Kína sokkal jobban kihasználta az ukrán ipar összeomlását, mint Oroszország, állítja az orosz Nyezaviszimaja Gazeta. Ennek igen szemléletes jele, hogy egész városokat épített fel az ukrán szakemberek számára. A legnagyobb ukrán vállalatok munkatársainak ezrei telepedtek le Kínában családjaikkal együtt.
Az egyik ilyen vállalat a Juzsmas (Déli Gépgyár), amely sokáig büszke volt rakétáira, űreszközeire és egyéb katonai termékeire. A Zenit-3SL űrhajózási hordozórakéta gyártásában is jeleskedett. Tervezőirodájában fejlesztették ki az Interkozmosz szovjet ionoszféra-és magnetoszféra-kutató műholdat. A gyár neve legutóbb akkor került a lapok címoldalára, amikor amerikai szakértők azt állították, hogy innen került Észak-Koreába a rakétahajtómű technológia, esetleg kész hajtóművek is. Ezt az ukránok tagadták, elismerték ugyanakkor, hogy korábban gyártottak itt olyan rakétahajtóműveket, amelyekről a The New York Times írt. S az is tudható, hogy 2012-ben két észak-koreai állampolgárt elitéltek, mert ebben a gépgyárban kémkedtek.
Az Antonov repülőgépgyár 1925-ben készítette el az első szovjet konstrukciójú repülőgépet, és azt követően többek között az Antonov szállítórepülőgépek sorozatgyártásával erősítette hírnevét. Innen is szép számmal telepedtek Kínába szakemberek. Mint ahogy az 1907-ben alapított Motor Szics” vállalattól is, amelyet valamikor a világ egyik legnagyobb repülőgép-és helikopter hajtóműveket gyártó üzemének tartottak. Miután Porosenko ukrán elnök megtiltotta az Oroszországgal folytatott hadiipari együttműködést a Motor Szics megrendeléseinek 85 százalékát elvesztette. Ezrével bocsátották el az embereket. Nem járt sokkal jobban a Juzsmas sem, 2016 óta hetente egyetlen napon üzemel.
Azt állítják, hogy Oroszországnak 90 százalékban sikerült pótolnia a kiesett ukrán technikát, és jövő évig teljes mértékben helyettesíteni tudja azt. Ami viszont nem sikerült, hogy kellő számú ukrán szakembert megnyerjenek. Putyin elnök még 2014-ben meleg szavakkal biztatta az ukránokat az orosz letelepedésre, jó fizetést és lakást ígért nekik, és biztosította őket arról, hogy örömmel fogadják őket az orosz gyárakban. Rogozin miniszterelnökhelyettes idén az Antonov gyár tervezőinek ígért munkát. „Várjuk kollégáinkat, készek vagyunk minden szükségest biztosítani a számukra, munkát, perspektívát és fizetést, nehogy meghaljon az a repülőgépépítési ideológia, amelyet egykor Oleg Konsztantinovics Antonov ápolt.” A felszólításnak nem volt kellő foganatja.
Júliusban bejelentették az ukránok, hogy az Antonov gyárat felszámolják. A jelek szerint mindez a kínaiak ölébe hull. Megvették a technológiai dokumentációt, többek között az olyan hatalmas szállítórepülőgépekét, mint az Antonov, a Ruszlán és a Mrija Utóbbi a világ legnehezebb repülőgépe: 640 tonnás maximális felszálló tömegével 250 tonna hasznos teher szállítására képes. A tehertér hossza 43 méter. Hetven ember szállítására is kialakítottak egy utasteret. Több repülési világrekordot állított fel. Aztán egyetlen példánya hangárba került, hajtóműveit kiszerelték.
Mint a Nyezaviszimaja Gazeta hírül adja, Sanszhi kínai tartományban 124 négyzetkilométeren az Antonov gyár több ezer munkatársa és családja számára épül egy kerület. A Motor Szics és a Juzsmas szakembereit egy másik városban telepítik le, ahol az új gyárban hajtóművek létrehozásán dolgoznak majd.
A kínaiak nagyvonalúak, új gyárak, új városok születnek, gyorsan lakáskulcs kerül az érkezők kezébe és jelentős jövedelemmel számolhatnak. E közben az oroszok megszerzett ukrán szakemberek ezreiről nem tudnak beszámolni, talán százakról, de ez sem biztos. Amitől viszont tartanak, hogy a polgári repülés pilótái után az orosz mérnökök is követik az ukrán példát, hacsak nem javulnak életkörülményeik, és Kína felé veszik az útjukat.