Előfizetés

Új gazdánál a Pannon Filharmonikusok

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:46

A hiánnyal küszködő város a Zsolnay Örökségkezelőnek adta át hat nemzeti zenekarunk egyikét.

“A Pannon Filharmonikusok Pécs városának kiemelkedő brandértékkel bíró kulturális terméke, amelynek helyzete a tulajdonosváltással nem válhat és nem is válik bizonytalanná” - válaszolja Horváth Zsolt igazgató, lapunk az átmenet kockázatait firtató kérdésére. A több milliárdos hiánnyal küzdő Pécs város közgyűlése szeptember 7-én úgy döntött, az önkormányzatnak a Pannon Filharmonikusok zenekart (PFZ) és a Pécsi Balettet fenntartó nonprofit társaságban, valamint a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft.-ben lévő tulajdonrészeit apportálják a város kulturális és közművelődési intézményeinek túlnyomó többségét magába foglaló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-be (ZSÖK). “A kormánnyal történt megállapodás garantálja a zenekar támogatását a 2016-2026 közötti tíz éves időszakra, a Modern Városok Program keretében. Ezt mindenki érvényesnek tekinti. Most dolgozzuk ki azokat a kereteket, amelyek biztosítják a status quot, azaz azt, hogy továbbra is a város stratégiai kulturális szervezeteként működjünk . Ennek feltételeit még a november 1-i tulajdonosváltás előtt, október 15-ig dolgozzuk ki.”

A 135 főt foglalkoztató együttes jelenleg a 673 millió forint állami támogatás mellett a 250 milliós saját bevételéből működik. “Pécs városa 2002-ben döntötte el, hogy a zenekarra, mint a város különleges művészeti kulturális intézményére tekint, és 2003-ban indult el az a szisztematikus munka, amelynek eredményeképp az együttes presztízs műhellyé vált. És miközben közepes költségvetésből dolgozunk, az ország meghatározó művészeti együttesévé váltunk. A tagok átlagéletkora 40 év körüli, együttesként is, egyéni művészként is felszálló ágban vagyunk. A Pannon Filharmonikusok neve egyre inkább ismert külföldön is. A következő évek feladata elsősorban az európai brandépítés.” - villantja fel a perspektívát Horváth Zsolt. “Nem lobbizás, inkább szoros együttműködés zajlik a mindenkori kormányzattal” - pontosít az igazgató a nagyobb állami támogatásért való lobbizás említésekor. “Tartalmas egyeztetéseket lehet folytatni szakmai programokról, és ebben nem hátrány Hoppál Péter kulturális államtitkár zenei végzettsége sem.”

„A nagy romantikus hangzás a mindennapi kenyerünk” - indokolja Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikusok (PFZ) vezető karmestere, a zenekar évadnyitó koncertjének darabválasztását. A Szláv kaleidoszkóp ötlete rezidens művészük, a hegedűművész Benjamin Schmidhez fűződik. A zenekar épphogy megérkezett Londonból, ahol Bartók Kékszakállúját és Eötvös Péter Senza Sangue-jét játszotta hatalmas sikerrel, két nappal később többi között Strauss-szal, Mozarttal és Bernsteinnel készültek a Bordalfesztivál Gálára, és Esterházy Pállal, Telemann-nal, Buxtehude-vel a másnapi Varasdi Barokk estre. Öt nap alatt több mint háromszáz évet és 1800 kilométert szelnek át.

Az évadnyitó hangverseny programjával - Kabalevszkij, Csajkovszkij, Dvořák – kapcsolatban Bogányi Tibor a pécsi muzsikusok mentalitását emeli ki. „A szláv zene nagyon illik a zenekarhoz, van egyfajta sötétsége, mélysége és töménysége, ami a lelkünk mélyéből jön és odáig hatol.”

Nemzeti zenekar
A 2008-ban létrehozott előadóművészeti törvény kategóriákba sorolta a szimfonikus zenekarokat. Nemzeti zenekar hat város együttese: Pécs, Győr, Miskolc, Szombathely, Szeged, Debrecen és a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A minősítéssel szigorú feltételek járnak, a kormánnyal kötött szerződés több évre rögzíti a szakmai elvárásokat: játszani kell a magyar kortárs szerzők műveit, ifjúsági koncerteket rendeznek és együttműködnek határon túli intézményekkel, művészekkel. Előírják a foglalkoztatottak és az évi koncertek számát is.

Infó:

Szláv kaleidoszkóp

Fellép: Pannon Filharmonikusok;  Benjamin Schmid, hegedűművész

szept. 29. Budapest, Müpa

szept. 30. Pécs, Kodály Központ

Drága mentőöv - Hárommilliárd a Munkácsy-negyedre

Bod Péter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:45
Illusztráció a pályázatból
Hárommilliárdos fejlesztéssel szeretnék elérni, hogy a festő városaként tekintsenek a békési megyeszékhelyre.

A monokulturális jellegétől szabadulni kívánó Békéscsaba elhatározta: uniós forrás felhasználásával létrehozzák a turisztikai attrakciónak szánt Munkácsy-negyedet. A közel hárommilliárd forintos pályázat zöld utat kapott, és 2019-re be is fejeződnek.

A Munkácsy Kulturális Negyed létesítményei: 1. Munkácsy Emlékház, 2. Steiner-Omaszta kúria, 3. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar, 4. Munkácsy Mihály-híd, 5. Munkácsy Mihály Múzeum, 6. Csabagyöngye Kulturális Központ, 7. István malom, 8. Urszinyi-Beliczey kúria 9. Békés Megyei Könyvtár, 10. Szlovák Tájház, 11. Körösök Völgye Látogatóközpont és a játszótér, 12. Hotel Munkácsy, 13. Szobor-sétány, 14. Szlovák Kultúra Háza és Hotel

A Munkácsy Kulturális Negyed létesítményei: 1. Munkácsy Emlékház, 2. Steiner-Omaszta kúria, 3. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar, 4. Munkácsy Mihály-híd, 5. Munkácsy Mihály Múzeum, 6. Csabagyöngye Kulturális Központ, 7. István malom, 8. Urszinyi-Beliczey kúria 9. Békés Megyei Könyvtár, 10. Szlovák Tájház, 11. Körösök Völgye Látogatóközpont és a játszótér, 12. Hotel Munkácsy, 13. Szobor-sétány, 14. Szlovák Kultúra Háza és Hotel

 A negyed ötlete sokat köszönhet a pécsi Zsolnay-negyed létének, valamint annak, hogy a múzeum, az emlékház, a megyei könyvtár és a nemrégiben (ugyancsak uniós forrásból) átadott Csabagyöngye Kulturális Központ egymáshoz rendkívül közel, jól körülhatárolható térben helyezkednek el. A tervet erősíti az átfolyó Élővíz-csatorna közelsége, a szoborsétány és három (köztük a Munkácsy-) híd. A kulturális negyed megépítésének terve elsőként 2014-ben, Munkácsy születésének 170. évfordulójára rendezett ünnepségek kapcsán merült fel, ekkor írtak ki rá tervpályázatot, amelyből 2016-ra készült el a Munkácsy Kulturális Negyed koncepció. Utóbb ezt az elképzelést nyújtotta be a csabai önkormányzat a Modern Város Program projektjeként, a belváros rehabilitációs programjához.

A város idegenforgalma elenyésző, 2015-ben mindössze 46 ezer vendégéjszakát töltöttek itt a turisták. A pályázatban úgy számoltak: 70 ezerre emelkedhetne a vendégéjszakák száma a milliárdos pályázat nyomán. A város turisztikai értelemben vett „monokulturalitását” a Csabai Kolbászfesztivál jelenti, amely ugyan az egyik legjelentősebb hazai gasztronómiai fesztivál, de alig négy napig irányítja a Viharsarok fővárosára a figyelmet.

A támogatásból 927 millió forintot költenek az Ursziny-Beliczey kúria hasznosítására, ez lesz „Gyermekek Háza” néven a Napsugár Bábszínház épülete. A Munkácsy-emlékház felújítására 300 milliót, a Munkácsy Múzeumra (a legnagyobb hazai Munkácsy relikviagyűjtemény itt található) közel 250 millió forintot szánnak, míg a megyei könyvtár korszerűsítésére 50 milliót. A negyedhez tartozó közterület fejlesztésénél 300 milliós összeggel számolnak, a korábban már említett belvárosi hidak felújítására 250 milliót.

A pályázati összeg nagysága ellenére csupán hat új álláshelyet teremt a projekt a városban, és a mostani számítások szerint 30 millió forinttal emelkednek az önkormányzat eddigi intézmény-fenntartási költségei. A Munkácsy Múzeum látogatóinak száma 2015-ben 51 ezer látogató volt. (Igaz, egy évvel korábban 70 ezer, Munkácsy születésének 170 évfordulóján.) Az emlékházat évente nagyjából 10 ezren keresik fel, így nem tűnik teljesíthetetlennek, hogy 2020-tól a negyed esetében 100 ezer látogatóval számolnak.

Nem látom azt az attrakcióelemet a Munkácsy-negyed koncepciójában, amitől többen jönnének az elkövetkező években Békéscsabára – mondta el lapunknak Miklós Attila, az MSZP csabai önkormányzati frakciójának tagja. Önmagában jónak, de kevésnek gondolja, hogy a belváros egy részét lehatárolják, és innentől fogva Munkácsy-negyednek hívják. Brandépítés kiindulópontjának szerinte nem rossz, de egyelőre nem több ennél. Több neve elhallgatását kérő helybeli értelmiségi hasonlóan vélekedik: nem hisznek abban, hogy a tervezett módon érdemben növelhető volna Békéscsaba idegenforgalma.

Munkácsy városa
Az árván maradt Munkácsy (Lieb) Mihály 1852-ben került Békéscsabára, itt élő nagybátyjához, aki asztalosnak taníttatta. Innen került 1864-ben Pestre, de kapcsolata a megyével és a várossal nem szakadt meg. A Munkácsy-negyed „szellemi holdudvarát” a festőnek az itt töltött közel tíz éve jelenti. Itt működik a Munkácsy Mihály Múzeum és az emlékház, amelyek a magyarországi kultusz legjelentősebb ápolói közé tartoznak.

Elhunyt a világhírű csembalóművész

Publikálás dátuma
2017.09.27. 22:08
Illusztráció: Shutterstock
Súlyos betegség után kilencvenéves korában szerdán Prágában elhunyt Zuzana Ruzicková világhírű cseh csembalóművész és zenepedagógus - közölte Ales Brezina, a Viktor Kalabis Alapítvány képviselője. 

Ruzicková Viktor Kalabis zeneszerző felesége volt. Zuzana Ruzicková elsősorban Johann Sebestian Bach műveinek bemutatásával szerzett világhírnevet magának. Harmincöt lemezen Bach összes művét elérhetővé tette a nagyközönség számára is.

"Johann Sebastian Bach művei számomra mindig azt a zenét jelentették, amely rendet hoz a világba. A háború alatt koncentrációs táborokban voltam, és amikor onnan hazatértem, erre a zeneszerzőre tettem fel mindent. Ez nagyon segített nekem áthidalni azt a kort" - mondta Ruzicková újságíróknak tavaly Prágában, amikor összes Bach-darabját új zenehordozókon is kiadták. 

Zuzana Ruzicková 1979 és 1990 között a prágai Cseh Filharmónia szólistája volt. Csembalójátékáért, művészetéért és pedagógusi munkájáért számos szakmai és társadalmi elismerést kapott. 2003-ban kitüntetésben részesítette a cseh államfő, és megkapta a francia kultúra és irodalom lovagja címet is.