Szijjártó Ukrajnát fenyegeti - "Ez fájni fog!"

Magyarország erős embere, aki rendre az Uniót is sarokba állítja, most Kijevnek üzent a diplomácia nyelvén. Ja, nem. De a Kijev stimmel.

Abban amúgy, hogy az új ukrán oktatási törvény elfogadhatatlan, teljes a ritkán tapasztalt egyetértés a magyar parlamenti pártok között, olyannyira, hogy közösen fel is szólították ukrán elnököt: ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. A Közös Ország Mozgalom által összehívott szolidaritási demonstráción szintén közösen tiltakoztak a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő ukrán törvény ellen a demokratikus ellenzéki pártjai. ( Bár a Fidesz-KDNP képviselőit is meghívták az eseményre, ők nem jelentek meg.)

Ám Porosenko elnök mégis aláírta a törvényt.

"Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben". Így reagált a magyar diplomácia vezetője a hírre, az üzenetet Szingapúrból küldve, ahová az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció tagjaként érkezett. Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban - részletezte a fenyegetés tartalmát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az MTI tudósítása szerint.

Az ukrán külügyminiszter nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte az ukrán nyelv ismeretét

Az ICTV-nek hétfő este a miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint "százszázalékosan meg kell védeni" az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is. "Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés. Ezt így gondolom, és így fogom ezt az ügyet tovább vinni" - fogalmazott Klimkin.

A külügyminiszter azután beszélt erről, hogy hétfő este Petro Porosenko elnök aláírta az új oktatási törvényt, amelyet a parlament szeptember 5-én fogadott el. A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, vagyis az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák le a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna "európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot. (MTI)