– A magyar emberek döntő többsége kormányváltást akar – kezdte hétfői sajtótájékoztatóját Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus oldalra szavazni, ha azt látja, hogy az ott lévő politikai erők valóban győzni akarnak, és valóban le akarják váltani a Fidesz-rezsimet. – Világos, hogy ebben a választási rendszerben csak akkor van esély a kormány leváltására, ha teljes, egységes demokratikus ellenzéki indulás van. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a 106 választási körzetben közös jelöltet, közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állít a demokratikus ellenzék – jelentette be.
Botka, az MSZP és a Kormányváltók Szövetségeként már bemutatott partnerek ezért nagyvonalú ajánlatot tettek hat másik pártnak: induljanak szövetségben a 2018-as választáson, úgy, hogy a többiek vihetik a listás helyek felét, és az egyéni jelöltek közül elvben akármennyit. A listás felosztás arányait a Republikon Intézet és a Závecz Resaerch havi kutatásainak átlagaiból számolták ki. Az ajánlat lényegében arról szól, hogy az MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, MLP (Magyar Liberális Párt) és P (Párbeszéd) minden jelöltje közös legyen 2018-ban. Egyetlen országos listát állítanának, így legalább 15 százalékot kellene elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe (egy pártnak 5, kettőnek 10, háromnak vagy annál többnek 15 százalék a küszöb). Viszont azt is magával vonná, hogy az egyéni jelöltek is az összes párt logójával indulnának, és így a rájuk adott töredékszavazatok is mind egy listára számolódnának.
Az MSZP országos választási bizottsága, benne a pártelnök Molnár Gyulával és a választmányi elnök Hiller Istvánnal, már elfogadta ezt a javaslatot. Botka nem érzékel lényeges programbeli, vagy elvi különbséget sem a megszólított pártokkal, épp ezért úgy látja: a kérdés az, ki választja a kormányváltást, s ki tartja hatalomban Orbánt és a Fideszt. Molnár Gyula pártelnök is azt kérte a többi párttól, hogy ajánlatukra ne a régi válaszokat adják, hanem alaposan fontolják meg.
Botka László és szövetségének már bemutatott tagjai elkötelezettek a közös indulás mellett.
Ebben azonban csalódnia kellett, mert lényegében ugyanazt reagálta szinte valamennyi megszólított tömörülés, mint eddig. Botka ugyanis továbbra sem akarja Gyurcsány Ferencet a közös listára (hétfőn is azt mondta, székely nagyapját idézve, ha ebben változás lesz, majd szól), a Demokratikus Koalíció viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a pártelnökük rajta legyen a pártlistán. Így első felindulására a DK ugyanúgy elutasította az MSZP-t, mint korábban. Az LMP szerint sem lehet a szocialistákkal választást nyerni, az Együtt nem hisz a közös listában, a Momentum pedig mindenképp önállóan indul. A Párbeszéd hajlandó a tárgyalásra, a liberálisok szerint is jó tárgyalási alap, amit Botka letett az asztalra, velük tehát van esély a megegyezésre.
Kecsegtető lehet ugyanakkor a Botka-ajánlat a most még vonakodóknak is, hiszen akár a DK is nagyobb frakcióra tehet szert egy ilyen választási matek alapján, mint egyedül, s ugyanez vonatkozik az LMP-re is. A kispártoknak pedig a parlamentbe jutást kell mérlegelniük, éppen ezért nem lefutott, hogy a Kormányváltó Szövetség tábláján egyelőre egyedül az MSZP neve szerepel a megegyezés oldalán.
Az is biztos, hogy a kispártok elzárkózása mögött más okok is állhatnak: a közös indulással elvesztenék ugyanis a saját kampányhoz járó állami támogatásokat. Az a párt, amely az összes egyéni körzetben saját jelöltet indít, csaknem 600 millió forint állami támogatásra tesz szert, és ennek kiesése nyilván gondot okozna a párttámogatással nem, vagy csak alig rendelkező tömörüléseknek. De ma 219 bejegyzett párt van Magyarországon, s 171 áll jelenleg is bejegyzés alatt, az alapítási "kedv" pedig ugrásszerűen nőtt meg tavasz óta. Márpedig ez nemcsak azért veszélyes, mert minél több párt indul külön, annál nagyobb az esélye, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerez, hanem azért is, mert a külön indulók parlamentbe jutásának esélye is csökken.
