Egy marék csótány

Publikálás dátuma
2017.09.23 07:05
Kertesi Attila: „Attól, hogy lecsúszott ember vagyok, még nem vagyok hajlandó csótányok között enni.” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Éhségsztrájkba kezdett egy férfi, mert a szociális ebédért cserében sem hajlandó nem észrevenni a menzán hemzsegő rovarokat. Történet élősködőkről, önérzetről és a szociális ellátás váratlan reakciójáról.

– Csóró, nincstelen pali vagyok, de ezt még velem sem csinálják meg!

Elkeseredés és düh is érződik a tagbaszakadt, hosszú hajú, nagy szakállú Kertesi Attila hangjából.

– Attól, hogy lecsúszott ember vagyok, és rászorulok az ingyenes önkormányzati ebédre, még nem vagyok hajlandó csótányok között enni. Azt hiszik ezek, hogy az ingyen ebédért kussba' tűr mindenki, mindent? Hát, nem! Addig nem eszek, amíg be nem bizonyosodik az igazam. Éhségsztrájkba kezdtem!

A Győr külvárosában élő 56 éves férfi, miként az elmúlt évben majd minden nap, úgy hétfő délben is megjelent az albérletéhez közeli intézmény menzáján: szociális helyzetére való tekintettel ott kap ingyenes, kétfogásos ebédet a várostól. Elmondása szerint a menzán már máskor is látott egy-két csótányt, de eddig ezt nem tette szóvá. Hétfőn azonban – állítja – hemzsegtek ezek az állatok a földön, de még az ebédlőasztalon is. Ezt pedig már nem tűrte szó és tettek nélkül: felháborodottan reklamált, majd papír zsebkendőbe gyűjtött több csótányt. A „mintát” elvitte a szociális ellátásért is felelős győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézményhez, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz.

– Sok mindenen átmentem már az utóbbi években, sok mindent kibírok, de ezt már nem hagyhattam szó nélkül!

Kertesi Attila azt meséli, 2004-ben roppant meg az élete, amikor meghalt a felesége. Nem sokkal később, ha csak képletesen is, de egy családi-pénzügyi vita végén a lányát is elvesztette, vele együtt meg a lakást, ahol élt. Azóta senkije sincs, lányával régóta nem beszélt, három macskájával albérletben húzza meg magát. Elmondása szerint szakács, masszőr és műszerész végzettsége is van, de jobbára csak biztonsági őrként jut némi pénzhez. És bár le van százalékolva a térde miatt, állapota nem olyan súlyos, hogy járadékot kaphatna, így az alkalmi munkákból származó bevételén kívül másra nem számíthat. Úgy mondja, kétféle segítséget kap: a főbérlő elnézi neki, hogy rendszertelenül fizet, a város pedig ebédet ad neki minden nap.

Amikor arról kérdezzük, miért nem talál állást szakmájában, az mondja: bár soha, sehol nem mondják ki, a legtöbbször a hosszú haja, a sokak számára nem túl bizalomgerjesztő külseje miatt utasítják el. Márpedig ő, mondja, csak azért sem vágatja le a haját, nem hagyja, hogy megtörje a diszkrimináció. De bírálja a munkaügyi rendszert, a szerinte sokszor megalázó procedúrákat is:

– Elismerem, problémás ügyfél vagyok, mert nem tűröm az igazságtalanságot.

A férfi végig indulattal beszél, s csak akkor enyhül meg kissé, amikor rákérdezünk, mi történt, miután panaszt tett a hivatalokban a csótányok miatt. Mint meséli, többféle megoldást is felajánlottak: ingyen kiszállítják neki az ennivalót, ehet más menzán, vagy majd az újabb irtás után visszatérhet a régi ebédlőbe.

– Egyiket sem fogadtam el. Nem akarom, hogy házhoz hozzák az ennivalót. Egyfelől azért, mert akkor a melegítés, a mosogatás is pluszköltséggel, pluszmunkával járna. De ennél fontosabb, hogy az én sivár életemben esemény az, ha elmehettek enni az ebédlőbe, más emberek közé – válaszolja a férfi.

– Akkor miért nem ment a másik menzára?

– Mert az meg hat kilométerre van az albérlettől. Buszra nincs pénzem, nem fogok, és nem is tudok oda-vissza ennyit gyalogolni vagy biciklizni.

– Kertesi úr! Ingyenes házhoz szállítást és másik menzát is felajánlottak, ami nem feltétlenül megszokott a hazai szociális ellátórendszer állapotát ismerve. Mintha maga nem is nagyon akarna megoldást találni.

– Valóban van más is, amiért nem egyezkedek. Nekem ezt a menzát jelölték ki, azt mondták, itt ehetek. Hát akkor itt fogok enni, és itt fogom kiharcolni a tisztességes körülményeket! Vagy ha erre nem képesek, akkor étkezési utalvány formájában szeretném megkapni a a napi ebéd árát!

Kertesi Attila panaszai és tiltakozása miatt megkeressük az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézményt, amelynek igazgatója készségesen válaszolt kérdéseinkre. Panker Mihálytól mindenekelőtt azt tudakoljuk: Valóban voltak csótányok az ebédlőben?

– Kertesi úr beállított hozzánk egy marék csótánnyal, és azt mondta, hogy az ebédlőből hozta. Ebből én nem tudom eldönteni, hogy tényleg onnan származtak-e a rovarok. Ráadásul az ügyben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt időszakban sokszor, sokféle panasszal járt már nálunk, visszatérő ügyfél. Ezzel együtt azt sem állítom, hogy nem az ebédlőből származtak a rovarok. A bejelentés után azonnali vizsgálatot indítottunk, a helyszíni bejárás során pedig nem találtunk csótányt. De még ezzel sem azt akarom állítani, hogy ne lehetne Kertesi úrnak igaza.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor irtottak utoljára, és szükséges-e soron kívüli irtás az igazgató úgy felel:

– Augusztusban és szeptember elején is volt irtás az ebédlőben. De amíg akár csak egy rovart is látnak, folytatják, az irtást.

Panker Mihály kiemeli, az első perctől kezdve igyekeztek mindent megtenni azért, hogy Kertesi Attila számára megoldást találjanak, de ő nem fogadta el egyik ajánlatot sem. Az intézmény igazgatója fontosnak tartja megemlíteni azt is: a városban csaknem 1500 ember jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkezésre, és eddig Kertesi úron kívül egyetlen panaszt sem kaptak csótány miatt.

Konklúzió és megoldás egyelőre nincs. Csak annyi biztos: Kertesi Attila éhségsztrájkol. Az étkezőben meg irtanak.

2017.09.23 07:05

Borús, igai őszi idővel búcsúzik a hét

Publikálás dátuma
2018.09.23 09:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erős szél és zápor is lehet vasárnap, majd hétfőre virradó éjszaka ismét erős hidegfront éri el az országot.
A szombati erőteljes hidegfrontot követően vasárnapra átmenetileg megnyugszik a légkör felettünk: nyugat felől egy gyorsmozgású ciklon melegszektora egyre jobban a Kárpát-medence fölé húzódik, ezért alapvetően csendes időre számíthatunk – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint az ország délnyugati felén fokozatosan szakadozik, csökken a felhőzet, általában több órára kisüt a nap, máshol viszont egész nap nagyrészt felhős idő várható rövid napos időszakokkal. Helyenként záporeső valószínű, elsősorban a reggeli, kora délelőtti, illetve a késő délutáni, esti órákban. Többfelé megélénkül, estétől északnyugaton megerősödik a déli, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 23 fok között alakul, délen lesz a melegebb, az Északi-középhegység térségében a leghűvösebb. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.   Hétfőre virradó éjszaka erős hidegfront éri el az országot. A hirtelen érkező, nagy változás még azok szervezetét is megviseli, akik nem érzékenyek az időjárás változásaira – erről itt írtunk bővebben.
2018.09.23 09:10
Frissítve: 2018.09.23 09:11

Bántalmazás, megszégyenítés – Csaknem kétezer panasz érkezett az oktatási biztoshoz

Publikálás dátuma
2018.09.23 08:25
Illsztráció
Fotó: Shutterstock/
Volt olyan úszásoktató, aki a nyakánál fogva emelt ki egy gyereket a medencéből, majd kérdezés nélkül arcon ütötte.
Több mint 1800 panasz érkezett Aáry Tamás Lajos, oktatási jogok biztosának hivatalához tavaly, az elmúlt évekhez hasonlóan az ügyek többsége a köznevelés területéről futott be. Az MTI-hez eljuttatott 150 oldalas összegzés szerint 1151 panasz érkezett a köznevelés területéről, 516 a felsőoktatásból, 125 a szakképzésből és 20 egyéb beadványt regisztráltak. Az ügyek száma mintegy kétszázzal nőtt az előző évhez képest, és a panaszok legnagyobb részét elektronikus úton nyújtották be. A biztos 922 állásfoglalást, illetve tájékoztatást fogalmazott meg.

Agresszív viselkedés, verbális bántalmazás

Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalába érkezett például olyan panasz, amely egy óvoda szervezésében megvalósított úszásoktatással függött össze. Az uszodában a gyermekek egy – az uszoda alkalmazásában álló – úszásoktató felügyelete alatt voltak, a panasz szerint az oktató viselkedése a gyerekekkel szemben többször durva, agresszív volt. A konkrét esetben a panaszban érintett kisgyermek az egyik társával a vízben összetűzésbe keveredett, mire a gyermek a társát megütötte. Ezt látva az úszásoktató nyakánál fogva kiemelte a panaszos gyermekét a medencéből, kérdezés nélkül arcon ütötte, majd kitiltotta az uszodai foglalkozásokról. Az óvodavezető felvette a kapcsolatot az úszásoktatóval, aki felvállalta a tettét, szerinte a kisfiúval többször volt probléma, nem való az uszodába. Elmondta, hogy ő a fegyelmezésnek ezt a módját látta helyesnek, és vállalja a következményeit. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet nem az oktatási intézmény valósította meg, megkereséssel fordult a hivatal a település polgármesteréhez, aki rendőrségi feljelentést tett, valamint értesítette az úszásoktatót alkalmazó egyesületet és az uszoda üzemeltetőjét is annak érdekében, hogy a gyermekek jogai ne sérülhessenek az úszásoktatás során. Aáry Tamás Lajos beszámolójában kiemelte, hogy a fizikai bántalmazásnál azonban gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog. A beszámolóban kitért arra is, hogy a hivatalukhoz folyamatosan érkező jelzések alapján átfogó vizsgálatot indítottak a diabéteszes gyermekek óvodai, iskolai ellátása tárgyában, amely a tavalyi évben fejeződött be. A biztos megállapította, hogy Magyarországon minden gyermeknek joga és kötelessége a köznevelésben való részvétel. E tekintetben nem tehető különbség a diabéteszes gyermekek és társaik között, intézményi ellátásuk és a közösségbe integrálásuk komplex egészségügyi és köznevelési feladat. Álláspontjuk szerint fontos, hogy a pedagógusok – önkéntes alapon – elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyermekek, tanulók ellátásához. Ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.

Osztálypénz, értékelési módszerek

A biztos állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is, eszerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez azonban minden szülő esetében önkéntes, s a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony, a pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, az csak önkéntesen történhet. Kérdésként érkezett, hogy jogos lehet-e, ha az általános iskola egy tanára a tanév utolsó napján beadandó munkát kér a diákjaitól. Tájékoztatták a beadványozót a jogszabály kapcsolódó rendelkezéséről, továbbá arról, hogy az utolsó tanítási nap is a tanév részének tekintendő. A pedagógusok értékelési módszereivel, az általuk adott érdemjegyekkel, osztályzatokkal kapcsolatosan az év folyamán szintén számos megkeresés érkezett. Ezen ügyek jelentős részében felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, így kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat. A tanulói jogviszony megszüntetésével összefüggésben a biztos rögzítette, hogy az kizárólag a jogszabályban meghatározott módon történhet. Különösen jogsértőnek tartják az eltanácsolás esetét, amikor az intézmény a tanulót magatartási nehézségei miatt nyomásgyakorlással, kényszerrel veszi rá a tanulói jogviszony megszüntetésére.

Kifutó képzések

A felsőoktatási területen érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba lehet osztani: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségekkel összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak. A beszámoló szerint évről évre visszatérő kérdés a kifutó képzésekre történő jelentkezés. Ha a képzési és kimeneti követelmények változása okán, vagy nem elegendő számú jelentkező esetén egy adott képzés az aktuális évben nem indul, az nem feltétlenül valósít meg oktatási jogsérelmet.

2018.09.23 08:25
Frissítve: 2018.09.23 08:44