A jelek szerint nem nőnek az égig a kriptovaluták. Az egy hónappal ezelőtt 5000 dolláros szintet ostromló bitcoint szeptember közepén Pekingből érte váratlan támadás, miközben Kína az immár 150 milliárd dollárra becsült piac 23 százalékát uralja, és listavezető a számítógépes bitcoinbányászat terén is. A központi bank, a felügyeleti szervekkel egyetértésben, egyik napról a másikra betiltotta a digitális valutában történő kibocsátásokat, az ICO-kat, amelyek révén ebben az esztendőben, főként kezdő vállalkozások, világszerte 1,6 milliárd – egyedül Kínában közel 400 millió dollárnyi – friss tőkéhez jutottak.
A jegybank bejelentette, felülvizsgálják az eddigi tranzakciókat, a befektetők visszaigényelhetik, a tőkebevonók által kibocsátott tokenek-re, vagy más néven zsetonokra átváltott bitcoinjaikat, és az ügyletek szervezői, mintegy 60 platform, felügyeleti vizsgálatra számíthatnak. Tovább töltötte a méregpoharat az újabb hír, miszerint a kriptotőzsdék sorsa is megpecsételődött. Bár a legnagyobb kínai gazdasági portál, a Caixin értesüléseit először nem erősítették meg, több érintett intézmény, köztük az OKCoin, a BTC China és a Huobi is úgy nyilatkozott, nem kaptak működésük beszüntetését előíró központi utasítást, ám az eddig napvilágot látott információk szerint, szeptember végén sor kerül a tevékenység felfüggesztésére. Ha össze nem is omlott a digitális valutapiac, az 5000 dolláros szintet ostromló bitcoin-árfolyam egyetlen hét alatt 28 százalékot zuhant. Megközelítette a lélektanilag kritikusnak minősített 3000 dolláros küszöböt, s magával rántotta a többi digitális valutát, így a megbízhatóbb eszközként nyilvántartott ethert is. Húsz millió dollárral értékelődtek le a digitális portfóliók, de túl a veszteségeken, a befektetők bizalomvesztése is tétté vált.
Nem csak keleten jár rá a rúd az üzletágra, a napokban lesújtott a svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) is a digitális fizetőeszközökre: bezárásra kényszerítették a QUID PRO QUO nevű társaságot, amely úgynevezett E-Coins-okat kibocsátva gyűjtött össze több száz befektetőtől mintegy 4 millió svájci frankot. Az egy éve működő alap a hatóság szerint csalásra épült. A hírek szerint 11 másik, hasonló intézmény ellen folyik vizsgálat az alpesi országban. A Wall Streeten viszont csak szóban ódzkodnak az üzletágtól, és bár egyre többen beszélnek a buborék kipukkanásáról, továbbra is szívesen kiszolgálják a digitális hozamvadászokat. Legalább tucatnyi nagybank áll az ügyfelek rendelkezésére, és nem kivétel a JPMorgan Chase sem, amelynek szóvivője magyarázkodásra kényszerült. Kiderült ugyanis, hogy a pénzintézettől nem idegenek az ilyen ügyletek, annak ellenére sem, hogy a közelmúltban Jamie Dimon, a bank első embere egy konferencián csalásnak minősítette a digitális valutát, azt hangoztatva, hogy kirúgná azt brókert, akiről kiderülne, hogy bitcoin spekulációban érdekelt, egyrészt mert megszegte a munkaügyi szabályokat, másrészt mert „hülye”… A kínai események, valamint a dél-koreai kriptotőzsde elleni – több elemző szerint Észak-Koreából indított – hekkertámadások mellett, a nagytekintélyű bankár szavai okozták a legtöbb kárt a piacon – állítják hozzáértők.
De visszatérve Pekingbe: kérdéses, hogy valóra válnak-e a piac újraindítására vonatkozó ígéretek. Találgatások övezik azt is, hogy mit értenek a hatóságok pontosan a beharangozott tisztogatáson. Matt Roszak, a Washingtonban működő szakmai kamara elnöke – ő egyúttal befektetőként is érdekelt, lévén a BTC China résztulajdonosa – úgy vélte, év végére helyreáll a rend, a kormány megadja a működési engedélyt a vizsgálat rostáján fennmakadó vállalkozásoknak. Elemzők miközben a lépés igazi racionális indokát találgatják, egyetértenek abban, hogy a szigorúság része a kínai kommunista párt október 18-án kezdődő tisztújító kongresszusára való készülődésnek, egyfajta erődemonstráció a kockázatosnak minősített pénzügyek terén.
Hu Bin a China Academy pénzügyi intézetének igazgatója, kormánytanácsadó, úgy fogalmazott, a „stop” még nem végleges tiltás, csupán az illegális tevékenységet állították le. Annak tudatában, hogy a kriptovalutákban történő kibocsátások reális igényeket elégítenek ki, idén 65 ICO-ra került sor, 100 000 befektető élt a lehetőséggel, a hatóság, az ő védelmükben, csak a spekuláció térhódítását próbálja megakadályozni. A digitális valuta iránti érdeklődést egyébként a jüan árfolyama erőteljesen mozgatja, a kínai valuta erősödése elfordítaná a figyelmet a 2.0 devizáktól. A képhez hozzá tartozik, hogy a kínai jegybank, a Bank of China egyre komolyabb lépéseket tesz egy saját digitális fizetőeszköz kibocsátása útján. Egyesítenék a digitális pénz jelenlegi előnyeit az elvárt átláthatósággal, a felhasználás megtisztulásával, a csalások, a tiltott áruk kereskedelmének kiküszöbölésével.
Ezzel tulajdonképpen összhangban, a bázeli BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja a hét végén publikált negyedéves jelentésében úgy fogalmazott, a digitális valuták sorsának alakulását jelenleg hátra dőlve figyelő központi bankoknak el kellene gondolkodni azon, hogy saját maguk bocsássanak ki a nyilvánosság számára is elérhető, készpénzre, vagy más befektetési instrumentumokra átváltható kripto-fizetőeszközt, átláthatóbbá téve a piacot, de kihasználva a blockchain technológia előnyeit. Ugyanakkor kérdés, hogy sikerül-e megőrizni a legnagyobb vonzerőt, a titkosságot – latolgatja az esélyeket a bankok bankja. A napokban egyébként a Cambridge Centre for Alternative Finance 25 központi bankot kérdezett meg a digitális fizetőeszközzel kapcsolatos terveiről. Kiderült a Blockchain technológia mindenkit foglalkoztat, és mintegy 20 intézmény terveiben szerepel a saját kriptopénz kibocsátás. A bitcoin árfolyama, az utóbbi napokban, kilengésektől mentesen, 3700 dollár körüli szinten „figyeli” az eseményeket.
