Mit takargatnak? - Titkolja a hivatal a rezsitartozást

Publikálás dátuma
2017.09.28 07:21
FOTÓ: Németh András Péter
Fotó: /
Amíg a rezsitartozások mértékét akár kedvező színben is fel lehetett tüntetni, a közműhivatal gyorsan kiadta az adatokat, ám ez évre még se kép, se hang.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) idén még nem sikerült számot adnia a rezsitartozások mértékéről. A vasat elsősorban a szocialista párt üti, amely a parlamentben évente legalább egyszer kikéri a tartozások mértékét az illetékes nemzeti fejlesztési tárcától. A közölt számadatok időszaka általában legfeljebb egy-három hónappal maradt el a válaszadás idejétől. Így még 2016-ban se volt szükségük két hónapnál többre az adatok feldolgozásához, de 2012-ben elég volt rá 13 nap is. Most viszont Tóth Bertalan frakcióvezető rendszeresen beadott kérdéseire rendre csak a tavaly decemberi adatokat kapják meg.

Javult a fizetési hajlandóság
Idén két százalékponttal 77 százalékra nőtt a számlájukat pontosan fizető magyarországi ügyfelek aránya - derül ki a német hátterű EOS Csoport felméréséből. Az átlagos fizetési határidő változatlanul 38 nap. A kiállított számlák 4 százalékának ellenértéke egyáltalán nem folyik be, ami egy százalékpontos javulás.

Fónagy János parlamenti államtitkár legutóbbi válaszában arra hivatkozik, hogy csak szeptember 30-ig kapják meg az idei adatokat a társaságoktól. A közműhivatal idén júniusban lapunknak azzal ütötte el a kérdést, hogy az előzetes adatok a tárgyidőszakot követő 2-3 hónap alatt állnak össze, valamint „metodológiai változások” miatt félévente tudnak havi bontású adatsort közölni. Az elmúlt háromnegyedév során azonban mindeddig egyetlen idei adatot se adtak ki. Ismereteink szerint ezért az ellenzéki párt hivatalos adatigényléssel fordult a hivatalhoz és hasonlót tervez a lakhatási feltételeket vizsgáló Habitat for Humanity Magyarország nevű civil szervezet is.

Mindennek oka csak sejthető. Nem kizárt, hogy a hideg tél miatt közel harmadával megugró fogyasztás – és így számla – miatt ismét emelkedésnek indulhatott a gáztartozások mértéke és ennek nyilvánosságra hozatala a Fidesznek kellemetlen. Ám ez cseppet sem biztos. Az áramtartozások mértéke ugyanis az E.ON-nál például idén három százalékkal tovább mértéklődött – tudtuk meg a német hátterű áramszolgáltató csoporttól. Az Elmű-ÉMÁSZ-nál a kintlévőségek mértéke a rezsicsökkentésnek, az általános jövedelem-emelkedésnek valamint a hatékony behajtásnak köszönhetően tartósan alacsony – tájékoztatta lapunkat Boross Norbert. A hazai víziközmű-ágazat követelésállománya 22 milliárd forint, ami évek óta nem mutat érzékelhető változást – közölte megkeresésünkre Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.

Kérdésünkre Tóth Bertalan érthetetlennek és felháborítónak nevezte az adatok visszatartását. Meglátása szerint a kintlévőségeket a rezsi csökkentésével és a lakások leszigetelésével lehetne mérsékelni. Kováts Bence, a Habitat szakpolitikai munkatársa továbbra is jelentős problémának nevezte a lakossági közműtartozásokat és sürgette az ezzel kapcsolatos kimutatások közzétételét.

Az adatok nyilvánosságra hozatala azért is fontos, mert azok sok szempontból magyarázhatóak. A kormánypárti sajtó – amelynek a hivatal a Népszavával ellentétben korábban szintén megküldte a friss kimutatásokat – gyakorta helyezi a folyamatosan csökkenő tartozásokra a hangsúlyt. Azt azonban a Fidesz-propaganda már nem hangsúlyozza, hogy a tartozások mértéke az Orbán-kabinet 2010-es színre lépése után, 2012-re a 2009-es szint többszörösére ugrott. Azóta innen csökken a mérték - nyilván a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a jövedelmek emelkedése hatására -, ám az még mindig nem érte be a 2009-es szintet se. A díjhátralékos fogyasztók száma ráadásul 2015 óta áram esetében a milliós, gáz esetében pedig a félmilliós szint körül megrekedt, sőt némi emelkedés is kimutatható. A kikapcsoltak száma áram esetében kissé nőtt, gáznál és távhőnél halványan mérséklődött, de itt sincs számottevő változás.

Policy Agenda: ezzel támadható a Fidesz
Mivel a Fidesz szakpolitikai kérdésekben sem szeret kényszer hatására cselekedni, és mostanában alapvetően az MSZP követel rezsicsökkentést, ráadásul az energetikában tulajdonosi pozícióba kerülve a politikai logika helyett a pénzügyi szempontok kerülnek előtérbe, egyre inkább háttérbe szorul a rezsicsökkentés kérdése - véli a Policy Agenda. Emellett az elemzőközpont - téves - hivatkozása szerint a kormánypárti sajtóban a múlt héten jelent meg, hogy a kabinet a szociálisan nehéz helyzetűek rezsijét csökkentené. (Erről ugyanais a Népszava már májusban, illetve e hó elején is beszámolt, csak a friss kormányközeli dolgozatról valamiképp lemaradt a forrásmegjelölés.) A Fidesz-kabinet eddigi, elsősorban a középosztályt segítő intézkedései nyomán a Policy Agenda arra jut, hogy egy ilyen lépés nem állna összhangban a kormány eddigi politikájával. Leszögezik: miközben egy kéttagú család tavaly havonta átlag 21,8 ezer forintot költött energiára, az állami rezsiközpontra a Fidesz-kabinet 28 ezer forintot fordított ugyanezen család adóbefizetéseiből. Politikailag ez is támadhatóvá teszi a kormánypártot - szögezi le az elemzőintézet.

2017.09.28 07:21

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38