Az utóbbi időben több panaszt hallunk, hogy néhány árufajta eltűnik az üzletekből és a helyettük forgalomba kerülő új cikk ára aránytalanul magas. Nem kapható például az 1050 forintos Rozgony férfi télikabát, helyette forgalomba került új fantázianéven az »Izland« 1250 forintért. Az anyaga és kidolgozása semmivel sem jobb, talán még gyengébb minőségű, mint a régié. Felkerestük Csikós Nagy Béla elvtársat, az Árhivatal elnökét, hogy nyilatkozzék lapunk olvasóinak az elharapózott burkolt áremelésekről és az ezzel kapcsolatban tervezett intézkedéseikről.
— Valóban sok panasz érkezik be hozzánk is, hogy egyes meglevő cikkék minősége romlik, s az ár változatlan, vagy a régi cikk eltűnik, és az új ára indokolatlanul magas. Minden ilyen bejelentést kivizsgálunk. Most folyik azoknak az eseteknek ellenőrzése, amelyeket a budapesti tanács végrehajtó bizottsága hozott tudomásunkra. A panaszok jelentős része jogos. Több esetben történt burkolt áremelés a ruházati cikkeknél, így különösen a gyapjúszöveteknél, valamint az édesiparban. Még több visszaéléssel találkozunk a helyiiparban, különösen a magánkisiparban,
— Mi okozza a burkolt áremelések elburjánzását? Talán a kereslet nagymérvű megnövekedése?
— Nem hinném. Persze, ma is vannak még hiánycikkek. Általában véve azonban a kereskedelem sokkal nagyobb árukészletekkel rendelkezik, mint amit terveztünk. Az állami iparban — véleményem szerint — a burkolt áremeléseket a vállalati többletnyereség hajhászása okozza. Az állam megtéríti a vállalatoknak a béremelésből és a kapacitás kihasználatlanságából eredő többletköltségeket. Mégis találkozunk egyes vállalatoknál olyan jelenséggel, hogy a munka jobb megszervezése, a termelékenység emelése helyett — bár ilyen is bőven akad — áremeléssel akarják bevételeiket növelni.
