Simicska sérti a településképet

Publikálás dátuma
2017.09.28 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.

Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az „Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.

Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, „különféle cégektől” – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.

Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.

Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: „A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.

Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.

Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód
Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.


Indul a Soros-ellenes „konzultáció” és kampány

A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.

Szerző
2017.09.28 07:00

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Németh Angéla munkahelyi e-mail-címére érkezett a gyalázkodó üzenet, a rendőrséghez fordult.
Feljelentést tett Rákospalota ellenzéki polgármestere, miután vasárnap „életveszélyes”, meggyilkolására utaló levelet kapott. Németh Angéla erről Facebook-oldalán számolt be, hozzátéve, hogy az ügyben már feljelentést tett a rendőrségen. A 168 Óra kérdésére azt is elárulta, hogy zaklatója torok elvágással fenyegette egy helyesírási hibáktól hemzsegő levélben.
A XV. kerületi vezető abban is biztos, hogy a fenyegető üzenetet munkájával összefüggésben kapta, már csak azért is, mert a munkahelyi címére érkezett. Németh tavaly szeptemberben, a Rászorulókat Támogató Egyesület és Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatásával nyerte meg a kerületi időközi választást.
2019.01.21 19:38