Nagyon szeretne már úgy sajtótájékoztatót tartani, hogy a magyar oktatás, egészségügy helyzetéről tennének fel az újságírók több-tucat kérdést nem pedig az összefogás tematikájáról – kifogásolta Botka László a Népszava érdeklődését kedden, amikor a közoktatásban tevékenykedő szakszervezetekkel és szakmai és civil szervezetekkel folytatott megbeszélésén érdeklődtünk az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől arról: meddig él hétfői ajánlata a demokratikus ellenzék pártjainak. „Nem tudok és nem is akarok határidőt szabni, még van idő arra, hogy mindenki végiggondolja, hogyan kell változtatnia az eddigi túlélési stratégiáján a győzelemhez” – válaszolta lapunknak Botka. Ugyanott Hiller István szocialista választmányi elnökkel arról beszéltek, hogy egy Botka-kormány milyen lépéseket tervezne az oktatásban, ahol a Fidesz-kabinet a közoktatás szétverésével súlyos károkat okozott a magyaroknak.
Ismét a civil szervezetek felé fordult tehát Botka, miután hétfői ajánlata után sem úgy tűnik, hogy a megszólított ellenzéki pártok rajonganának a választáson való közös indulás lehetőségéért. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének terve szerint – mint arról már beszámoltunk – a szocialistáké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradék 49-en pedig hat ellenzéki párt osztozna: 17 százalékot kapna a DK, 13-at az LMP, 8-at a Momentum, 6-ot az Együtt, 3-at a Liberálisok és 2-őt a Párbeszéd. Noha Fodor Gábor pártján és a Párbeszéden kívül a többiek egyelőre elutasító reakciókat adtak, Botka tegnap is egyértelművé tette: továbbra is várja az ellenzéki pártok megfontolt válaszát.
Nem is alaptalanul, hiszen a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint a miniszterelnök-jelölt ajánlata első ránézésre valóban nagyvonalúnak tűnik. Azt azonban László Róbert is kiemelte: túl sok a megválaszolatlan kérdés ahhoz, hogy a teljes képet lássuk. „Az egyéni jelöltek pártállásának aránya – azon belül is az általuk nyerhetőnek tekintett körzetek közötti megoszlás – legalább olyan fontos, mint a listás arányok, márpedig erről nem szólt a Botka-ajánlat” – vélekedett a Political Capital (PC) választási szakértője, felidézve: 2014-ben a 10 egyéni mandátumot nyert ellenzéki jelölt közül 8 került ki az MSZP-ből, 1 a DK-ból, és 1 az Együttből. Arra is emlékeztetett: 2014-ben a teljes lista 69 százalékát tették ki a szocialista jelöltek, a befutó helyeknek mégis a 75 százalékát nyerték el. Amíg tehát a százalékarányokhoz nincsenek hozzárendelve a lista konkrét sorszámai, vajmi keveset tudunk a pártok tényleges parlamenti képviseleti és frakcióalakítási esélyeiről.
A szakértő ugyanakkor leszögezte: nem ez az igazi probléma a javaslattal és az egész ellenzéki egyeztetési folyamattal. „Szinte mindegy, hogyan állnak rajthoz, ha az össztámogatottságuk meg sem közelíti a Fideszét. Ezen kellene leginkább dolgozniuk, de ennek bizonyosan nem az a módja, hogy az indulási stratégiákkal képesek egyáltalán bekerülni a hírekbe” – fogalmazott a PC szakértője.
