Becsületbeli ügy a referendum

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:31
Fotó: AFP/Carles Palacio
Katalónia története legfontosabb szavazására készül, ám az eredmény egész Európára hatással lehet. A lapunknak nyilatkozó szakértő atrocitásoktól tart.

Az ellenállás koncertje – így is nevezhetnénk az esti fazékcséplést, vagyis caceroladát, amely mostanra mindennapossá vált Katalóniában. Amint lecsendesednek az utcák, Barcelona számos negyedében szélesre tárják az ablakokat, majd az emberek a konyhaszekrényből előveszik a fazekat, és egy kanállal ütni kezdik, de olyan erővel, hogy még Madridban is meghallják: elszántságuk elé a spanyol kormány sem gördíthet akadályt, vasárnap szavaznak.

„Ilyen hangzavart az iraki háború elleni tiltakozás óta nem hallottam itt… Olyanoknál is betelt a pohár, akik korábban nem voltak függetlenségpártiak” – mondja a Népszavának Barcelonából Xavier Arbós Marín, alkotmányjogász. A Barcelonai Egyetem oktatója megerősítette lapunknak, ami az elmúlt napok helyszíni beszámolóiból kiderül: a madridi kormány az elmúlt hetekben soha nem látott keménységgel lépett fel a népszavazás ellen, és ezzel – bár nehezen mérhető –, sok olyan embert is a függetlenség ügye mellé állíthatott, akik korábban bizonytalanok voltak. „Sokan elnagyoltnak és megalázónak érzik a spanyol kormány fellépését. Azt különösen nehezen viselték itt, amikor a katalán kormány magas rangú tagjait bilincsben vezették el… egy helyi újságíró úgy fogalmazta meg, hogy most már a katalán méltóság forog kockán. Azt hiszem jól leírta az állapotot” – számol be a hangulatról Arbós, aki hozzátette: a felháborodás ellenére békés a hangulat, de ez aligha lesz így vasárnap. Óriási a rendőri készültség, az ország számos pontjáról küldtek erősítést Katalóniába.

„Félő, hogy hatalmas lesz a feszültség, hiszen a helyi rendőröknek, ha kell, fizikailag is meg kell akadályozniuk, hogy megtörténjen a népszavazás. Több mint hatezer szavazóhelyiség van, a katalán polgárok bejelentették, hogy ezek közül többet is elfoglalnak már péntektől, nehogy a hatóságok bezárják a helyiségeket. Az iskolákban például szülői szervezetek ‘iskolakzedési programot’ tartanak, péntektől vasárnapig. Ha a rendőrségnek szülőket és gyerekeket kell eltávolítaniuk, az igencsak feszült helyzetekhez vezethet” – magyarázza az alkotmányjogász, aki szerint egy igazi kérdés van: sikerül-e megtartani a referendumot. Ha Madrid nem tudja megakadályozni, akkor a szakértő szerint aligha kérdés, hogy a referendumon – ahol nincs részvételi küszöb – az igenek fognak nyerni, ám jogi szempontból még így sem tekinthető majd érvényesnek, hiszen az alkotmánybíróság felfüggesztette. Hogy ezek után mi történik, azt nem lehet tudni. A katalán parlament által szeptember elején elfogadott törvény szerint kikiáltják a függetlenséget, ám Carles Puigdemont katalán vezető pártja, a PDeCAT tagai ellentmondásos üzeneteket közöltek a sajtóban a Madriddal való tárgyalás szükségességéről.

„Az már biztos, hogy a katalán függetlenségi mozgalom szárnyakat adhat azoknak az európai közösségeknek, amelyek nagyobb autonómiát, vagy esetleg függetlenséget akarnak maguknak kiharcolni” – mondta lapunknak Mari Carmern Grau katalán újságíró. A skót függetlenségi népszavazás, sőt – bár teljesen más a kontextus –, a Brexit is gyakran hangoztatott referenciapont a katalánoknak. Akárhogy is alakul a vasárnapi referendum, a spanyol kormány akaratlanul is hozzákezdett ahhoz, hogy mártírokat faragjon a katalán függetlenségi mozgalom vezetőiből. Így a katalán függetlenségi mozgalom is referenciaponttá válhat, akár a magyarok lakta határon túli területeken is. Ennek tükrében érdekes a magyar kormány álláspontja, amely szerint elfogadják a népszavazás eredményét, akármi is legyen is az. - Körösi Ivett

„Ha holnap felhúzzák a határt, végem”

Ha van, ahol Barcelonánál és Madridnál is nagyobb érdeklődéssel figyelik az október 1-jei függetlenségi népszavazást, az minden bizonnyal Aragónia és Katalónia határa, és a közelben fekvő települések.

Massalcoreig – az utolsó katalán falu Aragónia előtt – polgármestere rendkívül aggódik, hiszen a megélhetése is függ az eredménytől: a szerelőműhelyébe többnyire a négy kilométerre fekvő szomszédos autonóm régióból érkeznek. „Ha nekem ide holnap felhúzzák a határt, végem” – nyilatkozta az El País helyszíni tudósítójának a férfi. „Egyik napról a másikra megváltozik az életünk. Az itt dolgozók vagy Aragóniában vagy Katalóniában élnek. Az emberek gyakran átmennek a ’szomszédba’ vásárolni, van, aki ott vett hétvégi házat. A diákok, kereskedők is ingáznak… itt nincs határ, ezer szálon össze vagyunk kötve. El sem tudom képzelni, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha szétválasztanak minket” – folytatta.

A térképen ugyan feltüntetik a határvonalat, vagyis a Franját, ám a spanyol napilap szerint az itt fekvő katalán és aragóniai falvak olyan hasonlóak, hogy az ember elsőre azt sem tudja, hogy hol van. Az aragóniai falvakban is erős a katalán identitás: a beszélgetések, és a táblák jó része katalán nyelvű. A határ két oldalán van némi megosztottság arra vonatkozóan, hogy jó lenne-e a függetlenség, ám abban mindenki egyetért, hogy fogalmuk sincs, mi történne, ha október 1-jén az igenek győznének.

„Ha holnap kikiáltják a katalán köztársaságot, nekünk spanyoloknak garantálják a jogainkat? Nekem senki nem magyarázott el semmit. Én a spanyol kisebbség tagja lennék, ezért biztosítaniuk kellene, hogy a gyerekeim spanyolul tanulhassanak, s, hogy én a jövőben is használhassam a nyelvet. Erről persze nem beszél senki” – osztotta meg kétségeit egy Katalóniában, Serosban élő aragóniai férfi. A bizonytalanságon túl más is összeköti őket, akár függetlenség, akár egységpártiak: nem tudják elképzelni, hogy fizikai határ válassza el egymástól a két régiót. „Nem akarunk határokat, nem kell itt semmiféle elválasztás. Testvérek vagyunk, nem akarunk egymástól eltávolodni” – nyilatkozta elkeseredetten a katalóniai Granja d’Escarpban élő José.

Szerző

Egyre vénülő hazai autópark

Publikálás dátuma
2017.09.29. 07:22
FOTÓ: Molnár Ádám
Minden eddiginél több és idősebb használtautó érkezhet magánimporttal Magyarországra. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy nekilódult az újautó-értékesítés is.

A hazai több mint 3 milliós személygépkocsi állomány átlagéletkora eléri a 13,9 évet és szakértők szerint egyhamar nem várható a fiatalodás. Idén becslések szerint több mint 150 ezer használtautó érkezhet magánimporttal Magyarországra. Ez a szám minden eddigi csúcsot megdönthet. A szakemberek szerint azonban már tavaly is látható volt, hogy a használtautó behozatal dinamikája az előző évekhez képest mérséklődött. Míg 2014-ben kis híján 97 ezer használtautót hoztak be, vagyis nagyjából éppen a kétszer annyit, mint ahány újautót értékesítettek. Idén az előrejelzések szerint 110-120 ezer újautó találhat gazdára. A különbség jócskán összezsugorodott. Igaz, 2004-2005-ben még 200-220 ezer újautóra 25-30 ezer használtautó behozatal jutott.

FOTÓK: Molnár Ádám

FOTÓK: Molnár Ádám

A 2008-as gazdasági világválságig a hazai személyautópark átlagéletkora már lecsökkent 10 évre, ami persze még mindig magas, de mégsem 14 év. A statisztikai adatok szerint egyébként 2012-ben 12,5, 2013-ban 13, 2014-ben már 13,5 év volt az átlagéletkor. Az évente félévvel növekvő öregedéshez képest csökkenő dinamikával ugyan, de három év alatt érte el a jelenlegi magas szintet. Ha nem számítjuk bele a személyautó állományba az egykori "szocialista" autóipar márkáit és modelljeit, a kép akkor sem kevésbé lehangoló, hiszen 12,5 év lenne az átlagéletkor.

A hazai személygépkocsi-állomány átlagéletkorában a kedvező tendenciák ellenére sem várható még jó ideig érdemi változás. A szakemberek becslései szerint évente legalább 140-150 ezer újautó eladására lenne szükség csak ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az magyar személyautó-állomány. Egyelőre azonban tízezer szám érkeznek a 10 évesnél idősebb járművek.

A regisztrációs díjak 2012-es csökkentésének, a viszonylag stabil euró-forint árfolyamnak, valamint a jövedelmek jelentős emelkedésének tudható be a használtautó import erősödése - említette lapunk megkeresésére Fojt Attila a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke. Lényegesen kevesebben vergődnek a devizahiteles csapdában is a 2008-at követő évekhez képest.

Azt az egyesület elnöke is elismerte, hogy rengeteg 10 év körüli autót hoznak be, de a képet árnyalja, hogy ezekkel az idősebb járművekkel gyakran 15-20 éves kocsikat váltanak le. A korosabb használtautók importjának az is az oka, hogy nyugat-Európában az 1-3 éves autók ára jóval meghaladja a magyarországiakat.

A megkérdezett szakemberek hangsúlyozták, a legtöbben még mindig készpénzért vásárolnak akár új, akár használt autót, bár kétségtelenül kezd visszatérni a bizalom a hitelekbe. Sokan inkább megvásárolnak egy 10 év körüli autót 1,5 millió forintért, ahelyett, hogy ezt önrészként befizetnék valamilyen hitelkonstrukcióban egy új autóra. A legkeresettebbek továbbra is a 2-6 éves alsó-középkategóriás autók, de az árak itt is megindultak felfelé. Ma már ebben a szegmensben márkától és modelltől függően 2-3 millió forintot kell rászánni a kiválasztott gépkocsira. A népszerű luxus márkák ebben a korosztályban 4-5 millió forintot kóstálhatnak.

Az lenne az ideális, ha a külföldről behozott használtautók előéletét egy uniós adatbázisban lehetne ellenőrizni, de ehhez össze kellene kötni a tagállamok adatbázisait - jegyezte meg Fojt Attila. Addig marad a pontosan vezetett papíralapú, vagy elektronikus szervizkönyv, vagy egy szakértővel elvégeztetett vizsgálat. A regisztrációs díj már a jelenlegi formájában is preferálja a fiatalabb, korszerűbb autókat az egyesület elnöke szerint. Egy 9 éves 2 literes motorral rendelkező autónak akár 200 ezer forint is lehet a regisztrációs díja, míg egy 2011-es hibridautóra 20-30 ezer forintot kell kifizetni. Elképzelhető lenne az is, hogy a regisztrációs díjat a kilométerenként kibocsátott gramm/széndioxid alapján szabnák meg. Ennek viszont ellentmond, hogy nem igazán előnyös, ha a közteherviselés szabályait gyakran változtatják. A jelenlegi regisztrációs díjtáblázat áttekinthető, könnyen kezelhető.

Még óvatos a magánvásárló

A 2010-es évekhez képest, amikor csak 50-60 ezer új autót értékesítettek Magyarországon, már tavaly is tapasztalható volt a fellendülés. A majd' 100 ezer eladott járműszám biztató volt, és ez a tendencia idén is folytatódhat. Ami nem változott jelentős mértékben, hogy a magánvásárlók még mindig kivárnak, óvatosak. Viszonylag kevesen vállalják be akár a legkedvezőbb hitelkonstrukciót is, A devizahitelek bedőlésénél nemcsak az ingatlanvásárlók égették meg magukat, de sok ezer személygépkocsit is akkor olcsónak tűnő svájci frank és euróalapú hitelre vettek meg. Ráadásul sokáig 10 éves futamidőre, önrész nélkül is kínált újautót jó néhány autókereskedő. Mára sokat szigorodott a hitelezés. Megszűnt az 5-6 évnél hosszabb futamidő, és akinek nincs rendszeres euró, vagy svájci frank jövedelme kizárólag forint kölcsönt vehet föl, illetve a pénzintézetek a korábbinál jóval alaposabban ellenőrzik az ügyfelek hitel- és fizetőképességét.

Míg 2008 előtt az újautók nagyjából háromnegyedét vették meg magánszemélyek, ez a válság után éppen azt ellenkezőjére fordult és az értékesített személyautók zömét a céges vásárlások tették ki. A mélyponton alig 20 százalék volt a magánvásárlások aránya.

Mostanra valamit javult a helyzet, de még mindig a vállalkozások húzzák az újautó piacot. Igaz, sok magánvevő a vállalkozása nevére vásárolja meg a saját használatra szánt autót is, egyebek mellett az áfavisszaigénylés lehetősége miatt is.

Nagyobb a füstje
- Évente közel 70 ezer európai polgár fizet az életével egy elhibázott döntés miatt, amely a dízelautóknak biztosított különféle előnyöket éghajlatvédelmi érvekre hivatkozva – és amiatt is, hogy a hatóságok nem szereztek érvényt a kipufogógáz nitrogéndioxid-tartalmát korlátozó jogszabálynak, és így a gázolaj-üzemű járművek akár negyvenszer többet is kibocsáthatnak ebből a súlyos egészségkárosító gázból, mint amit a jogszabály megenged – állítja a Levegő Munkacsoport.
A környezetvédő szervezet európai dimenzióba helyezte a csalószoftver-botrányban kicsúcsosodott dízelproblémát (mint emlékezetes, a VW-csoport olyan programokat integrált a járművekbe, amelyek a mérések idejére alacsonyabb kibocsátásúra állították át a valós forgalmi körülmények között többet szennyező motorokat), ám a kérdéskörnek van egy speciálisan hazai vonatkozása is. Magyarország ugyanis egyedülálló módon semmilyen érdemi szabályozási lépést nem tett a dízel-skandalum kipattanása után. Pedig a jó gyakorlatokért nem kellett volna messzire menni: számos uniós tagállamban vezettek be szankciókat és korlátozásokat az adathamisítás ismertté válása után.
Nálunk egyedül a két zöldpárt, a Párbeszéd és az LMP horizontjára került föl a dízelügy. A Párbeszéd azt javasolta, hogy az első számú állami személyautó-beszállítónak számító vétkes céget zárják ki a közbeszerzésekből (ugyanazzal az érvvel, amellyel a Simicska-féle Közgépet is megpróbálták: hogy t.i. hamis adatokat szolgáltatott), de a kormány erre nem mutatott fogadókészséget. Egy másik, az LMP-s Sallai R. Benedek kérésére adott írásbeli válaszból az is kiderült: a kabinet a dízelautók mérési ciklusára vonatkozó európai szabályozás átalakításánál is „mindvégig tekintettel volt az autógyártók szempontjaira" (azt csak mi tesszük hozzá: a lakosság és az egészséges környezet szempontjaival szemben), azaz "a fejlesztéshez szükséges elegendő idő biztosítására".
Fontos következmény, hogy a dízelbotrány mellékhatásaként Európa-szerte megszigorított szabályok miatt mindenütt csökkenni kezdett a kereslet a dízelautók iránt, ami a használtautó-piacon is érezteti a hatását: a kínálat bővülésével egyidejűleg visszaesett a kereslet. Mivel sokfelé az importot is korlátozzák vagy „orientálják”, az európai dízelautó-fölösleg hazánk felé vette az irányt.
Ebből is adódik, hogy míg a legnagyobb használtautó-kereső portálon pár éve még a benzines járművek voltak döntő fölényben, mára 50 százalék fölötti arányt, vagyis (a benzinesek mellett a hibrid és elektromos járműveket is figyelembe véve) abszolút többséget szereztek a kínálatban a használt dízelek, aminek nem csak a levegőminőségben, hanem - olcsón adott, de drágábban javítható technológiáról lévén szó - a kispénzű autósok szervizszámlájában is érzékelhető következményei lesznek. - Hargitai Miklós


Élénkül az újautópiac is

Kedvező tendencia indult meg az elmúlt 1-2 évben, de még így is messze van az optimális darabszámtól a hazai újautó-eladás - állítja Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke.

- Idén végre ismét átlépheti a hazai újautópiac a 100 ezer eladott személygépkocsit. Ez biztató előjel az autópark fiatalítására?

- Mindenképpen jó hír, de a képhez hozzátartozik, hogy az itthon értékesített 110 ezer új személygépkocsiból mintegy 12-15 ezer darab reexporttal el is hagyja Magyarországot, vagyis nem itt helyezik forgalomba azokat az autókat. 

- Közben egyre több használtautót hoznak be. Mi ennek az oka?

- Sok újautó vásárlásakor a kereskedők beszámítják a vevő használt autóját is. Csakhogy ezek az import használtautóknál többnyire fiatalabbak és drágábbak is. Ezért egyelőre még jelentős az érdeklődés az idősebb, de jóval olcsóbb külföldről behozott autók iránt. Emellett a hazai autóvásárlók előnyben részesítik a döntő részben precízen vezetett szervizkönyvvel kínált, főleg németországi importból származó gépkocsikat, miközben a hazai autótulajdonosok között sokan nem szentelnek különösebben nagy figyelmet a szervizkönyvnek. 

- Mikorra várható, hogy évente ismét több új autót adnak el, mint ahány használtautót importálnak?

- Ha nem következik be újabb válság a világban és így Magyarországon sem, akkor szerintem 2020-ra megfordulhat az arány. Tudni kell persze, hogy a használtautók teljes hazai piacán évente átlagosan majd' 600 ezer adásvételi szerződést kötnek.

Szerző

Nemzeti kormány kontra nemzeti örökség

Publikálás dátuma
2017.09.27. 07:45
Fotó: Tóth Gergő
Veszélybe kerültek a hazai műemlékek. A nemzeti örökségre szavakban oly szigorúan vigyázó Orbán-kormány szétverte a műemlékvédelem intézményi és jogi hátterét, a szakembereket pedig lecserélte. Mindez összefügg a soha nem látott léptékű EU-s támogatásokkal is.

Hazánk épített öröksége az európai kulturális örökség integráns része. Ennek megóvása és átörökítése a mostani helyzetben veszélyeztetett Magyarországon. Felkérjük a hazai- és európai társintézményeket, szakmai/civil szervezeteket, tudományos intézeteket valamint a kultúrpolitika alakítóit, hogy minden fórumon hallassák hangjukat egy újjászervezett műemléki intézmény létrehozása érdekében. Ezekkel a drámai mondatokkal zárult a szakmai szervezetek által a napokban közreadott nyílt levél, melyet lapunk is lehozott. A műemlékvédelem működésének bázisa a védett és védendő értékekre vonatkozó tudásanyag. A műemlékvédelem központi intézménye ezt a tudással kapcsolatos feladatot látja el minden európai országban, a világ legtöbb országában.

Ausztriában a műemlék-védelemmel foglalkozó állami testület, a Bundesdenkmalamt 1937 óta működik ugyanazon a néven. A jogszabályok változnak ugyan, de az intézményt mindenki ismeri, tekintélye van. Ehhez képest az 1881-től a közelmúltig létezett magyar műemlékvédelem hivatalos szerve csak az elmúlt néhány évben legalább háromszor változtatott nevet. Legutóbb Forster Központnak hívták, majd 2016 végén megszűnt, feladatait - bár kormánydöntés még nem született róla - a hírek szerint a Miniszterelnökség, a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. láthatja el. Ez utóbbiaknál a kompetencián kívül a szándék is megkérdőjelezhető azokban az években, amikor az állami nagyberuházások élveznek elsőbbséget a kulturális örökségvédelemhez képest.

"A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemléki jelentőségű területekre (MJT)." - így szólt az 1964-ben hozott rendelet. Most a 2001-ben hatályba léptetett, és azóta rendszeresen puhított rendelet a hatályos. Az MJT-n az egyedileg nem védett épületek bontásához a műemléki hatóság engedélye kellett, amit az meg is tagadhatott. A mostani legnagyobb veszteségek egyike a területi védelem kiüresítése. A „műemléki jelentőségű területeken” (például a városmagokban) korábban mindent engedélyeztetni kellett, ami a homlokzatokra vonatkozott, hogy a városkép ne változzon. Most MJT-n bármit el lehet bontani, a bontás csak bejelentés-köteles. Ez annyit jelent, hogy a műemlékvédelem hivatalos szervét értesítik, hogy „most van lehetőség utoljára megnézni, dokumentálni, mert holnap lebontjuk.” - panaszolja a szakmában negyven évet eltöltött egykori osztályvezető. Kérdésünkre, hogy a szabályozás hiányából milyen típusú károk származnak, több forrás is azt válaszolta, hogy nem szabályozatlanság, hanem káosz jellemzi a jelenlegi helyzetet. Minél kisebb politikai, gazdasági súlyt képvisel a műemléktulajdonos, annál inkább tartatják be vele a szabályokat. Jellemző, sokak által ismert példa a budai műemlék villák ablakcseréje.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

A civil tulajdonosnak még azért is küzdenie kell, hogy az eredeti nyílászárók hiteles kópiáját rakhassa be, míg a kiemelt építészettörténeti értéket képviselő pécsi püspöki palota műemléki kutatás nélkül újult meg, miközben reneszánsz részletek pusztultak el. A budapesti világörökségi területen is sorra cserélik műanyagablakokra a történeti szerkezeteket. Az örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a budapesti Belváros ingatlanpanamáival is kapcsolatos a műemléki törvények kikerülhetősége. Ahol a telekben elsősorban a maximálisan kihozható profitot nézik, az a közösség érdekével ellentétes, és az egyén, az építtető érdeke. Örökségi területen ez az egyik legveszélyesebb tényező.

Furcsaságok a Várban
A kormányzati szervek számára átalakítandó vári műemlékek felújítását kiemelt beruházássá tették, ezzel kivették az engedélyezi eljárásokból, átláthatatlanná téve az ügymenetet. Így kaphatott engedélyt a barokk homlokzat elcsúfítására erkéllyel és az épület új szárnnyal való bővítésére a Várszínházat is magában foglaló egykori karmelita kolostor, mivel oda tervezik költöztetni a miniszterelnökséget. A volt Pénzügyminisztérium épületén (Szentháromság tér 6.) a szakmai konszenzus ellenére vissza akarják építeni a II. világháborúban elpusztult felső szinteket és két tornyot, amely hatalmas tömegével újra elnyomná a Mátyás templomot és a környezetét
Az 1957 óta védett műemléki épületben működő műemlékvédelmi intézmények székházát (Táncsics Mihály u. 1.) tavaly nyáron rohamszerűen kiköltöztették. A több mint 140 éves gyűjteményeket (a tervtárat, a fotótárat, és a könyvtárt a tudományos irattárral) bedobozolták, majd fűtés hiányában ezek közül sok elázott. A mai napig nem született koncepció az állagóvó elhelyezésről, és nem is kutathatók a gyűjtemények. "A múltból ki akarunk szedni olyan dolgokat, amelyek tetszenek és elfelejteni ami nem dicsőséges, ez a társadalmi tudat az országban és ez látszik a műemlékvédelmen is." - mondta el lapunknak Lővei Pál művészettörténész.

Érdekellentétek, pénz, hatalom, közösségi tulajdon

A műemlékvédelmet a tudományos akadémiához és az egyetemekhez hasonló, függetlenül működő intézménynek kellene képviselnie, mivel a műemlékvédelem mindenkor egy vállalt konfliktust jelent a közösség érdekében a tulajdonosi jogok ellenében. Az ex-Forster Központ egyik régésze arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a műemlék-védelemnek akkor is a tudása és törvényi szabályrendszere szerint kellene a tulajdonos ellenében, a közösség érdekében védenie a műemléket, ha a tulajdonos maga az állam. "De amikor az államban egy olyan, a túlsúlyra, a kizárólagos hatalomra alapozó szemlélet jut érvényre, amilyet a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (2010) tanúsít, ez a helyzet tarthatatlanná válik" - teszi hozzá.

A közösségi érdek és a magántulajdonosi jog közötti elkerülhetetlen konfliktushelyzet miatt a műemlék-védelemnek minden fejlett kultúrpolitikájú országban az 1975-ös Amszterdami Nyilatkozat óta nyílt és elsődleges alapja a kölcsönösség: a kedvezmény, támogatás nem kérelmezendő, hanem normatívan és alanyi jogon jár a törvényi korlátozásokért cserébe. Ez Magyarországon nem így van. Nyugat-Európában az épített örökség normatív anyagi támogatásának külön rendszere épült ki: ez egy nemzeti szintű, jelentős műemlékvédelmi alapítvány, amely támogatást és kamatmentes kölcsönt nyújt, a fenntartó szervezeteknek és tulajdonosoknak pedig kedvezményt ad. Nálunk a rendszerváltás után sem honosodott meg a normatív támogatás elve és eszközrendszere, az egymást követő kormányok ugyanis mind paternalista szellemben politikai illetve kampányeszközként használták a műemlék-védelemre szánt pénzeket. Forrásunk szerint ez a helyzet az EU-s támogatások eddig hallatlan nagyságrendjével lépett új fokozatba.

Kastélyprogram: pusztítás vagy gyarapodás
A kastély- és várprogram nagyszerű lehetőség volna, ennyi pénz alig volt korábban műemlékekre. Műemléki intézmény nélkül azonban ezeknek a pénzeknek az elköltése aggályos. Hamis képet ad az állami műemlék-gondozásról a program elvárt célkitűzése, hogy önfenntartóak legyenek ezek az épületek. Az épületek nem tudják eltartani önmagukat. Ez lehetetlenség, és egyben jó eszköze a felelősséghárításnak, eltereli a figyelmet egy fontos állami feladat ellátatlanságáról.
Néhány kastély időleges - főként turisztikai - felfrissülése nem műemlékvédelem. A kastély- és várprogramba bevont épületek listája folyamatosan változik a politikai lobbitevékenységek eredményeként, szakmai vélemények figyelmen kívül hagyásával. Ráadásul a sikerpropaganda több évtizede folyó helyreállításokat is a mostani program eredményei közé sorol (lásd Gödöllő, Fertőd). A kötelező közbeszerzési eljárás kizárja a valódi szakmai versenyt.

Szerző