Európáról is dönt Németország

Publikálás dátuma
2017.09.23 07:02
A szélsőjobboldali Alternatíva botrányos demonstrációkat szervezett Angela Merkel kancellár politikája ellen. FOTÓK: AFP/JOHN MA
Fotó: /
A CDU elnöke megszerzi negyedik kancellári mandátumát a vasárnapi német választáson, de győzelmének mértékétől függ, mennyire lesz képes megfékezni a közép-európai lázadókat.

A német választást sosem nevezhetjük egy voksolásnak a sok közül. Németország, illetőleg az NSZK Nyugat-Európa meghatározó állama volt, az egységes Németország nélkül pedig elképzelhetetlen lenne az Európai Unió nemcsak azért, mert a közösség legnagyobb nettóbefizetője, hanem amiatt is, mert Berlin garantálja az EU egységét.

FOTÓ AFP/JOHN MACDOUGALL

FOTÓ: AFP/JOHN MACDOUGALL

A mostani német voksolás azonban különösen fontos a közös Európa szempontjából. Irányadó arra is, merre halad tovább az EU. Nem kérdés, hogy Angela Merkelnek negyedik kancellári megbízatását is megszavazzák honfitársai, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mekkora felhatalmazást kap az új kormány megalakítására. Minden százaléknak komoly jelentősége van. Fontos lenne, hogy az euroszkeptikus Alternatíva ne szerezzen sokkal többet tíz százaléknál, s lehetőleg ne kaparintsa meg a harmadik helyet, ennek ugyanis rossz üzenete lenne egész kontinensünk számára.

Mi, itthon nem tekinthetünk egykedvűen a német választás eredményére, s aki komolyan aggódik az Unió jövőjéért, s titkon nem az EU szétbomlasztását reméli, azok abban érdekeltek, hogy a kancellár minél stabilabb kormányt hívhasson életre. Az EU szempontjából a nagykoalíció folytatása lenne a legjobb megoldás. Németországban – szemben Ausztriával – annyira gördülékenyen működött a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése, hogy sokan unalmasnak tartották a kampányt, s az igazi feszültség nem is a CDU/CSU és az SPD, hanem a kampányrendezvényeket botrányos jelenetekkel megzavaró AfD és a demokratikus erők között volt. A nagykoalíció esetleges folytatása attól függ, milyen eredményt ér el az SPD. Minél rosszabbul szerepel, minél közelebb a 20 százalékhoz, annál kisebb az esélye a két nagy párt további közös kormányzati munkájának. A közvélemény-kutatások alapján az előjelek mindenesetre nem adnak okot túlzott derűlátásra.

A választói akaratot tükrözi
Mivel a német választási rendszer arányos, ha tudjuk, mennyi szavazatot szereznek a pártok, akkor pontosan meg lehet mondani, mekkora mandátumarányuk lesz a törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy a képviselői helyeket a szavazói akarat alapján osztják – szerepelt az elektor.hu elemzésében. A tanulmány szerzője, Bánovics Attila lapunknak elmondta: ez a modell már több korábbi választás alkalmával működött.

A másik sokat emlegetett megoldás az ország zászlaja alapján „Jamaicának” (fekete-sárga-zöld) nevezett koalíció az uniópártok, a parlamentbe visszakerülő szabaddemokrata FDP és a Zöldek között. A három párt szinte biztosan többségre tenne szert a törvényhozásban, ugyanakkor nem magától értetődő, hogy mindegyik erő hajlandó lesz majd a közös kormányzásra. A leggyengébbik láncszem e tekintetben a környezetvédő párt. Ha – az előrejelzéseknek megfelelően – gyengén, 7 százalék körül teljesítenek, a pártvezetés könnyen lehet, hogy továbbra is inkább az ellenzékiséget választja. Azzal ugyanis számolnia kell, ha harmadik erőként lép be a koalícióba, annyi kompromisszumot kell kötnie, hogy a Zöldek még inkább elveszíthetik arculatukat, s a következő, négy év múlva esedékes parlamenti választás során már inkább az lesz a kérdés, egyáltalán bekerül-e a párt a törvényhozásba.

Ezért az sem elképzelhetetlen, hogy végül kisebbségi kormányzás lesz a CDU és az FDP részvételével. Ez azonban a legrosszabb forgatókönyv lenne. A kancellárnak minden fontos szavazás előtt egyezkednie kell a többi párttal, pozíciója meggyengülne, s Európa reformjához sem kapna kellő felhatalmazást.

Márpedig ez a legfontosabb kérdés, s ez is adja a mostani választás különleges jelentőségét: az EU jelenlegi költségvetése 2021-ig van érvényben, így a következő évek legnagyobb vitatémája az lesz, a britek kilépésével, az évi több mint tízmilliárd euró kiesésével miként változik a büdzsé, amelynek kidolgozása Berlintől függ. Merkel a kampányfinisben egyre többet hangoztatta: azok az országok, amelyek nem hajlandóak szolidaritásra, s elutasítják a menekültek kvóták alapján való befogadását, kevesebb kohéziós támogatással számolhatnak, ami Magyarországot és Lengyelországot sújtaná leginkább. Vajon komolyan gondolta-e a fenyegetést? Tényleg bekeményít Berlin, s szankciókkal sújtja-e a renitens államokat? Ez is Merkel győzelmének nagyságától függ, amint az is, mennyire csatlakozik az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt reformokhoz, amely a kétsebességes Európa bevezetését jelentené, illetve milyen mértékben állna Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének javaslata mögé, aki az egész EU-ra kiterjesztené a közös európai valutát. S ne feledjük, a kancellár azt is mondta, ha Magyarország nem változtat eddigi stratégiáján, uniós tagságának ügyéről is szót kell ejteni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján.

Változások mindenképpen lesznek az EU-ban, de hogy mekkorák, erre már a vasárnapi német választás is előzetes választ ad.

Orbán imára hív
Egy csendes imát mondjunk el a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a rendelkezésre álló lehetőségek közül magyar szempontból ez az érdekünk, mondta Orbán Viktor csütörtök reggel a Kossuth Rádió 168 perc műsorában.
A magyar kormányfő szerint még mindig ő kisebb rossz, ő barátságosabb a magyarokkal, mint "a rólunk tiszteletlenül beszélő" szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz. Ugyanakkor jogsértőnek nevezte Merkel álláspontját, miszerint uniós forrásokat kell elvonni attól az országtól, amely elutasítja a menekültek kvóta szerinti átvételét.



Kit szeretne a piac?

A szabaddemokratákkal bővült koalíció lépéseiből profitálna legjobban a német gazdaság – állítja az elemzők többsége, akiknek véleményét a napokban egy, a Bloomberg által megrendelt kutatás is megerősítette. A CDU-CSU-FDP, egyelőre csak fiktív szövetsége kedvezne a technológiai szektornak, az építőiparnak, az ingatlanpiacnak, és a családtámogatási rendszernek is. Csakhogy jelen állás szerint két csoport is esélyesebb a kormányzásra. A Bloomberg által megbízott szakértők szerint a rangsort, várt 60 százalék körüli parlamenti súllyal, a CDU-CSU-SPD csapata vezeti, második a CDU-CSU-FDP-Zöldek négyese és csak harmadik a fent említett hármas, míg felkerült negyedikként a listára egy, a parlamenti székek alig 38 százalékára esélyes, balos összeállítás, benne az SPD, a Balpárt és a Zöldek.

A Bloomberg felmérését összeállító 26 elemző a gazdaságpolitikai szándékokat leginkább tükröző részkérdések kezelését vizsgálta. A gazdasági növekedést legjobban a harmadik helyezett, azaz a CDU-CSU-FDP csapata szolgálná, terveik ígérik a legtöbb új munkahelyet, az export és a kereskedelem legkedvezőbb alakulását, a legalacsonyabb adókulcsokat, egyúttal keménységet a Brexit folyamatában, miközben javítanának a török kapcsolatokon. A legnagyobb béremelkedést a legutolsó helyezett „balos” csapat ígéri, ugyanők felrúgnák a költségvetés egyensúlyát, fenntartanák a migráció jelenlegi szintjét, az USA-val pedig a legkevésbé barátságos kereskedelmi kapcsolatokat vizionálnak. A két legvalószínűbb koalíció, ha nem lenne lényeges különbség köztük az elfoglalt parlamenti helyek tekintetében, a gazdaságpolitikát is hasonlóan közelíti meg. Igaz az CDU-CSU-SPD gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, béremelésre vonatkozó elképzeléseit erőteljesebbnek ítélték meg a kutatók, míg a CDU-CSU-FDP-Zöld, a színekre utalva, „Jamaica” koalíciónak nevezett együttes, az adócsökkentésben előzné markánsan a riválist. - R. J.

„Bundesliga és BMW”

Hiába írt Karamba Diabi történelmet négy éve azzal, hogy a Bundestag első afrikai születésű képviselője lett, a német parlament menzájának pénztárosát ez nem hatotta meg. Az 55 éves szociáldemokrata politikust napokig nem szolgálták ki, egészen addig, míg meg nem bizonyosodtak róla, hogy valóban ott dolgozik. A negatív élmények azonban nem tántorították el a szenegáli Marsassoumban született Diabit, aki vasárnap ismét versenybe száll a hallei képviselői helyért.

A politikus ösztöndíjjal érkezett az NDK-ba 1985-ben. „Csupán két német szót tudtam: Bundesliga és BMW” – mesélte az AFP-nek a vegyész végzettségű, német, francia és mandinka nyelven folyékonyan beszélő férfi. A kezdeti időszak nem volt könnyű, hiszen az afrikai diákok integrációja nem volt prioritás az NDK-ban, de Diabi megismerte későbbi feleségét, doktori diplomát szerzett, és 16 éve német állampolgár.

Diabi újabb mandátumért indul. Fotó: AFP / John MACDOUGALL

Diabi újabb mandátumért indul. Fotó: AFP / John MACDOUGALL

 

A berlini fal leomlása több okból is vízválasztó volt az életében: ahogy megugrott a munkanélküliség, úgy nőtt a rasszizmus. 1991-ben egy este épp leszállt a buszról, amikor egy csapat neonáci rátámadt. Úgy érzi, ismét kiéleződött a helyzet. A migrációs krízis óta újra a szélsőségesek célkeresztjébe került, volt, hogy halálosan megfenyegették, és gyakran ócsárolják a közösségi médiafelületeken. A szélsőjobboldali NPD fekete majomnak nevezte, és az „n”-betűs szóval – amelyet Diabi nem hajlandó kimondani – sértegették. A politikus bíróságra vitte az ügyet. „Az emberi méltóság része az alkotmányunknak” – mondta az esetről, ugyanakkor igyekezett leszögezni: a gyűlölködés ellenére sem adja fel.

Keményen dolgozott azért, hogy a 230 ezres Halléban kivívja az emberek tiszteletét. Sokan húznak a szélsőjobb felé, az Alternatíva (AfD) tavaly 24 százalékot ért el a tartományi választásokon. Diabi állítja, tanulmányai segítettek abban, hogy közelebb kerüljön a helyiekhez: az egyetemen a talajban előforduló szennyezőanyagokat kutatta. Idővel egyre több hobbikertész kért tőle tanácsot, és lassan megtört a jég. Innen szinte már gyerekjáték volt a parlament. - K. I.

Szerző
2017.09.23 07:02

Nem szavaztak bizalmat a svéd miniszterelnöknek

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:16
Stefan Löfven
Fotó: AFP/ ANDERS WIKLUND / TT NEWS AGENCY
A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott.
Nem szavaztak bizalmat Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek a parlamentben, így távoznia kell posztjáról – írja a Reuters. A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott. Svédországban a parlamenti választások után kötelező bizalmi szavazást tartani a kormányfő személyéről. Jelenleg – a szeptember 9-i választás eredményeként – egy politikai erőnek sincs abszolút többsége.  
2018.09.25 11:16
Frissítve: 2018.09.25 11:22

Felfalják a multik a munkaerőt

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:00
ÉPÜL AZ ÚJ MERCEDES-GYÁR 2500: dolgozóval bővülnének
Fotó: MTI/ UJVÁRI SÁNDOR
Több mint 25 ezer álláshely üresen áll az iparban, a tervezett nagyberuházásoknál több ezer fős létszámbővüléssel számolnak. A dolgozókat a magyar kkv-szektort padlóra küldve szipkázhatják el.
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. Az MNB szerint az elkövetkező évek során a - jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén létrejövő - beruházások meghatározó elemei lehetnek a hazai gazdasági növekedésnek. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta lapunknak: a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A beruházó cégek szerinte várhatóan képesek lesznek valóban 15 ezer fővel bővíteni dolgozóik létszámát, de csak úgy, hogy közben 15 ezer másik magyarországi munkahely megszűnik. Ebben a játszmában pedig egyértelműen a hazai kis és középvállalkozások (kkv) lesznek a vesztesek. Az MNB friss Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben. A hazai munkaerőpiac azonban már kiürült, innen nem lesz további utánpótlás. Pláne, hogy – mint Rolek Ferenc fogalmazott – ez nem darabra megy, akárkit nem lehet beállítani a gépsorok mellé. Az MGYOSZ alelnöke szerint ennek ellenére nem a fenti nagy beruházásokat tervező multicégek, hanem a hazai kkv-k számára jelent majd ez komoly problémát az elkövetkező években. A multik ugyanis magasabb béreket kínálva elszipkázzák majd az alacsonyabb termelékenységű, és emiatt a magasabb béreket kigazdálkodni nem tudó hazai kkv-któl a munkaerőt. Így valójában csak szektoron belüli mozgás lesz majd, de nem bővül a foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel: egész egyszerűen azért, mert nincs már merítési bázis. A magas, nemritkán 40 százalékos fluktuáció azonban már így is megkeseríti az ipari cégek vezetőinek mindennapjait. Az egyik autóipari beszállító cégnél például augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Miután erről a Vasas Szakszervezet alelnökének szavai nyomán beszámoltunk, László Zoltánt több cégvezető is felhívta: róluk van-e szó a cikkben? Ez is mutatja, mennyire nem egyedi esetekről van szó, hiszen több cég is magára ismert a kirívónak tűnő adatok alapján – mondja a szakszervezeti vezető. A hazai munkaerőpiacon László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart: a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi  a termelést Magyarországon. Íly módon felszabadulhat ugyan némi munkaerő a nagyberuházások számára, de hogy meg tudják-e majd tartani, az az eddigiek alapján kétséges: az egyik érintett nagy autógyár ugyanis tavaly év elején 1600 új dolgozót vett föl, de közülük év végére csupán 16 maradt a cégnél. Bár a HR-vezetők lapunk munkaerőhiánnyal kapcsolatos, illetve a fluktuáció mértékét firtató kérdéseire igencsak szemérmesen reagálnak, nem ritkán üzleti titokra hivatkoznak, László Zoltán szerint egymás közt már bevallják: ők sem látják a munkaerőutánpótlás forrását. Nem csupán arról van szó, hogy nincs elegendő létszámú, és dolgozni is akaró ember a magyar munkaerőpiacon, a fő probléma az, hogy akik még bevonhatók lennének, azok nem rendelkeznek a gépek kezeléséhez szükséges ipari kultúrával – mutatott rá. A szakképzésben nagy a lemorzsolódás és magas a pályaelhagyók aránya. Részben emiatt a nagyobb gyárakban könnyen betanítható részfeladatokra osztják a termelést. Saját képzéseiken pedig nem komplex tudású autóipari szakembereket képeznek, csak részfeladatokat tanítanak be, nehogy dolgozóik később egy másik gyárban hasznosítsák tudásukat. Éppen emiatt viszont egy magára valamit is adó autóipari szakember nem megy el egy ilyen gyárba, hogy ott 2-3 mozdulatsort monotonon ismételgessen. Vagyis az ördögi kör bezárul. Az alacsony szakmai színvonal és a magas fluktuáció mellett hatalmas nyomás nehezedik a menedzsmentre: a tervszámokat teljesíteni kell. Így a legjobb szándék mellett sem figyelnek oda a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére. Az egyik alkatrészgyártó cégnél például már belekalkulálják a költségvetésbe a törvényileg engedélyezett túlórakeretek túllépése miatti büntetést. Még így is megéri, mert másként nem tudják hozni a tervszámokat – említ egy példát László Zoltán. Ebben a helyzetben viszont néhány ezer forintért is odébbállnak a munkavállalók. A fenti problémákat csakis komplex megoldással lehet kezelni: a tisztességes és kiszámítható alapbérek, a szakmunkásképzés átalakítása, a szakmunka presztízsének helyreállítása, a munkakörülmények javítása egyaránt elengedhetetlen – hangsúlyozta László Zoltán, megjegyezve: az érdemi párbeszéd ezekről a kérdésekről  továbbra is várat magára.      

Papíron nőnek majd a bérek

A csökkenő munkaerő-tartalék illeszkedési problémái – a munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya - jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit. A feszes munkaerőpiaci környezetben a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért – írja Inflációs jelentésében az MNB, amely szerint a munkavállalók béralkupozíciója ezáltal folyamatosan javul. A cafateria-rendszer jövő évi szűkítése kapcsán azonban nagy a bizonytalanság: miként reagálnak rá a vállalatok. A jegybank úgy számol: a feszes munkaerőpiaci környezetben a cégek nagy része - az egyetlen kedvezményes adózású juttatásként megmaradó SZÉP-kártya alszámlák bővítése mellett - béremelésekkel reagál majd a változásokra. Ennek költsége azonban főként a munkavállalókra hárul majd. Mindez a 2019. évi bruttó átlagkereset dinamikát 1 százalékponttal emeli, az átlagos munkaerőköltség dinamikát pedig kismértékben csökkenti - írják. Magyarán: a bérstatisztikában jól mutat majd a cafeteria rendszer átalakítása miatti bérnövekedés, a munkavállalók zsebébe azonban ettől még nem kerül majd több pénz. Hiszen csupán annyi történik majd, hogy adózott bérként kapják majd meg az addig adómentesen vagy adókedvezménnyel kapott cafeteria-juttatásokat. 

Üres álláshelyekben az EU éllovasai vagyunk

Az Európai Unió tagállamainak kétharmadában emelkedik a betöltetlen álláshelyek aránya a gazdaságban, és csupán egyetlen ország tudott fordítani a trendeken. Etéren hazánk is az élbolyba tartozik, a legtöbb üres állás ráadásul éppen a nagyberuházások által érintett iparban van. Az Eurostat adatai szerint az idei év második negyedévében a korábbi 2 százalékról 2,2 százalékra nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az ipar és az építőipar állásainak 2,1 százalékát nem tudták betölteni, a szolgáltatások terén 2,5 százalékos a ráta. A tagországok közül a legrosszabb helyzetben Csehország van, ott már az állások 5,4 százalékára nem találnak embert. Belgiumban az álláshelyek 3,5, Hollandiában a 3,1, Németországban pedig a 2,9 százaléka áll üresen. Magyarország Ausztriával, Svédországgal és az Egyesült Királysággal holtversenyben az ötödik a listán: ezekben az országokban az álláshelyek 2,7 százaléka áll üresen. A skála másik végén helyezkedik el Bulgária, Spanyolország és Portugália, ahol 0,9 százalékot tesz ki a betöltetlen álláshelyek aránya, valamint Görögország, ahol mindössze 0,7 százalékot. A többek között Magyarországról is informatikusokat elcsábítani szándékozó Észtországban 0,3 százalékponttal csökkent az üres álláshelyek aránya (most 1,9 százalékon áll a mutató), 20 másik tagállamban ugyanakkor tovább emelkedett a ráta. Ezek közül is kimagaslóan nőtt Csehországban (1,8 százalékponttal), Lettországban (0,8 százalékponttal), Cipruson (0,6 százalékponttal), valamint Hollandiában, Finnországban és Magyarországon (0,5 százalékponttal). Hazánk esetében a 2,7 százalékos arány 83 611 üres állás helyet takart 2018 második negyedévében. Összehasonlításul: 2017 április-júniusában még „csupán” 65 711 betöltetlen állást jelentettek a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A ráta az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató az információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális területeken, valamint az építőiparban és az iparban. Számszerűen egyébként éppen ez utóbbi, a nagyberuházások által is érintett területen áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen.

2018.09.25 11:00
Frissítve: 2018.09.25 11:00