Spanyolország;Katalónia;függetlenségi referendum;függetlenségi népszavazás;

- Népszavazás a függetlenségért - Rendőri erőszakkal verték le a tüntetést

A spanyol kormány korábban bejelentette: kiiktatták a függetlenségi referendum szavazó- és szavazatszámláló rendszerét, hogy ellehetetlenítsék a referendum megtartását. A katalán kormány azonban egy elektronikus rendszerrel kiküszöbölte a problémát, és vasárnap azt üzenték a választóknak, hogy bárki bárhol szavazhat. Több választókerületben azonban atrocitás alakult ki a rendőrökkel, volt, ahol erőszakkal vitték el a függetlenségért tiltakozókat. A szakértők véleménye megoszlik a referendummal kapcsolatban, egyik szerint szárnyakat adhat az európai közösségeknek a függetlenségi mozgalom, mások viszont beláthatatlan következményekkel riogatnak.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: Guillaume Pinon / NurPhoto/ LLUIS GENE /PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP

Enric Millo, a madridi központi kormány legmagasabb rangú katalóniai tisztségviselője korábban elmondta, a spanyol csendőrség ügynökei bírói felhatalmazással átkutatták szombaton a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.

Üzentek a katalánok: bárki szavazhat

A katalán kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján mégis bejelentette: bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson. Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tudott kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson. Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben - tette hozzá.

A rendőrök erőszakkal verték le a tiltakozást

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és volt, ahol erő alkalmazásával távolították el az összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást. A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt - amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre - az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására. A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.

Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak.

Feszült volt a helyzet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsaikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket. A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad". A két oldal egy ideig farkasszemet nézett egymással, de a szembenállás rövid idő után megszűnt. Néhány szavazóhelyiségnél viszont meg tudták kezdeni a voksolást reggel 9 órakor, de a hatóságok sorra járják az intézményeket, és igyekeznek véget vetni a referendumnak.

A választókerületek többségében megkezdődött a szavazás
A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon - közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő barcelonai sajtótájékoztatóján vasárnap. "Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk" - jelentette ki.
A kormányszóvivő még pénteken azt közölte, hogy vasárnap reggel kilenc és este 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet majd voksolni a függetlenségi népszavazáson. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre.

Betiltották a népszavazást

A katalán kormány által október 1-jére kiírt népszavazást a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, így az ország törvényeinek értelmében megrendezése illegális. A katalán kormány ennek ellenére biztos abban, hogy meg tudják rendezni a szavazást, még úgy is, hogy a spanyol állam megpróbálja megakadályozni. A spanyol kormány szerint viszont nem lesz referendum, a  kormány megbízottja kizárta annak a lehetőségét, hogy “megtartsanak egy tényleges referendumot a katalán regionális kormány által biztosítani ígért garanciák mellett”. Álláspontja szerint az ország nemzeti szuverenitását sérti a katalán népszavazás, amelyről csak egy országos népszavazáson lehetne szavazni, ezt azonban a katalán kormány utasította el.

A katalán legfelsőbb bíróság pénteken határozatban szólította fel a Google-t, hogy blokkolja és törölje azt a mobiltelefonos applikációt, amelyet a katalán kormány készíttetett, hogy a felhasználók megkereshessék, hova kell menniük voksolni a spanyol hatóságok által betiltott vasárnapi függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. 

A rendőrség a szavazóhelyiségnek kijelölt iskolákban lévő szülőket felszólította, hogy vasárnap 6 óráig hagyják el az épületeket. Sok helyen ugyanis a helyiek bejelentették, hogy a hétvégére az iskolákban maradnak, hogy a hatóságok ne tudják bezárni őket, és meg lehessen tartani a népszavazást.  Erre válaszul adta ki felhívását Som Escola nevű csoport, amely oktatási és szülői szervezeteket fog össze, hogy a hétvégén minél többen "táborozzanak" az iskolákban, és szervezzenek rendezvényeket.

Pizsamapartikkal tüntetnek

A Barcelona belvárosában található Collaso i Gil del Raval nevű intézményben az igazgatónő például bezárta a kapukat tanítás után. Az épületben azonban odabent sokan maradtak szülők, gyerekek, tanárok illetve olyanok is, akiknek ez a lakcím szerint kijelölt szavazóhelye a függetlenségi népszavazáson. A helyszíni tudósítások szerint a kerítéshez kívül is belül is létrát állítottak, ezeken keresztül jelenleg zavartalanul járnak ki és be az emberek. Enni- és innivaló is érkezik.

Manresában például az Escola Bages Évkezdeti ünnepség néven szórakoztató programok sorát hirdette meg a következő két napra: urgálóvárral, focimeccsel, ingyen piknikkel, és hálózsákos "pizsamapartival" a torneteremben. Az Escoles Obertes (Nyitott iskolák) mozgalom weboldalt indított a napokban, hogy számba vegye a kezdeményezés támogatóit és közreműködőit Katalóniában. 

Reménykednek a lakosok 

Josep Lluís Trapero, katalán rendőrfőnök pénteken azt az utasítást adta, hogy a rendőrök "erőszak nélkül" ürítsék ki az intézményeket, és zárják be az intézményeket. Hatósági közbeavatkozásról eddig nem tudni. Az emberek állítólag arra számítanak, hogy a katalán rendőrök nem lépnek fel velük szemben, és vasárnap végül engedik majd kinyitni az iskolákat, hogy szavazni lehessen.


Ha több az igen, Katalónia különválik

Közben tovább zajlik az erőteljes mozgósítást a népszavazási részvételre. Az Ómnium Cultural nevű civil politikai mozgalom több tucat önkéntessel telefonon hívogatja az embereket, hogy meggyőzze őket a voksolás fontosságáról függetlenül attól, hogy támogatja-e a függetlenséget vagy sem.

Ennek jelentőségét az adja, hogy a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, ha több az igen szavazat az elszakadásra mint a nem, a kormány elindítja az elszakadási folyamatot, de a katalán elnök néhány napja egy interjúban azt mondta: alacsony, például 15-25 százalékos részvétel esetén erre mégsem nem kerül sor.

Spanyolország más részein is érezhető a katalán eseményekkel kapcsolatos feszült várakozás, egyre több városban, egyre több erkélyen és ablakban jelennek meg a spanyol zászlók, amelyek a nemzet egységét hirdetik. Az ABC című lap szerint az elmúlt hetekben megnégyszereződött a nemzeti lobogók eladásaink száma Spanyolországban.

Óriási tömeg tüntetett a függetlenségért
Óriási tömeg előtt, a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson való részvételre buzdítva zárták kampányukat a Katalónia elszakadását szorgalmazó pártok és szervezetek péntek este Barcelonában. A Montjuic hegy lábánál, a város egyik nevezetességének számító "mágikus szökőkútnál" színpadot állítottak fel. Ugyanott, ahol két évvel ezelőtti a helyi parlamenti választásokat megelőző kampány záró rendezvényét tartotta a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, amely aztán győzött, és kormányt alakított.
Fő választási ígéretük a függetlenségi népszavazás volt, amelyet most vasárnap rendeznek, annak ellenére, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. "Függetlenség", "Szavazunk" - visszhangozta órákon keresztül az egybegyűlt tömeg, amely megtöltötte a környező utcákat is, hangjuk gyakran elnyomta a színpadon fellépő muzsikusok zenéjét. 
Felfokozott fesztiváli hangulatban ünnepeltek és énekeltek, lobogtatták a katalán függetlenséget szimbolizáló zászlókat, és a Sí (Igen) feliratú transzparenseket. A tömegben feltűntek a katalán kormánypárt tagjai is. A referendum demokrácia - ezt rakták ki nagy fehér betűkből a színpadon a civil társadalom képviselői: mások mellett például egyetemisták, tudósok, tűzoltók. Egymást váltották a felszólalók a Spanyolországtól elszakadást támogató pártok, politikai mozgalmak képviseletében, a sort Carles Puigdemont katalán elnök zárta.
"Itt vagyunk, eljutottunk idáig, eljutottunk, hogy itt maradjunk. Mindenünk megvan vasárnap ahhoz, hogy megnyerjük a függetlenséget" - kezdte beszédét, majd azzal folytatta, hogy a győzelem már az övék. "Ma már nyertünk, legyőztük a nyomást, a hazugságokat, a félelmeket, és a fenyegetéseket. Ezt nevezik győzelemnek" - jelentette ki, hangsúlyozva: vasárnap megváltoztatják a történelmet, vasárnap találkozójuk van a jövővel. "Éljen Katalónia!" - mondta beszéde végén.
Albert Rivera pártelnök szerint vasárnap kulcsfontosságú nap lesz, de nem a referendum miatt, hanem mert úgy vonul majd be a történelembe az a nap mint, amikor "a spanyolok újból kezet fogtak és felismerték hogy vigyázniuk kell országukra". A beszámolók szerint a rendezvényen mintegy ezer ember gyűlt össze, az épület előtt pedig mintegy ötszázan várakoztak. "Nem szavazunk" "Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" - kiabálták.

Megoszlik a szakértők véleménye

Vízágyúkat is bevethet a rendőrség

Beláthatatlan következményekkel járhat a Katalónia függetlenségéről szóló vasárnapi népszavazás, a spanyol kormány akár erőszakhoz is folyamodhat - mondta Sobieski Tamás Spanyolország-szakértő a köztévében. Szerinte a népszavazás eredményét nem lehet megjósolni: egy felmérés szerint a függetlenség híveinek aránya már nem éri el az 50 százalékot, de ha Madrid beavatkozása miatt zavargások törnek ki és annak esetleg áldozatai is lesznek, akkor megerősödhetnek az önállóságot hívei. A szakértő úgy véli, hogy a madridi kormányzat túl sokat várt a tárgyalásokkal, engedményeket kellett volna tennie a katalánoknak. Hozzátette: Spanyolország rendezetlen kérdések halmaza és a helyzetet súlyosbíthatja, ha vasárnap a Katalóniában állomásozó spanyol rendőröket bevetik az iskolákat elfoglaló helyiek ellen, a választást követően pedig - mint fogalmazott - a vízágyúk is előkerülhetnek.

Szárnyakat adhat a referendum Európának

„Az már biztos, hogy a katalán függetlenségi mozgalom szárnyakat adhat azoknak az európai közösségeknek, amelyek nagyobb autonómiát, vagy esetleg függetlenséget akarnak maguknak kiharcolni” – mondta lapunknak Mari Carmern Grau katalán újságíró. A skót függetlenségi népszavazás, sőt – bár teljesen más a kontextus –, a Brexit is gyakran hangoztatott referenciapont a katalánoknak. Akárhogy is alakul a vasárnapi referendum, a spanyol kormány akaratlanul is hozzákezdett ahhoz, hogy mártírokat faragjon a katalán függetlenségi mozgalom vezetőiből. Így a katalán függetlenségi mozgalom is referenciaponttá válhat, akár a magyarok lakta határon túli területeken is. Ennek tükrében érdekes a magyar kormány álláspontja, amely szerint elfogadják a népszavazás eredményét, akármi is legyen is az. 

Lásd még: Becsületbeli ügy a referendum

Meghalt Iulian Vlad, a hírhedt Securitate utolsó parancsnoka, aki az 1989-es decemberi forradalom idején vezette a román kommunista diktatúra politikai rendőrségét.