Figyelőállásban a bitcoin

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:32
FOTÓ: BENJAMIN GZ IMAGINECHINA
A fizetőeszközt váratlan támadás érte Kínából, ám az üzletágra nem csak ott jár rá a rúd. A digitális valutapiac ugyanakkor reális igényeket elégít ki, s aligha lehet megállítani.

A jelek szerint nem nőnek az égig a kriptovaluták. Az egy hónappal ezelőtt 5000 dolláros szintet ostromló bitcoint szeptember közepén Pekingből érte váratlan támadás, miközben Kína az immár 150 milliárd dollárra becsült piac 23 százalékát uralja, és listavezető a számítógépes bitcoinbányászat terén is. A központi bank, a felügyeleti szervekkel egyetértésben, egyik napról a másikra betiltotta a digitális valutában történő kibocsátásokat, az ICO-kat, amelyek révén ebben az esztendőben, főként kezdő vállalkozások, világszerte 1,6 milliárd – egyedül Kínában közel 400 millió dollárnyi – friss tőkéhez jutottak.

A jegybank bejelentette, felülvizsgálják az eddigi tranzakciókat, a befektetők visszaigényelhetik, a tőkebevonók által kibocsátott tokenek-re, vagy más néven zsetonokra átváltott bitcoinjaikat, és az ügyletek szervezői, mintegy 60 platform, felügyeleti vizsgálatra számíthatnak. Tovább töltötte a méregpoharat az újabb hír, miszerint a kriptotőzsdék sorsa is megpecsételődött. Bár a legnagyobb kínai gazdasági portál, a Caixin értesüléseit először nem erősítették meg, több érintett intézmény, köztük az OKCoin, a BTC China és a Huobi is úgy nyilatkozott, nem kaptak működésük beszüntetését előíró központi utasítást, ám az eddig napvilágot látott információk szerint, szeptember végén sor kerül a tevékenység felfüggesztésére. Ha össze nem is omlott a digitális valutapiac, az 5000 dolláros szintet ostromló bitcoin-árfolyam egyetlen hét alatt 28 százalékot zuhant. Megközelítette a lélektanilag kritikusnak minősített 3000 dolláros küszöböt, s magával rántotta a többi digitális valutát, így a megbízhatóbb eszközként nyilvántartott ethert is. Húsz millió dollárral értékelődtek le a digitális portfóliók, de túl a veszteségeken, a befektetők bizalomvesztése is tétté vált.

Nem csak keleten jár rá a rúd az üzletágra, a napokban lesújtott a svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) is a digitális fizetőeszközökre: bezárásra kényszerítették a QUID PRO QUO nevű társaságot, amely úgynevezett E-Coins-okat kibocsátva gyűjtött össze több száz befektetőtől mintegy 4 millió svájci frankot. Az egy éve működő alap a hatóság szerint csalásra épült. A hírek szerint 11 másik, hasonló intézmény ellen folyik vizsgálat az alpesi országban. A Wall Streeten viszont csak szóban ódzkodnak az üzletágtól, és bár egyre többen beszélnek a buborék kipukkanásáról, továbbra is szívesen kiszolgálják a digitális hozamvadászokat. Legalább tucatnyi nagybank áll az ügyfelek rendelkezésére, és nem kivétel a JPMorgan Chase sem, amelynek szóvivője magyarázkodásra kényszerült. Kiderült ugyanis, hogy a pénzintézettől nem idegenek az ilyen ügyletek, annak ellenére sem, hogy a közelmúltban Jamie Dimon, a bank első embere egy konferencián csalásnak minősítette a digitális valutát, azt hangoztatva, hogy kirúgná azt brókert, akiről kiderülne, hogy bitcoin spekulációban érdekelt, egyrészt mert megszegte a munkaügyi szabályokat, másrészt mert „hülye”… A kínai események, valamint a dél-koreai kriptotőzsde elleni – több elemző szerint Észak-Koreából indított – hekkertámadások mellett, a nagytekintélyű bankár szavai okozták a legtöbb kárt a piacon – állítják hozzáértők.

De visszatérve Pekingbe: kérdéses, hogy valóra válnak-e a piac újraindítására vonatkozó ígéretek. Találgatások övezik azt is, hogy mit értenek a hatóságok pontosan a beharangozott tisztogatáson. Matt Roszak, a Washingtonban működő szakmai kamara elnöke – ő egyúttal befektetőként is érdekelt, lévén a BTC China résztulajdonosa – úgy vélte, év végére helyreáll a rend, a kormány megadja a működési engedélyt a vizsgálat rostáján fennmakadó vállalkozásoknak. Elemzők miközben a lépés igazi racionális indokát találgatják, egyetértenek abban, hogy a szigorúság része a kínai kommunista párt október 18-án kezdődő tisztújító kongresszusára való készülődésnek, egyfajta erődemonstráció a kockázatosnak minősített pénzügyek terén.

Hu Bin a China Academy pénzügyi intézetének igazgatója, kormánytanácsadó, úgy fogalmazott, a „stop” még nem végleges tiltás, csupán az illegális tevékenységet állították le. Annak tudatában, hogy a kriptovalutákban történő kibocsátások reális igényeket elégítenek ki, idén 65 ICO-ra került sor, 100 000 befektető élt a lehetőséggel, a hatóság, az ő védelmükben, csak a spekuláció térhódítását próbálja megakadályozni. A digitális valuta iránti érdeklődést egyébként a jüan árfolyama erőteljesen mozgatja, a kínai valuta erősödése elfordítaná a figyelmet a 2.0 devizáktól. A képhez hozzá tartozik, hogy a kínai jegybank, a Bank of China egyre komolyabb lépéseket tesz egy saját digitális fizetőeszköz kibocsátása útján. Egyesítenék a digitális pénz jelenlegi előnyeit az elvárt átláthatósággal, a felhasználás megtisztulásával, a csalások, a tiltott áruk kereskedelmének kiküszöbölésével.

Ezzel tulajdonképpen összhangban, a bázeli BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja a hét végén publikált negyedéves jelentésében úgy fogalmazott, a digitális valuták sorsának alakulását jelenleg hátra dőlve figyelő központi bankoknak el kellene gondolkodni azon, hogy saját maguk bocsássanak ki a nyilvánosság számára is elérhető, készpénzre, vagy más befektetési instrumentumokra átváltható kripto-fizetőeszközt, átláthatóbbá téve a piacot, de kihasználva a blockchain technológia előnyeit. Ugyanakkor kérdés, hogy sikerül-e megőrizni a legnagyobb vonzerőt, a titkosságot – latolgatja az esélyeket a bankok bankja. A napokban egyébként a Cambridge Centre for Alternative Finance 25 központi bankot kérdezett meg a digitális fizetőeszközzel kapcsolatos terveiről. Kiderült a Blockchain technológia mindenkit foglalkoztat, és mintegy 20 intézmény terveiben szerepel a saját kriptopénz kibocsátás. A bitcoin árfolyama, az utóbbi napokban, kilengésektől mentesen, 3700 dollár körüli szinten „figyeli” az eseményeket.

Szerző

Több pénz jár a Nobel-díjért

Publikálás dátuma
2017.09.25. 23:01
Fotó: Shutterstock
Hat év után emeli kategóriánként 1 millió svéd koronával (32,6 millió forinttal) a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány. 

A szervezet honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint már a megemelt, 9 millió koronás (294 millió forintos) pénzjutalmat kapják az idei díjazottak is, akiket október 2-ikától kezdődően neveznek meg.

A Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették 10-ről 8 millió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt. Bár az alapítvány pénzügyi helyzetének hosszú távú megszilárdítása további intézkedéseket igényel, mára lényegében stabilnak tekinthetők a szervezet pénzügyei - olvasható az alapítvány igazgatóságának közleményében.

Az emelésről szeptember 14-iki ülésén döntött a testület. Az alapítvány arra törekszik, hogy a díjjal járó jutalmak lépést tartsanak a lakossági jövedelmek emelkedésével - közölték.

A Nobel-díj a tudományt, a humanizmust, a nemzetközi együttműködést támogatja. Egy olyan időszakban, amikor megkérdőjelezik a tudást és a tényeket, mindennél fontosabbak ezek az értékek - hangsúlyozta Carl-Henrik Heldin, a Nobel Alapítvány elnöke.

Az idei Nobel-díjakat a jövő héttől jelentik be, elsőként - október 2-án, hétfőn - az orvosit, kedden a fizikait, szerdán a kémiait, pénteken a békedíjat, október 9-én, hétfőn pedig a közgazdaságit. Az irodalmi Nobel-díj bejelentésének időpontját még nem hozták nyilvánosságra.

Szerző

Porosenko aláírta az új ukrán oktatási törvényt

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a nagy vihart kavart új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament. Az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, egyúttal megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban – adta hírül hétfő este a távirati iroda.

A elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban.

A magyar kormány az utolsó pillanatokig próbált nyomást gyakorolni az ukrán elnökre, hogy ne írja alá a törvényt, amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt Magyarországon is tiltakozásokat váltott ki. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – szintén hétfőn – Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján mondott beszédében üzent. Kijelentette, hogy a jogszabály vitatott cikkelye „ezer sebből vérzik”, és szembemegy mindazzal, amire a szabaddá lett ukrán és magyar nemzet szerződött egymással, valamint egy sor olyan nemzetközi egyezménnyel, amelyet az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt. „Készen állunk küzdeni, készen állunk tárgyalni, készen állunk a nemzetiségi oktatás érdekében megegyezni" – közölte Balog, a jelek szerint: mindhiába.

Szerző
Frissítve: 2017.09.25. 23:33