Politikai földrengés Németországban

Publikálás dátuma
2017.09.24 21:11
Fotó: AFP/Tobias Schwarz
Fotó: /
A CDU/CSU nyerte meg a német parlamenti választást, ám az uniópártok 1949 óta nem szerepeltek ilyen rosszul. Nehéz kormányalakítás várható. Az SPD-nek újjá kell szerveznie magát.

Angela Merkel pártja nyerte meg a német választást, a hagyományos néppártok, így a CDU, testvérpártja, a bajor CSU, illetve az SPD is rengeteg mandátumot vesztett, összesen 14 százalékot, ezért a kereszténydemokratáknál sem volt hurráoptimista a hangulat. A német televíziók valóságos politikai földrengésről tettek említést azután, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) 13,2 százalékkal bekerült a parlamentbe, s harmadik lett. Több mint hat évtized után hét párt került be a törvényhozásba.

A részvételt 75 százalékosra becsülik, amely 3,5 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Ennek több oka lehet. Többen azok közül, akik négy éve távolmaradásukkal tüntettek, most a populista AfD-re szavaztak. Másrészt azok is elmehettek szavazni, akik veszélyben érezték a német demokráciát a szélsőjobboldal térnyerése miatt.

Angela Merkel azért sem ünnepelhet, mert a legnagyobb visszaesést éppen az ő pártja szenvedte el, a CDU és a CSU együttesen 33,1 százalékot kapott. Negyedik kancellári mandátuma talán a legnehezebb lesz. Részben azért, mert nehéz lesz kormányt alakítania, részben azért, mert az AfD jó szereplése miatt a CDU jobbszárnya is nyomást gyakorolhat rá: az eddiginél jobboldali politikát folytasson, hogy így vegyék ki a szelet az Alternatíva vitorlájából. Merkel azonban ügyes, megfontolt politikus, aki képes stabil többséget létrehozni, s pártja esetleges lázadóit is sikerül lecsitítania.

„Angie” – skandálták a CDU jelenlévő tagjai, amikor a kancellár a pódiumra lépett. Elmondta, jobb eredményre számítottak, de nehéz négy éven vannak túl, s örül annak, hogy a stratégiai célokat sikerült teljesítenie. Hozzátette, ismét mandátumot kaptak a választóktól a kormányalakításra. Nagy kihívásnak nevezte, hogy az AfD bekerült a parlamentbe. Mint mondta, elemzik a helyzetet és „jó politizálással” vissza akarják szerezni azokat a választókat, akik az AfD-re adták a voksukat. Olyan Németországért harcolnak, ahol jó élni, s amely szociálisan érzékeny. Erős Európát akar építeni, amely „megfékezi az illegális bevándorlást”.

Az Uniópártok gyengébb eredményében nagy szerepe volt a keresztényszociális CSU kifejezetten rossz bajorországi eredményének. Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint az volt a gond, hogy túl nagy teret adtak a párt jobbszárnyának.

Remek volt a hangulat viszont a szabaddemokrata FDP-nél, amely 2013-ban kiesett ugyan a parlamentből, most azonban visszakerült, méghozzá 10,5 százalékkal. Christian Lindner, az FDP elnöke azt közölte, még egyszer nem fordulhat elő az, hogy pártja ne kerüljön a parlamentbe. Kijelentését vastapssal fogadták.

A Zöldek is fellélegezhettek. Eredetileg 7-7,5 százalékot jósoltak a környezetvédőknek, végül azonban 9-9,5 százalékot szereztek, ami minden előzetes felmérésnél jobb eredmény, s történetük során is a második legtöbb mandátumot szerzik. A Balpárt 9 százalékot kapott.

A legnagyobb kérdés most az, milyen kormány alakulhat. Ha csak a matematikát vesszük alapul, két lehetőség nyílhat a kancellár előtt, feltéve, ha abszolút többségre törekszik és nem kényszerül kisebbségi kormányzásra. Az egyik a nagykoalíció folytatása, a másik a Jamaica-koalíció az uniópártokkal, az FDP-vel és a Zöldekkel. Várhatóan 631 tagú lesz a törvényhozás, ami azt jelenti, hogy 316 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Mindkét említett variáció révén az új kormány biztos, a nem végleges adatok szerint 350 mandátum körüli többségre számíthat.

A politika azonban nem csak matematika. Bizton állíthatjuk, hogy az SPD biztosan nem akarja a nagykoalíció folytatását. Ez már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor a küldöttek az első eredmények bejelentését hallhatták, s kiderült, a párt csak 20,4 százalékot kapott. A többség úgy vélte, ilyen körülmények között nincs értelme belépni a kormányba, újjá kell szervezni a pártot, amely a második világháború óta a leggyengébb eredményt érte el. A jelenlévők valóságos katasztrófaként élték át a történteket. Ugyanakkor az SPD-nél már előre érezték: baj lesz. A Willy Brandt Házban csak 3500-an gyűltek össze, ebből mintegy ezer újságíró volt.

Martin Schulz, az SPD elnöke azt közölte, nem teljesítették a céljukat, keserű nap ez az SPD számára. Leszögezte, tovább harcolnak azért, hogy megvalósítsák céljaikat, fellépnek a toleranciáért. Hozzátette, nem tudták bővíteni a hagyományos szavazóbázisukat.

A szociáldemokratáknál a legnagyobb kérdés: marad-e Schulz az SPD élén. Egyelőre minden valószínűség szerint igen. Jelenleg nincs nála jobb jelölt, s még nagyobb katasztrófát idézne elő, ha káosz alakulna ki a pártban.

Maradna tehát a Jamaica-koalíció lehetősége. Az FDP szinte biztosan az új kormány tagja lesz, 2009-2013 között együtt kormányzott már a CDU/CSU-val, igaz, a szabaddemokrata szavazók nem kizárólag szép emlékeket őriznek erről a négy évről, mivel kiestek a következő kormányból, s ezért elsősorban Angela Merkelt tették felelőssé, aki az FDP szavazóit is meg akarta kaparintani. Kérdés, hogy ezt azóta megbocsátották-e neki. Ami a Zöldeket illeti, azzal, hogy a párt várakozások felett szerepelt, valószínűsíti, hogy a környezetvédők hajlandóak lesznek belépni a koalícióba. Erről azonban a tagságot is megkérdezik majd. A Zöldek számára azonban nem rizikó nélküli, ha szerepet vállalnak a koalícióban, hiszen arculatukat veszíthetik, s négy év múlva már azért küzdhetnek, hogy egyáltalán bekerüljenek a parlamentbe. Katrin Göring-Eckardt, a párt egyik vezetője mindenesetre az ünneplő tömeg előtt láthatóan megkönnyebbülve jelentette ki: „Ki hitte volna ezt?” Baloldali koalíció matematikailag sem jöhet létre, a Balpárt egyébként 8,9 százalékot kapott.

Az Alternatíva parlamentbe jutása régóta várható volt, a párt már 13 tartományi parlamentben van jelen. Az azonban nem volt mindegy, hogyan szerepel. Minél több mandátumot szerez, annál kellemetlenebb a jelenléte Angela Merkel számára. A párt végül majdnem 90 mandátumot kapott, ami nemcsak a kancellár, hanem Európa számára is igen rossz hír. Sokkoló, hogy Európa legerősebb országának parlamentjébe bekerültek a szélsőjobboldaliak. Felmérések szerint ennek részben Angela Merkel menekültpolitikája az oka, részben pedig az, hogy Németország keleti részén sokan úgy érezték: a tradicionális pártok gazdaságpolitikája miatt vesztették el állásukat.

Az Alternatíva listavezetője, Alexander Gauland nem tagadta meg önmagát az első eredmények közlése után. Kijelentette, a következő időszakban „vadászni fognak Merkelre, vagy akárkire”. Szélsőséges megnyilatkozásait óriási üdvrivalgással fogadták a párt központjában.

Számos jogsértés

Bár a választási kampányt az emberek nagy része egysíkúnak tartotta, a szélsőjobboldal többször is hallatott magáról aktivistáinak botrányos viselkedésével. Soha annyi törvénysértés nem történt a voksolással összefüggésben, mint most. Összesen 3660 ilyen esetet hegyeztek fel. 2013-hoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Welt am Sonntag adataiból. A német bűnügyi hatóság szerint 50 testi sértést jelentettek. A bűnelkövetések háromnegyede valamiféle károkozás volt.

A német költségvetésnek összese 92 millió eurójába kerül a voksolás lebonyolítása. Ez 15 millió euróval több, mint négy éve, miközben idén 400 ezerrel kevesebben rendelkeznek szavazati joggal a 2013-as voksoláshoz képest.

Szélsőjobboldali csoportok az interneten próbálták megkérdőjelezni a választás eredményét. A szélsőségesek részéről tipikus stratégia a demokratikus voksolás eredményének megkérdőjelezése. A német média azt jelentette, hogy ebben egyértelmű segítségükre voltak orosz internetes hálózatok is. A német hatóságok már előre figyelmeztettek, hogy egyes csoportok megkérdőjelezhetik a választás eredményét. Azzal ugyanakkor nem számoltak, hogy az orosz kormány közvetlenül be akar avatkozni a voksolás eredményébe. A Twitteren egy kis Merkel-ellenes csoport arra szólított fel, hogy akadályozzák meg a „választási csalást”, s önkéntesek ellenőrizzék azt, mi történik a választási körzetekben. Egy állítólagos választási önkéntest idéztek, aki azt állította, tervek születtek arra, hogy érvénytelenítsék az Alternatívára leadott szavazatokat. A csoport azonban alig tudott támogatókra szert tenni.

A további forgatókönyv
Mi történik a választás után? Az új parlament, a Bundestag első ülését legfeljebb 30 nappal a választás után kell megtartani, vagyis legkésőbb október 24-én kell összeülniük a megválasztott képviselőknek. A nyitóülésen választják meg a parlament elnökét, az ország hivatalosan második közjogi méltóságát. Az új kancellárt viszont egy jóval későbbi időpontban kell megválasztani. Legutóbb erre 2013. december 17-én került sor, mintegy három hónappal a választás után.

Tajani: Németország elkötelezett az európai elképzelés mellett

Németország továbbra is elkötelezett az európai projekt mellett - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke vasárnap. Tajani Twitter-üzenetében gratulált Angela Merkel kancellárnak a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért eredményéhez és kijelentette: "dolgozzunk együtt Európa megreformálása érdekében".

Manfred Weber EP-képviselő, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője üzenetében hangsúlyozta, hogy Angela Merkel a stabilitást és a sikert képviseli. A német szavazók világos mandátumot adtak a CDU/CSU pártszövetségnek a kormányzáshoz - húzta alá. Kiemelte, Merkellel Németország továbbra is erős és megbízható szövetséges lesz Európában, amely a folytonosságot jelenti. A német politikus ezek mellett csalódását fejezte ki a pártszövetség támogatottságának jelentős csökkenése miatt. Több vitára és megbeszélésre van szükség a jövő illetően - tette hozzá.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke telefonon gratulált Angela Merkelnek választási győzelméhez - közölte Tusk szóvivője.

Orbán Viktor is gratulált
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a legnagyobb közösségi oldalon gratulált Angela Merkel kancellárnak újraválasztása alkalmából. A miniszterelnök azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy "Budapest gratulál".
Az MSZP gratulál Angela Merkelnek
A Magyar Szocialista Párt gratulál Angela Merkel német kancellárnak ahhoz, hogy a vasárnapi választáson megőrizte vezető pozícióját. Angela Merkel személyében olyan ember tudott újra – negyedszer – győzni a választáson, aki elkötelezett az egységes, erős és demokratikus Európa mellett. Az MSZP gratulál a testvérpártjának, az SPD-nek is a tisztes helytálláshoz, ami ezúttal a második helyhez volt elég. 
2017.09.24 21:11
Frissítve: 2017.09.25 02:58

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08