Erdő Péter faképnél hagyta a Hír TV riporterét - Videó!

Publikálás dátuma
2017.10.01 11:42
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Hajléktalan Jézus szobor átadásán idén tavasszal FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Erdő Péter a felelősségvállalásról beszélt az emberiség és a föld jövőjéért a Teremtés hetét lezáró budapesti konferencián, ám amikor a Hír TV riportere az Őcsényben történtekről kérdezte, a bíboros egy "nem tudom" kíséretében nemes egyszerűséggel elment a kamera elől.

Az esztergomi érsek a rendezvényen a természetvédelem fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak. Amikor azonban külön interjúban a Hír TV riportere arról kérdezte, hogy nem tartja-e szükségesnek az egyházi figyelemfelhívást a menekültek ügyében is, az egyházi vezető nem válaszolt, ehelyett faképnél hagyva a riportert elment a kamera elől.

– Természetes dolog, hogy minden közösségi cselekvésben ott rejlik valamilyen gazdasági motívum. Ennek nem szabad önzőnek lenni, ennek nem szabad pusztán egy évi nyereséget figyelnie, mert akkor kiderül, hogy ebben az évben a mérleg pozitív, de lehet, hogy az a természetben olyan károkat okoz, hogy egy generáció alatt nem lehet helyrehozni. Tehát ez a felelősségérzet biztosan hozzátartozik az egyház üzenetéhez.

– Igen, de én az őcsényi települést kérdeztem öntől, hogy ezek az emberek… - kezdett volna mondandójába a tévés, amikor Erdő Péter kisétált a kamera képéből.

Emlékezetes, hogy a Tolna megyei Őcsényben menekült gyermekek táboroztatása ellen tiltakoztak a lakosok. A helyiek annyira felháborodtak, hogy a menekülteket elszállásoló panzió tulajdonosa kocsijának kerekeit is kiszurkálták. Az elszabadult indulatok miatt lemondott Fülöp János, a falu polgármestere. Orbán Viktor ezután támogatásáról biztosította a helybélieket. Közölte: „semmi kivetnivalót” nem talál ebben. Okfejtése szerint „a magyar ember szereti a gyerekeket”, szívesen segíti az elesetteket, de „annyit hazudoztak migránsügyben”, hogy nem hiszi el, tényleg csak gyerekek fognak jönni. 

Schilling Árpád a történtek után úgy üzent Erdő Péternek, hogy a bíboros „adjon ki egy hivatalos nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a Magyar Katolikus Egyház a jövőben semmiféle együttérzést nem vállal az elesettekkel, a nyomorgókkal, az elhagyottakkal”. A Krétakör színház Jászai Mari-díjas alapítója szerint "ha már úgysem érdeklődik az ilyen esetek iránt, ha már laza vállrándítással utasítja el, hogy a kiszolgáltatottak védelmében kiálljon, akkor legyen annyira bátor, hogy ezt egyházvezetői minőségében, hivatalosan is megteszi. Legyen végre egyértelmű, hogy a magyar katolikusok nem óhajtanak sem könyörületesek, sem emberségesek lenni: a hazánkban jogosultan tartózkodó idegeneket érseki áldással gyűlölik. Ámen!" - üzente Erdő Péternek a rendező.

Erdő Péter "menekülés" előtti beszéde
Erdő Péter bíborosFOTÓ: Molnár Ádám

Erdő Péter bíboros FOTÓ: Molnár Ádám

Erdő Péter a konferencián arról prédikált: a világmindenség, aminek az ember is része, értelmetlenül létezik, nincs célja és értéke, akkor "nem tudjuk megindokolni, hogy miért vagyunk felelősek érte", és miért érték az emberi élet. Ez esetben "brutális egyszerűséggel" merülhet fel a kérdés, hogy miért jobb, ha létezik az emberiség, mint ha nem létezik, és miért jobb, ha nagyon sokáig fennmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik a kozmoszból.
Hozzátette: hasonló problémához jutunk a természet fogalmát vizsgálva. Az élőlények a természet törvényei szerint léteznek, amelynek része a pusztulás. Felmerülhet az a kérdés, hogy miért értékesebb egy állatokkal és növényekkel gazdagon benépesített bolygó egy puszta kősivatagnál, és van-e az állati és növényi fajok gazdagságának más értéke, mint a pillanatnyi hasznosságuk az ember számára.
A bíboros kiemelte: Ferenc pápa tanításában fontos elvként jelenik meg "minden teremtmény önmagában való értékessége". 

Szerző
2017.10.01 11:42
Frissítve: 2017.10.01 20:43

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00