Titkolják, mennyi közpénzt költöttek plakáttalanításra

Publikálás dátuma
2017.09.29 07:03
FOTÓ: BODA ANDRÁS
Fotó: /
Nem árulják el a kormányhivatalok, hogy mennyit költenek közpénzből a kormánykritikus hirdetések eltávolítására, de a számla tízmilliós is lehet. Főleg, ha beigazolódik, hogy az eljárás jogértő volt.

Titkolják a kormányhivatalok, hogy mennyi közpénzt fordítanak a Simicska Lajos érdekeltségeinek és a Jobbik hirdetőhelyein megjelent, a kormányt élesen bíráló plakátok lekaparására, letakarására. Lapunk még szerda délelőtt kereste meg a Pest megyei és a fővárosi kormányhivatalt, s többek között arra voltunk kíváncsiak: kit és hány plakát letakarásával, eltávolításával bíztak meg, s ez mennyibe kerül? A fővárosi hivatal azóta sem reagált megkeresésünkre, a Pest megyei pedig több mint egy nap gondolkodás után csak egy közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

A lapunk által megkérdezett plakátpiaci szereplő ugyanakkor érdeklődésünkre azt mondta, a hirdetőoszlopok esetében darabonként 3-4 ezer, az óriásplakátoknál pedig 2-5 ezer forintos tarifákkal kell számolni. Ennyibe kerül a plakátot lefedő fehér papír és a ragasztó, a munkadíj és az, hogy egy-egy helyszínre elmegy a plakátoló cég munkatársa. A tarifát a méreten és a helyszínen túl az óriásplakátok esetében az is befolyásolja például, hogy mennyire nehéz elérni a hirdetőhelyet, szüksége van-e például alpintechnikára. A Simicska-cégeknél korábban azt mondták lapunknak, hogy ezres nagyságrendű oszlopon és óriásplakáton szerepelnek a kormányhivatalok célkeresztjébe került hirdetmények, továbbá a Jobbik is durván ezer helyszínen hirdet, így a számla végösszege akár 8-10 millió forint lehet.

Kétségtelen persze, hogy az ügyet nem az összeg nagysága teszi kirívóvá, hanem az: az államapparátust és a közpénzt közvetlenül használták fel az ellenzéki bírálatok elhallgattatására. Mindezt ráadásul tetézi – és a kormányhivatali kiadásokat is növelheti –, hogy erős a gyanú: jogilag is támadható az államapparátus eljárása. Azt tegnapra már az kormányhivatalok is elismerték, hogy a Simicska-cégeknél egy magánember hirdetett, nem pedig párt, vagyis a hirdetmények nem tartozhattak a plakátörvény hivatkozott rendelkezései hatálya alá. (Nem mellékes persze az sem, hogy a hirdetéseket egyébként Simicska Lajos unokaöccse, Nagy Ajtony Csaba rendelte meg magánszemélyként, aki az oligarcha több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.)

A Jobbik pedig azzal érvelt, hogy saját reklámhelyeiken azt hirdetnek, amit akarnak. Ezzel egyébként – egyúttal vitába szállva a kormányhivatalokkal – egyetért Kósa Lajos, a Fidesz, leköszönő frakcióvezetője is. Kedd délután legalábbis azt nyilatkozta: „Senki, semmilyen plakátot nem akar betiltani. Tehát ha a Jobbik vásárol x darab plakáthelyet, tegye. Nagyon helyes, tegye ki a plakátokat, azt lehet, akármekkora ordenáré ügy.” A kormányhivatalok plakáttalanításáról Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is úgy vélekedett: „Az eljárásmód nyilvánvalóan jogalap nélküli.”

Mindezek miatt újra megkerestük a Pest Megyei Kormányhivatalt, s megkérdeztük: Felülvizsgálják-e álláspontjukat, befejezik-e a plakáttalanítást. Ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk válasz. A kormányhivatalokért is felelős Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányinfón igyekezett bagatellizálni az ügyet:

– Mindennap vannak ilyen ügyeink. Amióta van plakáttörvény, azóta küzdenek azzal a kormányhivatalok vezetői hogy éppen ki helyezi ki kinek a plakátját, kinek a plakáthelyére. A miniszter szerint az egész csak egy „vihar egy pohár vízben”, amit a sajtó azért kapott fel, mert egy politikai szereplő volt benne érintett. Lázár hárította, hogy a hivatalok politikai szerepet játszottak volna az ügyben. „Mi a törvényeket kell, hogy betartassuk, nem belemenve a politikai részletekbe” – hangoztatta a miniszter, aki szerint elvárható lett volna, hogy ha egy plakáthely tulajdonában változás van, akkor az illetékes kormányhivatalnál időben bejelentik ezt. Arról nem tett említést, hogy a Simicska-cégek illetékese állítja, időben és előírásszerűen bejelentést tettek arról, hogy magánszemély a megrendelő. Részben emiatt egyébként bírósághoz is fordulnak. „A bíróság majd eldönti, hogy kinek van igaza, mi állunk minden bírósági eljárás elé” – szögezte le Lázár János is.

2017.09.29 07:03

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Németh Angéla munkahelyi e-mail-címére érkezett a gyalázkodó üzenet, a rendőrséghez fordult.
Feljelentést tett Rákospalota ellenzéki polgármestere, miután vasárnap „életveszélyes”, meggyilkolására utaló levelet kapott. Németh Angéla erről Facebook-oldalán számolt be, hozzátéve, hogy az ügyben már feljelentést tett a rendőrségen. A 168 Óra kérdésére azt is elárulta, hogy zaklatója torok elvágással fenyegette egy helyesírási hibáktól hemzsegő levélben.
A XV. kerületi vezető abban is biztos, hogy a fenyegető üzenetet munkájával összefüggésben kapta, már csak azért is, mert a munkahelyi címére érkezett. Németh tavaly szeptemberben, a Rászorulókat Támogató Egyesület és Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatásával nyerte meg a kerületi időközi választást.
2019.01.21 19:38