Nyakunkon az e-recept - Hátrányban a 65 év felettiek

Publikálás dátuma
2017.09.27. 07:04
Fotó: Tóth Gergő
Ne elégedjenek meg az örök életre szóló személyivel, kérjenek hat évig érvényes chipeset - ezt javasolja Alexin Zoltán a 65 év felettieknek. Az adatvédelmi szakértő úgy véli nehézkesebb lehet az e-receptek kiváltása, ha az idősebbek nem váltanak korszerűbb igazolványra.

Novembertől már e-receptre írják fel a gyógyszereket. Azaz az orvosnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. A gyógyszerkiváltás ettől kezdve erősen hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát a taj-számával, és a hagyományos személyi igazolványával. Ha van chipes e-személyije, akkor egyetlen okmányra is megkaphatja a gyógyszert. Csakhogy a 65 évesnél idősebbek alapesetben chip nélküli személyit kapnak, igaz ez 60 évre szól. Ez a tíz éve bevezetett, jó szándékú intézkedés az unió országaiban azt a cél szolgálja, hogy időseknek ne kelljen időről-időre bajlódniuk a személyi okmányok megújításával. Csakhogy az e-személyivel látszólag szinte mindben megegyező plasztik-kártyában nincs memóriachip, így az orvosi ellátások során és a gyógyszertárakban nem tudják használni az idős emberek. Azaz ha valakinél új típusú, de chip nélküli személyi igazolványa van, azzal nem tudja kiváltani a vényeit. A mellé minden alkalommal szüksége lesz a hagyományos taj-kártyájára, valamint az orvos által kiállított, úgynevezett felírási igazolásra is.

– A több adatot tartalmazó, de egyelőre csak hat évig érvényes e-személyire van szüksége annak, aki, aki egyszerűbben szeretné megkapni a gyógyszereit – mondta lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. A chipben benne van az adószám, a TAJ azonosító. Az egészségügyi szolgáltatók az e-személyit is éppúgy mint a bank-kártyákat, egy leolvasó készülékbe helyezik, a tulajdonosának pedig be kell ütnie majd a kártyához tartozó pin-kódot. Ezt követően megkapja akár papír vény nélkül is a gyógyszereit.

Miután az igazolvány megújításánál automatikusan a chip-nélkülit adják, az idősebbeknek a kormányablakoknál külön kell jelezniük, hogy a gyakorlatilag élethosszig tartó személyi helyett, a rövidebb lejáratú, chipest kérik.

Az adatvédelmi szakértő szerint az igazolványok megújítására húsz napra van szükség, és aki kéri, annak postán kiküldi a hivatal. Alexin Zoltán megjegyezte: az e-személyire rákerülhet az ujjnyomat is, ám ez nem kötelező elem, az ujjnyomat levétele megtagadható.

Szerző

Befogadókat keres Brüsszel

Publikálás dátuma
2017.09.27. 07:02
Eritreai menekültek Olaszországban, útban Svédország felé. FOTÓ: AFP/ROBERT NYHOLM

Ötvenezer nemzetközi védelemre szoruló ember Európába való áttelepítését fogja szorgalmazni az Európai Bizottság szerdán – értesült a Népszava. A tagállamok önként tehetnek felajánlásokat, hogy hány menekültet szeretnének befogadni.

A legális migrációt elősegítő kezdeményezésnek semmi köze a magyar kormány által is elszabotált “kvótadöntéshez”, amely során az uniós országokat két éven át kötelezték bizonyos számú menedékkérő befogadására. Az Európai Bizottság nem fog javaslatot tenni az éppen kedden lejárt szükséghelyzeti áthelyezési program folytatására, és nem kezdeményezi a dublini rendszer néven ismert menekültügyi szabályozás megrekedt reformjának az újragondolását sem. Ez utóbbi jogszabály állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését a migrációs hullám által sújtott frontországokból, ám több tagállam ellenállása miatt mostanáig nem sikerült elfogadni.

Emlékezetes: az EU tagállamai 2015 óta önkéntes felajánlásokon keresztül 22 ezer menekültet telepítettek át Törökországból, Jordániából és Libanonból. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa nemrégiben felhívta az európai országokat, hogy további 40 ezer menekültet költöztessenek át Líbiából és a környező országokból. A letelepítéseket nem az EU koordinálja, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet - uniós támogatással. Értesülésünk szerint az Európai Bizottság szerdán javaslatokkal fog előállni a jogosulatlanul Európában tartózkodó személyek hazaküldésének a felgyorsítására is.

Elverte a kormány a tanulópénzt

Publikálás dátuma
2017.09.27. 07:00

Brüsszel milliárdokat fordít a magyar oktatás fejlesztésére, az eredmények mégis egyre rosszabbak. Az uniós trendekkel is szembemegyünk.

Nem látszanak az uniós források hatásai a magyar oktatás eredményességében: miközben Magyarország milliárdos fejlesztési támogatásokat kap, a nemzetközi felmérésekben egyre rosszabb adatokat regisztrálnak. A legszembetűnőbb romlás az alapoktatás minőségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96-on. A legmeredekebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza.

Számos területen az uniós trendekkel is szembemegyünk. Az EU célja, hogy 2020-ra legalább 40 százalékra növelje a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyar 30-34 éveseknek 2015-ben csak a 34,3 százaléka, 2016-ban pedig 32,8 százaléka rendelkezett diplomával (az EU-átlag most 39 százalék). Aggasztó folyamatok figyelhetőek meg a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának változásában is. Míg az uniós átlag állandó csökkenést mutat, a magyar folyamatosan nő.

Holott se szeri, se száma az uniós pénzből megvalósuló projekteknek. Mintegy hatmilliárd forintból fejlesztették például a hibáktól hemzsegő kísérleti tankönyveket, de a pedagógus-életpályamodell bevezetését megelőző kutatás-fejlesztés költségeit is brüsszeli pénzből állták. Az új nemzeti alaptantervet is egy 2,4 milliárdos uniós projekt keretében "fejlesztik". De gyakran uniós forrásokból oldják meg a felújításokat, számos infrastruktúra-fejlesztést is.

A kívánt hatás mégis elmaradt, s erről a 2015 decemberében lezárult uniós forrásfelhasználási ciklus elemzésében is szó esik : az idén márciusban megjelent, több mint ötszáz oldalas anyag egyértelműen rávilágított arra, hogy a fejlesztések ellenére az oktatás minőségére vonatkozó versenyképességi mutatók negatív tendenciát mutatnak. "Az oktatásra fordított Európai Uniós támogatások pozitív hatása az oktatás minőségére országos szinten nem kimutatható. Egyes projektek sikeressége sem tudta a negatív trendet megtörni" – olvasható a dokumentumban, mely szerint az uniós forráselosztás arányai sem tükröztek határozott, tudatos stratégiát.

Az elemzők szerint sokáig még a romlás ellenére is az általános versenyképességünket felfelé húzó tényezőnek számított az alapoktatás minősége, ez a helyzet azonban az elmúlt négy évben megváltozott, és a nemzetközi rangsorban az összesített helyezésünket adó átlag alá került. Az elemzés egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy semmi különbség nincs az uniós támogatásokban részesülő és nem részesülő iskolák minősége, a diákok kompetenciamérési és érettségi eredményei között, a támogatások nem eredményeztek kimutatható javulást.

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint mindennek több magyarázata is lehet. Az egyik, hogy a 2010-es kormányváltáskor a korábbi oktatáspolitikai célok alapján tervezett uniós programok végrehajtását felfüggesztették, a közoktatási programok megvalósítása lényegében csak 2013-ban indult újra, a központosított iskolahálózattal. Ám Radó szerint ebben a rendszerben már csak azért sem folyhattak komolyan vehető fejlesztések, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését annyira alul tervezték, hogy az ott átfolyó uniós pénzek egy része nem fejlesztésre, hanem a Klik finanszírozására ment el, a hiányzó költségvetési forrásokat kiváltva. A fejlesztési források felhasználása ráadásul totális politikai kontroll alatt állt, így tág tere volt a korrupciónak.

– Mindemellett nem egyszerűen eredmények nélkül herdálták el a pénzt, hanem kifejezetten a minőséget és az eredményességet romboló rendszerek létrehozására fordították. Ilyen volt például a Klik, a tantervi reform, az iskolák, pedagógusok szakmai ellenőrzése, az állami tankönyvek elkészítése, az előmeneteli rendszerhez kapcsolódó minősítések és a minősítők gyorstalpaló képzése, továbbá az állami pedagógiai oktatási központok csonka hálózata – vélekedett a szakértő, aki szerint továbbra sem látható változás a trendekben.

Szerző