Felfüggesztik a gázkonvektor-csere pályázatot a közép-dunántúli régióban

A közép-dunántúli régióban pénteken 10 óráig lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni a gázkonvektorok cseréjéhez, ezután a benyújtás lehetőségét határozatlan időre felfüggesztik - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI-t.

Az Otthon melege program másik alprogramjában még október közepéig igényelhető támogatás új gázkazánok beépítéséhez és a fűtéskorszerűsítés kiegészítő költségeihez.

lásd még: "Csúfos kudarc, hogy két óra alatt kifogyott az Otthon melege pályázat"

Szerző

Az első akt-kiállítás Budapesten

Publikálás dátuma
2017.09.29. 12:00

Az egész kiállítás amolyan langyos, gyenge közepes hatású – fanyalgott korabeli tudósítónk 110 évvel ezelőtt, ezen a napon írt glosszájában

Párisi mintára akt-kiállítást rendezett az Uránia-műkereskedés. A kiállítás — meztelen emberi alakokról festett képek gyűjteménye — a maga nemében első Budapesten. Néhány előnyösen és sok kevésbé előnyösen ismert művész elküldötte régi, már sokfelé kiállított képeit. Új mű úgyszólván egy sem akadt. Azonban a régieknek is otthon maradt a java. Az egész kiállítás amolyan langyos, gyenge közepes hatású. A képek nem csak ismertek, de egyúttal többnyire régiek is, megcsinálásuk, mesterkélt beállításuk, színfelfogásuk tekintetében.

Csupa meztelen női alak — a férfi-aktok hiányzanak — de még a meztelenségük is olyan kevéssé csábító.

A sok gyenge, középszerű kép fölé emel kedik Glatz Oszkár képe, amely három, tóban fürdő fiút ábrázol, Ferenczy, Vaszary, Telkessy Valéria, Beömm Ritta képei, Csók István egyik-másik aktja, Vajda Zsigmond fürdő nője.

Nagyon kellemes a sok nagy igényű és kis értékű olajfestmény után Zádor Gyula rajzait, Aiglon apró, vízfestési képeit látni. A kiállításnak az értékét a közepesnél is lejjebb süllyeszti néhány bántóan gyenge, színpadias kép. Amelyik művész aktot rajzol, fest, az tulajdonképpen tanul.

Ezeknek a nagy része nem komoly tanulmány, nem a tanulással járó becsületes, tiszteletreméltó, érdekes küzdés nyomait viseli, hanem azt a törekvést áruíja el, hogy egy-egy szép női arccal, bőven osztott női hússal a gyengébb ízlésű néző megtévesztésére fordította festőjük minden igyekezetét.

Első ilyen kísérlet gyanánt mindenesetre érdekes az Uránia tárlata, de az akt-ábrázolás olyan fontos és figyelemreméltó részlete a művészalkotásnak, amely komolyabb, gondosabb, szélesebb, nagyobb szabású kezelést érdemel.


Az akt. A közönséges, polgári életben állig felöltözködve járkálnak ugyan az emberek, ám a művésznek, aki híven akarja visszaadni az emberi test minden mozdulatát, a ruhán átütő minden formáját, első sorban a meztelen emberi test formáit, mozgásait kell tökéletesen ismernie. A művész tanulmányainak céljaira levetkőztetett emberi test az akt. A világ legnagyobb művészei mind állandóan foglalkoztak akt-tanulmányokkal. Közben persze akárhányszor befejezett, kész, értékes kép, vagy szobor lett a tanulmányból. Ezeknek a meztelenségén természetesen nem szabad megütközni, mert a céljuk komoly és jó. Egyébként sem kell szégyellni azt a becsületes, a természetes meztelenséget, amelynek nincs aljas célja.

Népszava 1907. szeptember 29.

Szerző

Az első akt-kiállítás Budapesten

Publikálás dátuma
2017.09.29. 12:00

Az egész kiállítás amolyan langyos, gyenge közepes hatású – fanyalgott korabeli tudósítónk 110 évvel ezelőtt, ezen a napon írt glosszájában

Párisi mintára akt-kiállítást rendezett az Uránia-műkereskedés. A kiállítás — meztelen emberi alakokról festett képek gyűjteménye — a maga nemében első Budapesten. Néhány előnyösen és sok kevésbé előnyösen ismert művész elküldötte régi, már sokfelé kiállított képeit. Új mű úgyszólván egy sem akadt. Azonban a régieknek is otthon maradt a java. Az egész kiállítás amolyan langyos, gyenge közepes hatású. A képek nem csak ismertek, de egyúttal többnyire régiek is, megcsinálásuk, mesterkélt beállításuk, színfelfogásuk tekintetében.

Csupa meztelen női alak — a férfi-aktok hiányzanak — de még a meztelenségük is olyan kevéssé csábító.

A sok gyenge, középszerű kép fölé emel kedik Glatz Oszkár képe, amely három, tóban fürdő fiút ábrázol, Ferenczy, Vaszary, Telkessy Valéria, Beömm Ritta képei, Csók István egyik-másik aktja, Vajda Zsigmond fürdő nője.

Nagyon kellemes a sok nagy igényű és kis értékű olajfestmény után Zádor Gyula rajzait, Aiglon apró, vízfestési képeit látni. A kiállításnak az értékét a közepesnél is lejjebb süllyeszti néhány bántóan gyenge, színpadias kép. Amelyik művész aktot rajzol, fest, az tulajdonképpen tanul.

Ezeknek a nagy része nem komoly tanulmány, nem a tanulással járó becsületes, tiszteletreméltó, érdekes küzdés nyomait viseli, hanem azt a törekvést áruíja el, hogy egy-egy szép női arccal, bőven osztott női hússal a gyengébb ízlésű néző megtévesztésére fordította festőjük minden igyekezetét.

Első ilyen kísérlet gyanánt mindenesetre érdekes az Uránia tárlata, de az akt-ábrázolás olyan fontos és figyelemreméltó részlete a művészalkotásnak, amely komolyabb, gondosabb, szélesebb, nagyobb szabású kezelést érdemel.


Az akt. A közönséges, polgári életben állig felöltözködve járkálnak ugyan az emberek, ám a művésznek, aki híven akarja visszaadni az emberi test minden mozdulatát, a ruhán átütő minden formáját, első sorban a meztelen emberi test formáit, mozgásait kell tökéletesen ismernie. A művész tanulmányainak céljaira levetkőztetett emberi test az akt. A világ legnagyobb művészei mind állandóan foglalkoztak akt-tanulmányokkal. Közben persze akárhányszor befejezett, kész, értékes kép, vagy szobor lett a tanulmányból. Ezeknek a meztelenségén természetesen nem szabad megütközni, mert a céljuk komoly és jó. Egyébként sem kell szégyellni azt a becsületes, a természetes meztelenséget, amelynek nincs aljas célja.

Népszava 1907. szeptember 29.

Szerző