Választás - Megállapodott nyolc ellenzéki párt

Publikálás dátuma
2017.09.23. 23:18
A kép illusztráció. FOTÓ: Vajda József
Egy új és igazságos választási rendszer bevezetésének tervéről írtak alá megállapodást nyolc ellenzéki tömörülés - a Demokratikus Koalíció, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt - képviselői szombaton Budapesten.

A Közös Ország Mozgalom által a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál szeptember 1-jén felállított Agóránál tartott aláíráson részleteiben nem ismertették a törvényjavaslatként benyújtani kívánt indítványt, a szervezők az MTI érdeklődésére azt közölték, "a javaslat egyelőre nem sajtónyilvános".

Az aláírók egyikétől az MTI úgy értesült: kétfordulós, a német rendszerre hasonlító megoldásban listás mandátumokkal korrigálnák az egyéni választókerületekben kialakult eredményt, így a 200-220 fős törvényhozás összetétele leképezné a választásokon szerzett szavazati arányokat.

A felszólalók közül Juhász Péter, az Együtt elnöke jelezte, ők lemondtak a nyílt lista bevezetéséről, Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője azt közölte, záradékkal látták el a megállapodást, mert nem támogatják, hogy a múltban életvitelszerűen Magyarországon kívül tartózkodók is voksolhassanak, míg Bősz Anett ügyvivő közlése szerint a Liberálisok a parlamenti küszöb esetében tettek ugyanígy.

Gyurcsány Ferenc az aláírás előtt kijelentette, látható, hogy "intellektuálisan és emberileg lényegesen jobb állapotban van a demokratikus ellenzék, mint ahogy az kívülről tűnik", s ha az egyik legnehezebb kérdésben, a választójogban egy hónap alatt egyezségre tudtak jutni, "még az is lehetséges, hogy ezek a pártok, mozgalmak, jól tudják vezetni ezt az országot".

Bősz Anett szerint "talán ennyire fapadossá kellett váljon a helyzet az ellenzéki padsorokban, (...) hogy végre valami változzon", és évek óta végre áradó kompromisszumkészséggel tárgyaljanak képviselőik. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke pedig annak a reményének adott hangot, hogy ez az aláírás "nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete".
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint fontos megmutatni, hogy lehet változtatni a választási rendszeren, ugyanakkor jelezte, nincsenek illúziói, de jövőre a hatályos rendszerben győzik le a Fideszt, és azt követően vezetik be ezt a reformot.

Szerző

Földárverés - Keveseknek jutott sok, sokaknak kevés

Publikálás dátuma
2017.09.23. 19:10
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. FOTÓ: Molnár Ádám
Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, ezúttal Jász-Nagykun-Szolnok megye visszás föld-árveréseiről. Tényfeltáró tanulmányát a volt államtitkár elsőként a Népszava munkatársához juttatta el. 

Jász–Nagykun–Szolnok megyében 2015-ben és 2016-ban három hullámban 19 ezer hektár állami földet árvereztek el, ami az összesen eladott országos terület több mint tíz százaléka. Ezzel az alföldi megye Fejér után a második helyre került az eladási rangsorban. A licit alá került földterület ugyan 444 nyertes árverezőhöz került, de ezen belül a parcellák közel kétharmadát – azaz túlnyomó többségét – a licitálók tíz százaléka szerezte meg: a 100 hektár feletti, értékesebb birtoktesteken mindössze negyvenöt nagy érdekeltség osztozott.

E megye adatai azt az eddig általános tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Szolnok megyében a területek közel ötöde olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől a megengedett 20 kilométernél messzebb laknak, de van közöttük olyan vásárló, aki 230 hektárt szerzett, miközben innen száz kilométerre, egy budai, zöld övezeti, új, luxus kivitelű társasházi lakásban él. - Az eddigi árverési tendenciákat tekintve nem egyedülálló, hogy tőkeerős árverezők kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket, de az már szembetűnő, hogy ebben a megyében a földek háromnegyed licitálás nélkül került az árverési nyertesekhez. Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek kis hányadának árverésén alakult csupán ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy az elárverezésre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg. Ezek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, gazdálkodó családok ne rendelkeztek.

- A „Földet a gazdáknak!” programban korábban sem volt példa nélküli, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy külföldi érdekeltségek, illetve politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez – írja Ángyán. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legtöbb területet – 68 birtoktestből álló 1345 hektárt – két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg. De a legnagyobb árverési nyertesek között ott találjuk a megye két – a 100 leggazdagabb magyar listáján előkelő helyen szereplő – FIDESZ közeli multi-milliárdos nagyvállalkozóját éppen úgy, mint Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltját, a CITY-cégcsoport tulajdonosától, Tomajmonostora polgármesterének közvetlen rokonságán át, Fazekas Sándor unokatestvérének gyermekeiig, vagy éppen az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjaiig – olvasható a jelentésben.

A nyertesek között szép számmal találunk mezőgazdasági előélettel nem rendelkező „földművest” : vasút-biztonsági mérnököt, adó-tanácsadókat, bankárokat, pénzügyi befektetőket, ingatlanforgalmazó nagyvállalkozókat, nagy- és kiskereskedőket, nemzeti dohányboltok tulajdonosait, sportszakosztály-vezetőket vagy éppen a vezető politikai és gazdasági elit által is látogatott klub- illetve szálloda tulajdonosait.

A magánszemélyek esetében pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik előbb – 2012 és 2015 között – bérbe, majd 20 éves földbérlettel a zsebben most tulajdonba kapják az állami földeket.

(A jelentés további részleteit a Népszava hétfő számában olvashatják.)

Szerző

Polt Péter visszahívását követeli az LMP

Publikálás dátuma
2017.09.23. 16:53
FOTÓ: Molnár Ádám
Az LMP felszólította a kormánypártokat, hogy a parlamentben hívják vissza Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészség teljes vezetését az azerbajdzsáni korrupciós hálózat ügyében mutatott alkalmatlanságuk, illetve felelősségük miatt.

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, sajtóhírek szerint Azerbajdzsán óriási összegű európai korrupciós hálózatot működtetett, ebben egyik "partneri állomáshelye" pedig Magyarország volt.

Kiemelte, az azeri miniszterelnök-helyettes fia egy hónappal azt követően utalt több mint 7 millió dollárt egy magyarországi bankszámlára, hogy édesapja találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, újabb egy hónappal később pedig Magyarország kiadta az azeri baltás gyilkost, akit hazájában szabadon engedtek.

Demeter Márta elmondta, írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.

Az LMP politikusa szerint amennyiben a legfőbb ügyész valóban nem tud semmit a történtekről, akkor az az alkalmatlanságát, amennyiben pedig tudott, akkor büntetőjogi felelősségét veti fel.

Hangsúlyozta, pártja jövő évi kormányra kerülése esetén Polt Péternek a független igazságszolgáltatás előtt kell elszámolnia a történtekkel.

Szerző