Brexit - London halogatja a tényleges döntést

Publikálás dátuma
2017.09.25. 07:35

Ellentmondásos visszhangja volt a “reneszánsz asszony” firenzei üzenetének. Theresa May péntek délutáni, felfokozott érdeklődéssel várt több mint félórás beszéde után nem kellett sokat várni a reakciókra. A legkonkrétabb “válasz” a Moody’s hitelértékesítőtől érkezett, amely az összetett Brexit-tárgyalások okozta gazdasági bizonytalanságra hivatkozva leminősítette Nagy-Britannia besorolását, igaz, csak hangyányit, AA2-re. Ami a politikai utózöngét illeti, a munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn elégedetten nyugtázta, hogy a kormányfő „hallgatott a Labour-re, melynek hivatalos politikája az egységes piacban és vámunióban maradás, legalábbis egy időre a Brexit életbe lépése után”.

Az ellenzék vezéréhez hasonlóan vélekedett az európai uniós tagság megőrzése mellett kardoskodó Open Britain mozgalom, mely röviddel a beszéd elhangzása után közleményt juttatott el támogatóihoz Heidi Alexander munkáspárti képviselő aláírásával. Eszerint „ha valakinek sikerült ébren maradni Theresa May-nek a kormány Brexit-jövőképét ismertető beszéde alatt, egyetlen benyomása alakulhatott ki, hogy tovább halogatják a döntést”. Corbyn és az Open Britain is „aggasztónak tartja, hogy a népszavazás óta eltelt tizenöt hónapban nem sikerült tényleges haladást elérni a tárgyalások során, sőt a minisztereknek nincs is határozott elképzelésük a Nagy-Britannia számára legjobb kimenetelről”. Ha az átmeneti időszakot méltányolják is, további fellépést sürgetnek a „cliff-edge”, a szakadék szélére sodró Brexit elkerülése érdekében.

May a kormány legbefolyásosabb tagjai közül inkább Philip Hammond pénzügyminiszter puhább, mint Boris Johnson külügyér kemény Brexit koncepciójához közeledett. Ahogy az várható volt, a népszavazási kampányban a kilépést támogató toryk egy része fenntartással fogadta a két évre tervezett átmeneti időszakot, melynek idején mind az egységes piachoz, mind a vámunióhoz való tartozás megmarad. Ha a miniszterelnök el is kerülte pontosítani az EU-val szembeni pénzügyi kötelezettségvállalás összegét, a The Times napilap brüsszeli forrásokra hivatkozva kb. 40 milliárd fontot említ. Az Unió konzervatív párti támogatói, köztük Nicky Morgan, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke, örültek a „józan álláspontnak”. Az üzleti élet részéről hasonlóan „konstruktívnak” nevezte May megközelítését a The Guardian-ben idézett Adam Marshall, a Brit Kereskedelmi Kamarák vezérigazgatója, bár ő hároméves átmeneti időszakot tartana helyesnek.

A brit-guayanai származású üzletasszony, Gina Miller, aki 2016-ban a brit legfelső bíróságnál elérte, hogy a kormány nem hajthatja végre a parlament jóváhagyása nélkül a majdani Brexit-megegyezést, úgy látja, a „reneszánsz asszony üzenetéből világos, hogy az ellenőrzés visszaszerzése helyett inkább elvesztette a kontrollt, az Egyesült Királyság jövőjét az EU kezébe tette le”. Miller „beszédesnek” tartja, hogy a beszédet követően emelkedett a tőzsdei index. Így jelezte a City, hogy a Brexit „nem következik be egyhamar”.

Szinten marad a pálinkatermelés

Publikálás dátuma
2017.09.25. 07:24

Szinten maradó kereskedelmi pálinkatermelésre számít idén Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke. Bár tavaly a termelés 902 ezerről 965 ezer hektoliterfokra (hlf) emelkedett, most a túl meleg nyár nem tett jót a gyümölcsnek. Az eleve aszottabb szemek számlás felvásárlási ára nagyságrendekkel ugrott. Az 5-6 millió hlf-ra tehető bérfőzött mennyiség csökkenhet. Bár sok az eladó hazai főzde, sikeres adásvételekről nem hallani, egyszersmind egyre több az új csatlakozó. Továbbra se vonatkozik rájuk a több száz forintos chipsadó, bár a termék előállítási költsége így is kiemelkedő. A korábbiaktól eltérően mezőgazdasági támogatásokra is jogosultak. Béli Géza az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár pálinkakóstoló tanfolyamán bemutatta az ország idei legjobb pálinkája címet viselő, kiszerelésenként 27 ezer forintba kerülő Mályinkai Konkordi Izabellát.

A magyar mezőgazdaság évek óta jól teljesít – jelentette ki az OMÉK-on az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György Aktualitások az agrárgazdaságban címmel tartott előadásában ismertette, hogy 2010 és 2016 között az agrárium, folyó áron számolva összesen 33 százalékos növekedést ért el. Az agrárexport a 2010-es 5,8 milliárd euróról 2016-ra 8 milliárdra nőtt, elérve ezzel a 11 százalékos nemzetgazdasági részesedést. Az idei első félévben a legfontosabb exportcikkeink a gabonafélék, a növényi olajok, az olajos magvak, a tejtermékek és a szeszes italok – utóbbiból elsősorban a bor voltak. A szántóföldi növények idei hozama a várakozásoknak megfelelően alakul, az állattenyésztés tekintetében némileg változatosabb a kép. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szarvasmarha állomány, kismértékű növekedést mutatott a juh létszám, kevesebb lett azonban a sertés és a baromfi.

A mezőgazdasági támogatások statisztikája szerint összesen 172 ezer gazdálkodó kapott 224 milliárd forint alaptámogatást, termeléshez kötötten pedig a rizs-, a zöldség-, a gyümölcs és a fehérjenövény-termesztők, valamint a tehéntartók kaptak 62 milliárd forintot. Nemzeti forrásból 103 milliárd forintot utalt ki a szaktárca több jogcímen. Az ágazatok adózás előtti eredménye és az agrártámogatások arányának összevetéséből pedig az derült ki, hogy a baromfitenyésztés kivételével az összes állattenyésztési ágazat veszteséges lenne. Éppen ezért Magyarország szeretné jelenlegi státuszát megtartani a 2020 utáni uniós költségvetési időszak agrártámogatási rendszerében is.

Szerző
Témák
pálinka OMÉK

Szinten marad a pálinkatermelés

Publikálás dátuma
2017.09.25. 07:24

Szinten maradó kereskedelmi pálinkatermelésre számít idén Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke. Bár tavaly a termelés 902 ezerről 965 ezer hektoliterfokra (hlf) emelkedett, most a túl meleg nyár nem tett jót a gyümölcsnek. Az eleve aszottabb szemek számlás felvásárlási ára nagyságrendekkel ugrott. Az 5-6 millió hlf-ra tehető bérfőzött mennyiség csökkenhet. Bár sok az eladó hazai főzde, sikeres adásvételekről nem hallani, egyszersmind egyre több az új csatlakozó. Továbbra se vonatkozik rájuk a több száz forintos chipsadó, bár a termék előállítási költsége így is kiemelkedő. A korábbiaktól eltérően mezőgazdasági támogatásokra is jogosultak. Béli Géza az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár pálinkakóstoló tanfolyamán bemutatta az ország idei legjobb pálinkája címet viselő, kiszerelésenként 27 ezer forintba kerülő Mályinkai Konkordi Izabellát.

A magyar mezőgazdaság évek óta jól teljesít – jelentette ki az OMÉK-on az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György Aktualitások az agrárgazdaságban címmel tartott előadásában ismertette, hogy 2010 és 2016 között az agrárium, folyó áron számolva összesen 33 százalékos növekedést ért el. Az agrárexport a 2010-es 5,8 milliárd euróról 2016-ra 8 milliárdra nőtt, elérve ezzel a 11 százalékos nemzetgazdasági részesedést. Az idei első félévben a legfontosabb exportcikkeink a gabonafélék, a növényi olajok, az olajos magvak, a tejtermékek és a szeszes italok – utóbbiból elsősorban a bor voltak. A szántóföldi növények idei hozama a várakozásoknak megfelelően alakul, az állattenyésztés tekintetében némileg változatosabb a kép. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szarvasmarha állomány, kismértékű növekedést mutatott a juh létszám, kevesebb lett azonban a sertés és a baromfi.

A mezőgazdasági támogatások statisztikája szerint összesen 172 ezer gazdálkodó kapott 224 milliárd forint alaptámogatást, termeléshez kötötten pedig a rizs-, a zöldség-, a gyümölcs és a fehérjenövény-termesztők, valamint a tehéntartók kaptak 62 milliárd forintot. Nemzeti forrásból 103 milliárd forintot utalt ki a szaktárca több jogcímen. Az ágazatok adózás előtti eredménye és az agrártámogatások arányának összevetéséből pedig az derült ki, hogy a baromfitenyésztés kivételével az összes állattenyésztési ágazat veszteséges lenne. Éppen ezért Magyarország szeretné jelenlegi státuszát megtartani a 2020 utáni uniós költségvetési időszak agrártámogatási rendszerében is.

Szerző
Témák
pálinka OMÉK