számában, valamint legalább 17 százalékos alapdíj-emelést kér a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a szakrendelőknek a kormányzattól. Úgy vélik, most azért kell sokat várni egy-egy rendelésre a betegeknek, mert a háziorvosok sokszor csak beutalóért vagy receptért küldik hozzájuk pácienseiket, miközben se elég orvos, se elég rendelési idő nincs ennyi beteg ellátására.

Pásztélyi Zsolt, az érdekvédelmi szervezet elnöke beszélt arról is, hogy óriási az „elszívó” hatása a magánszférának. A magánellátás mind több helyen átveszi a közellátás szerepét. Például Budapesten egyre nehezebb orvost találni, ha pedig egy szakrendelésről elmegy az orvos, azon a területen hosszabbodik az előjegyzés. Ahol már egy-két hétnél többet kell várni, onnan a betegek elmennek a magánrendelésre, és aztán hiába várják őket az előjegyzett időpontban az állami szakrendelők. (A kardiológiai, a diabetológiai, az endokrinológiai, az ortopédiai ellátásra, valamint ultrahang vizsgálatra most legalább egy hónapot kell várni.)

Az ütemmel nem, de az iránnyal elégedett – mondta eközben a hallgatóságnak az egészségügyért felelős államtitkár. Szerinte voltak, vannak is feszültségforrások az ágazatban, de azt el kell ismernie mindenkinek, hogy az elmúlt hét év alatt történt trendváltás. Ónodi-Szűcs Zoltán példaként idézte, hogy míg 2010-ben még nőttek a várólisták, most szerinte csökkenek. Azt is állította: a kormány 2012-től 2018-ig 600 milliárd forintot tett bele az egészségügyi büdzsébe, az ebből finanszírozott béremeléseknek köszönhetően, ha meg nem is szűnt, de lassult az orvoselvándorlás. Hozzátette: 2012-től máig 100 százalékkal emelkedett a szakdolgozók bére. „Ez nem elég, de nem is kevés” – mondta, hozzátéve: azzal is tisztában van, hogy sok teendő van hátra az egészségügyben.

Németh László, az állami kórházfenntartó főigazgatójának adatai szerint most 1260 orvossal több dolgozik a közegészségügyben, mint egy évvel korábban. Ebből csak 560 a fiatal szakorvos-jelölt, a többiek olyan gyógyítók, akik korábbi számlás-szerződésüket váltották a béremelés hatására alkalmazotti jogviszonnyá. Hozzátette: ez a pozitív változás csak az orvosokra jellemző, a szakdolgozók esetében nem történt hasonló.

A járóbeteg-ellátók szakmai konferenciáján elhangzott az is, hogy hamarosan úgynevezett betegfogadási (várólista) lista vezetésére köteleznék a szakrendelőket. A cél, hogy kiderüljön, a betegeknek milyen rendeléseken kell sokat várni és miért, hogy az ellátás javítása érdekében be tudjanak avatkozni a finanszírozási szabályok megigazításával, vagy többletrendelési idő biztosításával. A célra 3 milliárdot ígért az államtitkár. „Túl vagyunk a krízisen, elindultunk felfelé, jönnek a plusz források” – állította Ónodi-Szűcs Zoltán. Szerinte ebben a ciklusban kríziskezelésre volt szükség, a következő egészségpolitikai kurzusnak viszont már a minőségjavítás lesz a feladata. Mint mondta: a jövőben a forrásoknak ösztönzőként kell a rendszerbe jutniuk, olyan érdekeltség mentén, amely garantáltan, a beteg számára is érezhetően javítja az ellátást.

Baj nem lesz, már tendereznek
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Már folyamatban van az a tender, amelyben vaklicittel választanák ki az új innovatív szereket – mondta a Népszava kérdésére Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáján. Hozzátette: már kaptak is ajánlatokat a gyártóktól, akiktől azt kérték, hogy azokban a gyógyszercsoportokban, ahol nem igazolható két szer hatása között különbség, írják le és adják át egy zárt borítékban, hogy mi az a legalacsonyabb ár, amiért hajlandók szállítani saját medicinájukat. Ha egy gyártó bizonyítja, hogy az ő terméke bármiben is különbözik a csoportba tartozókétól, azt a szert különveszik. Ha viszont nincs ilyen készítmény, akkor versenyezniük kell a piacon elérhető szereknek, s az elsődleges szállító az lesz, aki az olcsóbb ajánlatot adja. Ezentúl tehát nem szabadon dönt az orvos a terápiáról – mondta az államtitkár, hangsúlyozva: beteget nem érhet kár. Aki már részesült valamilyen terápiában, az azt a továbbiakban is megkapja.

Mint arról néhány napja hírt adtunk: becslések szerint mintegy 3-4 milliárd forintos megtakarítás reményében hirdetett árversenyt a súlyos betegek új terápiájának támogatására Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A vaklicitet a pénztár korábban is használta olyan klasszikus gyógyszerek árversenyeztetésére amelyek pontosan ugyanazt a hatóanyagot tartalmazták. A módszer kiterjesztése az innovatív, közöttük biológiai készítményekre azt jelenti, hogy olyan szereket kényszerítenek árversenyre, amelyeknek nem azonos a hatóanyaga. Az intézkedés több betegségcsoport szereit érinti, köztük a tüdő-, a prosztata, a vastagbél daganat, és a melanoma, valamint a ritka betegségek egyes orvosságai is.