Orbán gőzerővel kampányol - Így üzent a nyugdíjasoknak

Míg 2010-ben körülbelül 3 millió 700 ezren, ma már több, mint 4 millió ember dolgozik Magyarországon és mindenki fizet adót - jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint aki akar, tud dolgozni, el tudja tartani a családját, és megbecsülést is kap, hiszen több mint 50 hónapja nőnek a bérek Magyarországon. Az igazi választási kampányszöveg azonban akkor csúcsosodott ki, amikor extra pénzt ígért a rezsicsökkentéssel már megvezetett nyugdíjasoknak.

Íme pár gondolat Orbán alternatív valóságából:

A magyar gazdaságról:

- „A munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenteni kell, az állam az alacsony adókulcsokkal arra ösztönzi az embereket, hogy dolgozzanak. A kormány munkaalapú gazdasággá változtatta Magyarországot".

- 2010-ben a 3,7 millió dolgozóból 1,8 millió fizetett adót - "kész csoda, hogy életben maradtunk" -, most pedig a több mint 4,4 millió dolgozó emberből mindenki adózik.

A nyugdíjasokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a kormány a nyugdíjak értékének megőrzését tűzte ki célul 2010-ben, mivel - itt már kampányüzemmódba kapcsolva támadta az MSZP-t - a korábbi szocialista kormány eltörölte a 13. havi nyugdíjat. „A magyar gazdaság ma elég erős ahhoz, hogy a tisztességben megőszült nyugdíjas korú polgárok megkapják azt, ami megilleti őket” . A nyugdíjak értéke nem csökken, sőt évek óta emelkedik - folytatta. Szerinte lesz őszi nyugdíjkiegészítés, novemberben látják majd az adatokat, és ha szükséges - és általában szükséges -, utólagos emelést hajt végre a kormány.

Orbán a diákokról sem feledkezett meg. Arra emlékeztette potenciális szavazóit, hogy a kormány kamatmentessé tette a Diákhitel2 programot, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig megemelte.

A kormányfő a magyar gazdaság, oktatás és nyugdíjhelyzet tökéletessége mellett természetesen az elmaradhatatlan menekülttémáról is beszélt, amihez egyértelműen Soros Györgyöt párosította, aki - szerinte - bevándorlóországgá tenné Magyarországot. A kormányfő leszögezte, hogy ez nem fog sikerülni, majd Brüsszelnek is nekiment. Szerinte az Európai Bizottság már egy évvel ezelőtt elkészítette a bevándorlók folyamatos szétosztásáról szóló javaslatot, ezt pedig maga Soros György tette közzé: pontokba szedte az akciótervét arról, mit kellene tenni, szemben azzal, amit a magyar kormány javasol. Orbán elismételte, hogy szerinte a magyar származású üzletember "tervének" pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták. A kormányfő ezután ismételten arra kért - szinte szóról szóra úgy, mint hétfőn a parlament napirend előtti beszédében -, hogy aki tudja, támogassa a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt.

A miniszterelnök előrejelezte, hogy uniós tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha más nem, ő vétózni fog. Ebben a küzdelemben egy nemzeti konzultáció a magyar nemzeti pozíciót javítja - hangoztatta. Arra a kérdésre, hogy mely témákra nem kapott felhatalmazást a korábbi konzultációkban, Orbán Viktor úgy reagált: nem az a kérdés, hogy van-e felhatalmazása, hanem az, hogy van-e elég ereje, és "a válaszom az, hogy nincs". Arra van szükség - magyarázta -, hogy az emberek megerősítsék azt a felhatalmazást, amelyet általános jelleggel a választáson megadtak, és így azzal érvelhet a nemzetközi porondon, hogy a magyar nemzeti közösség nagy többsége ugyanazon az állásponton van, mint a miniszterelnök.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta: a program egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter - ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni - fűzte hozzá. A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert "az mind a mi pénzünk". "Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk, minden fillérért adunk valamit" - teljességgel megfeledkezve, hogy a magyarországi fejlesztések nagy része uniós pénzből valósult meg. mondta,

Végül az új ukrán oktatási törvényről szólva a miniszterelnök azt nehezményezte, hogy az európai kultúrában nem szokás visszavenni a kisebbségeknek már megadott jogokból. Ukrajnában azonban most ez történik: csökkentik a nemzetiségi nyelvű oktatás lehetőségét. Ukrajnának meg kell értenie, ez nem teszi lehetővé, hogy közelebb jusson az unióhoz, "ezt mi sem fogjuk megengedni". Hozzátette, az ügy nem politikai természetű, hiszen "az ügy végén gyermekek, szülők vannak".