A "jól értesült" kormánylap Magyar Idők ugyanakkor korábban arról írt: felülvizsgálják a titkosítást és megismerhetővé válhat az ügy lényege, például a kampányidőszakban. Szilvásy, Galambos, Laborcz és P. László, egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosa ellen a 2010-es kormányváltás után emeltek vádat, vagyis hét év alatt született jogerős, felmentő határozat. A per tárgya a 444 szerint a nemzetbiztonsági szolgálatnál az UD Zrt. magán-titkosszolgálati botránya után elrendelt belső átvilágítás volt, amivel külsős, külföldi szakembereket foglalkoztató vállalkozót bíztak meg. A portál úgy tudja, a vád szerint a vádlottak ezzel valósították volna meg a kémkedést, bűnpártolást.
Szilvásy a hétfői határozathirdetést követően újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyikben sem marasztalta el. „A következmények levonása már nem az én dolgom” – fűzte hozzá az egykori miniszter. Tény: az úgynevezett elszámoltatások szimbolikus ügye volt a kémper. "A magyar emberek jövője elszámoltatás nélkül nem lehet sikeres" - adott útmutatást még 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök. A következő két évben a két elszámoltatási biztos (Papcsák Ferenc és Budai Gyula) „elfogyasztása” mellett 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, 61 ügyben büntetőfeljelentés is született, ám ezekből is csak hét jutott el a vádemelési szakaszba. Azóta pedig lényegében néma csend. Sőt, Budai Gyulának még ötszázezer forintot fizetnie is kellett Szilvásynak tavaly, mert az egykori elszámoltatási kormánybiztos még 2010 végén állította, hogy őt 2008 és 2010 májusa között lehallgatták, és e mögött Szilvásy állhat, ezt azonban nem tudta bizonyítani.
