Csépe Valéria: a NAT nem mindenható

Publikálás dátuma
2017.09.25. 07:03
FOTÓ: Szalmás Péter
Most szeptemberben indult a projekt, semmi sem titkos, csak a munka adott szakaszában még nem nyilvános. Ez két különböző dolog – állítja az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős Csépre Valéria.

- Miért pont száz?

- A Nemzeti alaptanterv (NAT) mint jogszabály egy új változatának megalkotásához két-három szakember is elég lenne. Ám a jogszabályt megelőző, több éves kutató-fejlesztő munkához már jóval több kell. Mi ezt végezzük el. Vannak olyan oktatáspolitikusok, sőt szakemberek is, akik azt hiszik, hogy az oktatás egészéhez értenek. Szerintem ez nem lehetséges, de nem is kell, hogy az legyen. Egy rendszerszemléletben történő alapozás során az egészet kell átfogóan érteni, és a mélyen megértett elemeket kell majd egységes rendszerbe illeszteni. Emiatt szükséges egy, összességében, a fejlesztő munka teljes időszakára tervezett százas létszám.

- Mi zajlik jelenleg a kutatóprojekten belül?

- Nagyon sok minden: a hazai és a nemzetközi helyzet elemzése, meg kell nézni például, hogy a sokat emlegetett digitális kompetenciák hogyan jelennek meg az iskolákban. Kell kockázatelemzés, egy bevezetési módra, majd követésre, fenntarthatóságra tett javaslat, mindez négy évre elosztva. Ha ezt a sok mindent végiggondoljuk, világossá válik, hogy nagyon sok szakértőt és gyakorló szakembert magába foglal a projekt, akik természetesen nem egyszerre fognak dolgozni az új Nat elkészítését megelőző munkálatokban.

- De miért titkos ez a névsor?

- Nincs titkos névsor. Semmi sem titkos. Még a projekt bevezető szakaszában tartunk. A fejlesztés egy konzorciumban folyik az Oktatási Hivatallal és a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal együtt. Most nyáron alakult ki a menedzsment, a feltételrendszer. Mire mindezt felépítettük, beköszöntött a szeptember, s nekiláttunk a folytatásnak, amelyben már abszolút transzparens lesz a munka; a weblapon, ami még ugyancsak fejlesztés alatt áll, mindent nyomon lehet majd követni. Az, hogy itt valami „titkos munka” folyik, kellemetlen, visszaütő állítás. Most szeptemberben indult a projekt, semmi sem titkos, csak a munka adott szakaszában még nem nyilvános. Ez két különböző dolog.

- Van már valami, ami biztosan benne lesz az új NAT-ban?

- Nincs. Semmi nincs véglegesen eldöntve. Év elején mindössze egy összefoglaló iránymutatás készült el a meglévő rendszer ismeretében, ezt még nem a nyilvánosságnak szántuk. Utána azzal foglalkoztunk, hogy ebből milyen módon kellene felépíteni úgy egy rendszerszemléletű tartalmat – amiből majd tartalomszabályozás lehet –, hogy az jól megvalósítható, korszerű és egységes legyen. Egy jó alaptantervben ott vannak a célok, a tartalmak, a kompetenciák – azoknak a sokfélesége, illetve hogy az egyes évfolyamok végén mi az, amit elvárunk a gyerekektől, és hogy mindezt hogyan kell megvalósítani.

- Ám a köznyelvben az alaptantervet sokan csupán a kötelező olvasmányok listájával azonosítják.

- Ez komoly probléma. Az alaptanterv az oktatás és tanítás folyamatát leíró dokumentum. Azt írja le: mi az, amit az iskoláktól elvárnak, amit az oktatásban az állam garantálni tud. Alkalmazkodnia kell a lehetőségekhez, de ahhoz is, hogy az egyes tanulóknak mit lehet átadni. A tanulókat nem lehet egy csapatként kezelni, elengedhetetlen a differenciálás, hiszen az egyik diák gyengébb, a másik erősebb. A jelenlegi NAT és a ráépülő kerettantervek túlzsúfoltak, siettetett tanítást-tanulást követelnek. Ismerethalmazok, adatok, tények sokasága szerepel benne, amit a gyerekektől elvárunk. Ez nem jó. Életkorilag sincsenek jól elhelyezve benne bizonyos dolgok. Vajon egy tízéves gyerek megismerő rendszere jól bírja, hogy míg történelem órákon az ókorról tanul, az irodalomban már a XX. századnál jár? A NAT nem tananyag, nem kellene, hogy előírja, kell-e Jókait olvasni a gyerekeknek vagy nem. De ha elő is írja, a tantervi keretben meg kell adni, hogy milyen életkorban, milyen előzetes ismeretek birtokában lehet a gyerekek elé tenni ezt a szöveget, hogy be is tudják fogadni. Egy nagyon erős kultúraváltást él át a világ, ebben benne van az is, hogy az úgynevezett Gutenberg-galaxisról áttértünk a Neumann-univerzumra. A mi iskoláink ezt nem annyira vették észre, így a tudásátadás is elavult.

- Ezek szerint új tanítási módszerekre is szükség lenne, nem csak új tananyagokra.

- Így van. Az ehhez ma szükséges tudást a leendő pedagógusoknak az egyetemen kellene megszereznie. A pedagógusképzést is meg kellene újítani. Ez nem lesz egyszerű, hiszen tanáraink mára belefáradtak a reformokba. Persze mindezt nem a NAT-tal lehet megoldani, a NAT nem mindenható. A tanárképzés fejlesztésében is össze kellene hozni egy olyan csapatot, amely ezt végiggondolja. Látni kell, hogy egy korszerű tanárképzésben a diszciplináris, vagyis a szakanyagra vonatkozó képzésen túl kell lépni. Ehhez szükséges a modern tantárgy-pedagógia, s azok a társtudományok, amelyek ismerik mindazt, amit tudni kell a gyerekekről, a konfliktuskezelésről, a digitális eszközök használatáról. Utóbbit nagyon fontosnak tartom, meggyőződésem, hogy a kütyük fognak kihúzni minket a kátyúból – ezek nemcsak a minőségi oktatást, de akár a humánerőforrás-krízist is enyhíthetik. Sokszor ezeket már most is elvárnánk az iskolarendszertől, ám a feltételek nincsenek meg. Én 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságát vezettem, jó rálátásom volt arra, mi mindenen kellene javítani...

- Pont 2012-ben vezették be a jelenlegi NAT-ot.

- Igen. A bizottság ezt 2012 februárjában véleményezte.

- Figyelembe vették a véleményüket? Történt az alapján valami változtatás?

- Nem látok olyat, ami módosította volna az akkori elképzeléseket. Pedig a figyelmeztetéseink egy részét sajnos ma igazolva látom. Például azt, hogy nem kellene ennyire kifeszíteni az iskolai tanítási időt, több időt kellene fordítani például az olvasás-szövegértés és stabil megalapozására. Ezeken a területeken egyre rosszabb eredmények születnek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek pedig gyakran diagnosztikai címkét kapnak ahelyett, hogy fejlesztést adnánk nekik. Ha 14-15 éves korban derül ki, hogy valakinek problémája van a szövegértéssel, már nagyon késő. Fontos lenne átgondolni azt is, hogy az alapozó szakaszban az értékelés vajon reális visszajelzés-e? Kell-e mindig mindenből osztályozni? Akár ebben is lehetnek változások, egy jó alaptantervben ugyanis benne vannak az értékelés irányelvei, szempontrendszere.

- De akkor kijelenthetjük, hogy a mostani NAT nem egy jó NAT?

- Nem egy korszerű NAT.

- A köznevelési törvény előírja, hogy ötévente felül kell vizsgálni a NAT-ot. Ez megtörtént?

- A törvény az oktatásért felelős miniszter feladatául írja elő, az általa felkért tanács közreműködésével, a NATfolyamatos, de legalább ötévenkénti értékelését. Ezeket az értékelési adatokat én nem ismerem, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek. Ám rengeteg mérés van, amelyekből látszik, hogy probléma van.

- Ezeket a méréseket, mint például a PISA-eredmények, a kormány rendre próbálja bagatellizálni.

- Lehet azt mondani, hogy nekünk, magyaroknak nem jó a PISA, de a trendeket mégis jelzi. Ha azokhoz az országokhoz képest, amelyekkel hasonló helyzetből indultunk, ma rosszabbul teljesítenek a gyerekeink, jól kivehető, hogy valami nincs rendben.

- Ebben is egyetért tehát a mai oktatásirányítással kritikus szakmai szervezetekkel. A NAT-munkálatok során figyelembe veszik a „külső” véleményeket?

- A visszajelzéseket elolvastuk, az érdemi javaslatokat figyelembe vesszük. De fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy nem lehet a mostaninál még több tartalmat beépíteni. Ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó. Valójában a pályázatnak megvannak a maga indikátorai. A projekt több csoportból épül fel, az egyik az általános részekkel, a NAT-hoz szükséges alapvetések hátterével – hazai előzmények, nemzetközi körülmények – foglalkozik. Nemzetközi szakértők, tanácsadók is részt vesznek majd a munkában, olyanok, akik már részesei, vezetői voltak sikeres tanterv-fejlesztéseknek. Ezzel párhuzamosan van egy olyan szakmai csoport, melynek tagjai a tudásterületeken nézik végig, hogy melyek a legfontosabb tartalmak, s ezek súlypontjai. Ezt követően készül majd el az a szövegszerű javaslat, ami 2018 tavaszán kerülhet ki a szakmai konferenciákra.

- Az eddig kiszivárgott elképzeléseket sok és elég kemény kritika érte.

- Noha még csak a „várandósság” időszakában vagyunk, vannak olyanok, akik már most azt jelzik, hogy a majdani „újszülött” életképtelen lesz, vagy nem lesz belőle felnőttként semmi. Így nehéz dolgozni, de nem lehetetlen. Tudni kell, hogy nem lehet mindenben szakmai egyetértés, nem borulhat mindenki egymás nyakába, bár jó lenne. De abban meg kellene egyeznünk, hogy mindenki a maga szintjén tevékenykedjen. Vajon mindenkinek, aki 1993 után valamelyik Nemzeti alaptanterven dolgozott, benne kellene lennie ebben a munkában? Egyvalaki, aki nagyon fontos szerepet töltött be a magyar oktatásban, s sokat segíthetne, ma már nem él. Ő volt Báthory Zoltán. Neki köszönhető, hogy lett egyáltalán közoktatási törvény, alaptanterv – aminek egyébként az ötödik változatát fogadták el és vezették be legutóbb. Most újból olyan kivételes történelmi pillanat van, hogy ezzel, s ilyen átfogóan lehet foglalkozni. Jó lenne már túllendülni a tavasz óta kritizált, januárban összeállított, előkészítésnek szánt dokumentumon. Szeptemberre felállt egy teljesen új csapat. Semmi nem lesz titkos, de a jelen szakaszban még nem lehet nyilvános, mert csak visszavetné a munkánkat. Mi jövőt szeretnénk építeni. Nem kellene már most ennek kudarcát jósolni.

- A kormánytól kapnak iránymutatásokat? Lázár János kancelláriaminiszter kijelentése például, miszerint az oktatás egyik legfontosabb feladata, hogy jó magyart és jó keresztényt neveljen a diákokból – és ennek az új NAT-ban is meg kell jelennie – megrendelésnek tűnt.

- Nekem még senki nem mondta meg, hogy professzor asszony, ennek vagy annak benne kell lennie az alaptantervben, szakmai munkára kértek fel. A keresztény szellemiségnek szerintem azokban az iskolákban kell megjelennie, amelyek az egyházhoz tartoznak. Ugyanakkor Magyarország történelmileg a keresztény-zsidó kultúrához tartozik. Épp ezért örömmel venném, ha Magyarországon, mint bármely más uniós országban, a világvallásokról tanulnának a gyerekek. Sokkal toleránsabbak lennének, ha értenék, hogy más vallások, más kultúrák milyenek. Ehhez hozzátartozik az etikus magatartás, a morális fejlődés elősegítése is. Ezeket különböző tantárgyakba is be lehet építeni, sőt, valójában minden területen meg tudna jelenni.

- A Civil Közoktatási Platform közben már előállt egy alternatív NAT-koncepcióval.

- Tudok róla. Jelenleg azonban nem arról van szó, hogy kell egy A-dokumentum, B-dokumentum, C-dokumentum. Sokan, akik az elmúlt 20 évben alaptanterveken dolgoztak, tudnának egy alternatív NAT-ot készíteni. Az ágazati fejlesztésekről dönteni hivatottak azonban más országokban sem úgy döntöttek, hogy mindenki készítse el a saját verzióját, aztán majd megversenyeztetjük. Eddig még ilyenre nem volt példa, legalábbis én nem tudok róla.

- A kormány 2019 szeptemberétől tervezi bevezetni az új NAT-ot. Elég az idő azokra a munkára, amit elsorolt?

- Ez egyelőre egy céldátum, pontosan még nem tudnám megmondani, mire elég. De végignéztem a régi NAT-okat, kíváncsi voltam, mennyi idő alatt jutottak el a bevezetésig. Másfél, két év elég volt erre. Most van még két évünk.

- Felmenő rendszerben történő bevezetésről is lehet szó?

- Ez nemcsak szakmai, hanem etikai kérdés is. Fel kell mérnünk, mekkora eltérés fogadható el a két különböző szemléletű rendszerben. Szerintem az semmiképpen sem lenne helyes, ha azt mondanánk a 2019 szeptemberében második osztályba lépő gyerekeknek, hogy felmenő rendszerben egyelőre csak az első osztályosok tanulnak az új NAT szerint, a többiek lecsúsztak róla...

- Többször szó volt mostanában a kilenc évfolyamos iskoláról, ám egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ez hogyan befolyásolja a munkát?

- Ez év végén a fejlesztő munkának lesz egy sarokpontja, s az erre épülő további fejlesztő munkánál már jó lenne tudnunk, hogy nyolc vagy kilenc évfolyamos képzés lesz-e. Ugyanakkor szakmai meggyőződésem, hogy túl sok tényezőn nem szabadna egyszerre változtatni. A kilenc évfolyamos iskola bevezetését egy nagyon komoly előzetes felmérésnek kellene megelőznie. Látni kellene, hogy az intézmények be tudnak-e fogadni ennyi osztályt, van-e elég pedagógus, megfelelő feltételrendszer, s mindez ütközne-e a magyar oktatás hagyományaival. Ha minderre tudjuk a választ, akkor még mindig meg kell nézni, hogy a jelenlegi rendszerben meglévő potenciált, tehát az iskolán belüli és kívüli tanulás minden lehetőségét teljesen kihasználtuk-e. A finanszírozást és az infrastruktúrát is végig kell elemezni. Egy ilyen horderejű lépéshez a döntéshozónak széleskörű elemzésre kellene támaszkodnia.

Névjegy
Csépe Valéria (Várpalota, 1951. december 8. –)
- pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- az elemi akusztikus információfeldolgozás, valamint a kognitív pszichológia kutatója
- az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának kutatóprofesszora, kutatócsoport-vezetője
- 2017. március 6-tól szeptember 6-ig a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos, szeptembertől pedig a nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
Szerző

Itt az új Ángyán-jelentés - Szolnok megyei földmutyik

Publikálás dátuma
2017.09.25. 07:02
Árverések. Mutyi mutyi hátán. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Vasútbiztonsági mérnök, adótanácsadó, bankárok, pénzügyi befektető, ingatlanforgalmazó nagyvállalkozó, sportszakosztály-vezető, a vezető politikai és gazdasági elit által is látogatott klub-, illetve szállodatulajdonos is nyert földet Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ángyán József megtartotta ígéretét: folytatja a visszás ügyek feltárását.

„Jász-Nagykun-Szolnok adatait dolgozom fel éppen, tartozom evvel Fazekas Sándornak, Varga Mihálynak, s egy kicsit az Orbán családnak is. A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, hozzám hasonlóan, abból a paraszti közegből érkezett, amelyik nem spekulált a földre, hanem abból és azon élt. Amelyik még tudta, hogy a föld a megmaradásunk alapja, hogyan kell vele bánni, mi az értéke, s mennyi embernek lehet munkát, megélhetést biztosítani általa” - ezt mondta a Népszavának adott idei májusi interjúban Ángyán József. Szeptember végére elkészült legújabb jelentése az állam által eltékozolt földekről, a visszás ügyeket feltáró volt államtitkár pedig a dokumentumot elsőként a Népszavának juttatta el.

Az adatokból kiderült: Jász–Nagykun–Szolnok megyében három hullámban 19 ezer hektár állami földet árvereztek el, ami az összesen eladott országos terület több mint tíz százaléka. Ezzel az alföldi megye Fejér után a második helyre került az eladási rangsorban.

- A hivatalos kormánypropaganda – miszerint az állami földek jelentős része helyi gazdálkodókhoz jut, s több százan nyernek egy-egy megyében – elsőre jól hangzik, ám ha a számok mögé nézünk, kiderül, hogy mindez hamis marketingfogás – érvel Ángyán. Szolnok megyében az elárverezett földterület ugyan 444 nyerteshez került, de ezen belül a parcellák csaknem kétharmadát – azaz túlnyomó többségét – a licitálók tíz százaléka szerezte meg: a 100 hektár feletti, értékesebb birtoktesteken alig negyvenöt nagy érdekeltség osztozott.

- Az „átlagjavító” – 20 hektár alatti területet szerző – többség, a nyertesek 58 százaléka az összes elárverezett terület alig öt százalékát kapta. A „kiválasztott keveseknek” nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis terület jutott, s így alakult ki a 42,1 hektáros „megyei átlag”, amelynek hangoztatása alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére – írja a professzor.

A mostani adatok azt az eddigi tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ebben a megyében a területek csaknem ötöde olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől a megengedett 20 kilométernél messzebb laknak, de van közöttük olyan vásárló is, aki 230 hektárt szerzett, miközben innen száz kilométerre, egy budai, zöld övezeti, új, luxus kivitelű társasházi lakásban él. - Tőkeerős árverezők kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket: ebben a megyében a földek háromnegyede licitálás nélkül került az árverési nyertesekhez. Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek kis hányadának árverésén alakult csupán ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy a licitre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg. Ezek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, gazdálkodó családok nem rendelkeztek.

Ángyán József bármerre tekint, visszaélésekre bukkan. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ángyán József bármerre tekint, visszaélésekre bukkan. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legtöbb földet két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg. - A „Földet a gazdáknak!” programban korábban sem volt példa nélküli, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy külföldi érdekeltségek, illetve politika-közeli rokoni, baráti, gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez – írja Ángyán József. De a legnagyobb árverési nyertesek között ott találjuk a megye két – a 100 leggazdagabb magyar listáján előkelő helyen szereplő – Fidesz-közeli multi-milliárdos nagyvállalkozóját éppen úgy, mint Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszter számos patronáltját, a CITY-cégcsoport tulajdonosától, Tomajmonostora polgármesterének közvetlen rokonságán át, Fazekas Sándor unokatestvérének gyermekeiig, vagy éppen az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjaiig – olvasható a jelentésben.

A legfelső „elit” kategóriában egy nyertes átlagosan három, 2 107 aranykorona értékű, 128 hektár összterületű biroktestet vásárolhatott. Ez a Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációjában gyakran hangoztatott, a földárverésekre jellemző 20 hektáros „átlagbirtok” több mint hatszorosa. A legtöbb birtoktestet – hatvannyolcat – a 2012 óta olasz tulajdonban lévő Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői, valamint velük azonos lakcímű családtagjai szerezték meg. Második helyen huszonhat birtoktesttel a zagyvarékasi Tolnai Tamás szerepel, aki két budapesti székhelyű cég, a HEXAGON Vagyonkezelési és Befektetési Kft. valamint a vasúti biztosító berendezésekkel foglalkozó RAIL SAFE Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonos vezetője. „Bronzérmes” lett a „Szatmári cégháló”: tulajdonosa, a multimilliárdos nagyvállalkozó, a 100 leggazdagabb magyar egyike, Jászberény díszpolgára, Szatmári Zoltán Károly, akinek közvetlen családtagjai, valamint üzlettársa huszonöt birtoktesthez jutott.

Nemcsak a legtöbb, de egyben a legnagyobb területet is – 1345 hektárt – a már említett olasz tulajdonú Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. vezetői és családtagjaik alkotta érdekkör szerezte meg. A második helyen, 647 hektárral a CITY-cégcsoport Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek által is „pártfogolt” tulajdonos vezérigazgatója, az ipari és mezőgazdasági nagyvállalkozó Nagy József, valamint vele üzlettársi vagy rokoni kapcsolatban lévő emberei szerezték meg.

Az első öt – legnagyobb területhez jutott – legerősebb érdekkör 19 nyertes árverező tagja nevén összesen 3659 hektár területet találunk a megyében elárverezett állami területekből, ami az összes árverésre bocsátott megyei területnek közel húsz százaléka. Ángyán József összegzése szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik 2012 és 2015 között előbb bérbe, majd később tulajdonba is megkapták az állami földeket.

Lépésről-lépésre tárul fel az igazság
A földárverések során több megyében a helyben pályázók alig több mint negyede jutott hozzá a gazdálkodásához alapvetően szükséges földterülethez, s zömük elaprózott, pár hektáros birtok gazdája lett. Ángyán József szerint ők leginkább arra kellettek, hogy javítsák a statisztikai átlagot. A nagy birtoktestek azonban jellemzően Fidesz-közelinek mondott érdekeltséghez kerültek: nagyot kaszált Fejér megyében Mészáros Lőrinc, vagy például Borsodban Mengyi Roland „Voldemort”, a Borsod megyei közgyűlési elnökének kampányfőnöke és Tállai András NAV-elnök sportegyesületi barátja is. Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. A hivatalos „üzenetek” szerint a helyben élő földműveseket akarták területhez juttatni, ám már az első, borsodi földliciteknél kiderült: a zsíros falatokat a fazékhoz közel ülő, kormányhoz lojális jelentkezők kapják. Első tanulmányát még 2012-ben készítette el a volt parlamenti államtitkár, a Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, s igazságtalanul szétosztott területekről, azóta pedig több megyében is alaposan feltárta a győztesek közötti kapcsolati hálót, politikai viszonyrendszereket. Sorra vette a programmal kapcsolatos kormányzati indokokat és kommunikációs paneleket, elemezte azok igazságtartalmát. Azt ígérte, nem hagyja abba, amíg minden megyét alaposan fel nem térképez és nem dokumentál, mert szavai szerint ezzel tartozik az utókornak.
Szerző

Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Publikálás dátuma
2017.09.25. 07:00

Jobbik jelenleg is tárgyalásokat folytat újabb reklámberendezések beszerzéséről több céggel és magánszemély tulajdonossal, akik készek reklámeszközeiket a média piacon értékesíteni. Ezen tárgyalások sikeres lebonyolítása érdekében a reklámeszközök beszerzésével kapcsolatban nem kívánunk további információkat nyilvánosságra hozni - ezzel hárította el a Népszava érdeklődését a múlt pénteken bejelentett, a Jobbik tulajdonába került 1100 reklámeszköz kapcsán Jakab Péter pártszóvivő szombaton.

Pedig szerettük volna megtudni az eddig már lebonyolított biznisz részleteit is, így az áron túl például azt, hogy a szóban forgó 1100 reklámeszközből mennyi az óriásplakáthely, illetve más reklámhordozó, vagy hogy a hirdetési felületek hány százaléka található Budapesten, illetve vidéken. A részleteket - eladót, fizetési módon, s egyebeket is - részletező kérdéssorunkra csupán ez a válasz érkezett, miközben az Indexnek a párt sajtóirodája már 1100 "óriásplakát berendezés" megvásárlásáról írt.

"Az reklámeszközök beszerzése adásvételi szerződéssel, részletfizetési konstrukcióban történt. A finanszírozást egyelőre hitel felvétele nélkül, saját erőből, a részünkre biztosított állami támogatásból oldjuk meg. A konkrét összeg üzleti titok részét képezi" - tájékoztatták a portált, ami azt is egyértelművé teszi, hogy lapunk korábbi feltételezésével szemben nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák a bevásárlást. Mindez pedig, akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit.

Más kérdés, hogy a Fidesz nem a bevásárlás részleteire volt kíváncsi, hanem már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt. A kormányoldal ugyanis azt feltételezi, ajándékba kapta a Jobbik a plakáthelyeket Simicska Lajostól. A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát - tekintve, hogy a párt tavaszi-nyári, a plakáttörvény lex Simicskaként elhíresült módosítását kiváltó kampányával mintegy 3000 reklámhordozón volt jelen hónapokon át - ugyanakkor csupán része lehet egy nagyobb tervnek.

Már csak azért is, mert emlékezetes: hiába vágta ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”, s azóta már több, például a Jobbik béruniós programját hirdető reklámkampány előjött már, ugyanezzel a magyarázattal.

Már csak ezért is adhatta a fejét a kormány arra, hogy tovább szigorítja a közterületi hirdetéseket. Mint megírtuk: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.

Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik például a Mahir Cityposter, illetve a Publimont nevű cégein keresztül, vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt "felülvizsgálják" majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni "jelképes" összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá.

Szerző