Jász-Nagykun-Szolnok megye;Ángyán József;földmutyi;földárverés;

2017-09-25 07:02:00

Itt az új Ángyán-jelentés - Szolnok megyei földmutyik

Vasútbiztonsági mérnök, adótanácsadó, bankárok, pénzügyi befektető, ingatlanforgalmazó nagyvállalkozó, sportszakosztály-vezető, a vezető politikai és gazdasági elit által is látogatott klub-, illetve szállodatulajdonos is nyert földet Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ángyán József megtartotta ígéretét: folytatja a visszás ügyek feltárását.

„Jász-Nagykun-Szolnok adatait dolgozom fel éppen, tartozom evvel Fazekas Sándornak, Varga Mihálynak, s egy kicsit az Orbán családnak is. A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, hozzám hasonlóan, abból a paraszti közegből érkezett, amelyik nem spekulált a földre, hanem abból és azon élt. Amelyik még tudta, hogy a föld a megmaradásunk alapja, hogyan kell vele bánni, mi az értéke, s mennyi embernek lehet munkát, megélhetést biztosítani általa” - ezt mondta a Népszavának adott idei májusi interjúban Ángyán József. Szeptember végére elkészült legújabb jelentése az állam által eltékozolt földekről, a visszás ügyeket feltáró volt államtitkár pedig a dokumentumot elsőként a Népszavának juttatta el.

Az adatokból kiderült: Jász–Nagykun–Szolnok megyében három hullámban 19 ezer hektár állami földet árvereztek el, ami az összesen eladott országos terület több mint tíz százaléka. Ezzel az alföldi megye Fejér után a második helyre került az eladási rangsorban.

- A hivatalos kormánypropaganda – miszerint az állami földek jelentős része helyi gazdálkodókhoz jut, s több százan nyernek egy-egy megyében – elsőre jól hangzik, ám ha a számok mögé nézünk, kiderül, hogy mindez hamis marketingfogás – érvel Ángyán. Szolnok megyében az elárverezett földterület ugyan 444 nyerteshez került, de ezen belül a parcellák csaknem kétharmadát – azaz túlnyomó többségét – a licitálók tíz százaléka szerezte meg: a 100 hektár feletti, értékesebb birtoktesteken alig negyvenöt nagy érdekeltség osztozott.

- Az „átlagjavító” – 20 hektár alatti területet szerző – többség, a nyertesek 58 százaléka az összes elárverezett terület alig öt százalékát kapta. A „kiválasztott keveseknek” nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis terület jutott, s így alakult ki a 42,1 hektáros „megyei átlag”, amelynek hangoztatása alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére – írja a professzor.

A mostani adatok azt az eddigi tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ebben a megyében a területek csaknem ötöde olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől a megengedett 20 kilométernél messzebb laknak, de van közöttük olyan vásárló is, aki 230 hektárt szerzett, miközben innen száz kilométerre, egy budai, zöld övezeti, új, luxus kivitelű társasházi lakásban él. - Tőkeerős árverezők kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket: ebben a megyében a földek háromnegyede licitálás nélkül került az árverési nyertesekhez. Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek kis hányadának árverésén alakult csupán ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy a licitre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg. Ezek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, gazdálkodó családok nem rendelkeztek.

Ángyán József bármerre tekint, visszaélésekre bukkan. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ángyán József bármerre tekint, visszaélésekre bukkan. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legtöbb földet két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg. - A „Földet a gazdáknak!” programban korábban sem volt példa nélküli, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy külföldi érdekeltségek, illetve politika-közeli rokoni, baráti, gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez – írja Ángyán József. De a legnagyobb árverési nyertesek között ott találjuk a megye két – a 100 leggazdagabb magyar listáján előkelő helyen szereplő – Fidesz-közeli multi-milliárdos nagyvállalkozóját éppen úgy, mint Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszter számos patronáltját, a CITY-cégcsoport tulajdonosától, Tomajmonostora polgármesterének közvetlen rokonságán át, Fazekas Sándor unokatestvérének gyermekeiig, vagy éppen az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjaiig – olvasható a jelentésben.

A legfelső „elit” kategóriában egy nyertes átlagosan három, 2 107 aranykorona értékű, 128 hektár összterületű biroktestet vásárolhatott. Ez a Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációjában gyakran hangoztatott, a földárverésekre jellemző 20 hektáros „átlagbirtok” több mint hatszorosa. A legtöbb birtoktestet – hatvannyolcat – a 2012 óta olasz tulajdonban lévő Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői, valamint velük azonos lakcímű családtagjai szerezték meg. Második helyen huszonhat birtoktesttel a zagyvarékasi Tolnai Tamás szerepel, aki két budapesti székhelyű cég, a HEXAGON Vagyonkezelési és Befektetési Kft. valamint a vasúti biztosító berendezésekkel foglalkozó RAIL SAFE Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonos vezetője. „Bronzérmes” lett a „Szatmári cégháló”: tulajdonosa, a multimilliárdos nagyvállalkozó, a 100 leggazdagabb magyar egyike, Jászberény díszpolgára, Szatmári Zoltán Károly, akinek közvetlen családtagjai, valamint üzlettársa huszonöt birtoktesthez jutott.

Nemcsak a legtöbb, de egyben a legnagyobb területet is – 1345 hektárt – a már említett olasz tulajdonú Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. vezetői és családtagjaik alkotta érdekkör szerezte meg. A második helyen, 647 hektárral a CITY-cégcsoport Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek által is „pártfogolt” tulajdonos vezérigazgatója, az ipari és mezőgazdasági nagyvállalkozó Nagy József, valamint vele üzlettársi vagy rokoni kapcsolatban lévő emberei szerezték meg.

Az első öt – legnagyobb területhez jutott – legerősebb érdekkör 19 nyertes árverező tagja nevén összesen 3659 hektár területet találunk a megyében elárverezett állami területekből, ami az összes árverésre bocsátott megyei területnek közel húsz százaléka. Ángyán József összegzése szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik 2012 és 2015 között előbb bérbe, majd később tulajdonba is megkapták az állami földeket.

Lépésről-lépésre tárul fel az igazság
A földárverések során több megyében a helyben pályázók alig több mint negyede jutott hozzá a gazdálkodásához alapvetően szükséges földterülethez, s zömük elaprózott, pár hektáros birtok gazdája lett. Ángyán József szerint ők leginkább arra kellettek, hogy javítsák a statisztikai átlagot. A nagy birtoktestek azonban jellemzően Fidesz-közelinek mondott érdekeltséghez kerültek: nagyot kaszált Fejér megyében Mészáros Lőrinc, vagy például Borsodban Mengyi Roland „Voldemort”, a Borsod megyei közgyűlési elnökének kampányfőnöke és Tállai András NAV-elnök sportegyesületi barátja is. Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. A hivatalos „üzenetek” szerint a helyben élő földműveseket akarták területhez juttatni, ám már az első, borsodi földliciteknél kiderült: a zsíros falatokat a fazékhoz közel ülő, kormányhoz lojális jelentkezők kapják. Első tanulmányát még 2012-ben készítette el a volt parlamenti államtitkár, a Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, s igazságtalanul szétosztott területekről, azóta pedig több megyében is alaposan feltárta a győztesek közötti kapcsolati hálót, politikai viszonyrendszereket. Sorra vette a programmal kapcsolatos kormányzati indokokat és kommunikációs paneleket, elemezte azok igazságtartalmát. Azt ígérte, nem hagyja abba, amíg minden megyét alaposan fel nem térképez és nem dokumentál, mert szavai szerint ezzel tartozik az utókornak.