Nincs esély

A cigány nemzetiségi önkormányzat partnersége is kellett ahhoz, hogy Hajdúhadház városa négyszázmillió forintot nyerjen egy esélyeket javító pályázaton. Fogalmazzunk világosan: az unió rendszerint azért pénzel ilyen projekteket, hogy a faluvégi, fürdőszoba nélküli vályogházban élő klottgatyás cigánygyerek is vigyorgó arccal rúghassa a labdát, mászhasson fel a mászókára, dobhasson kosárra, majd lezuhanyozva, elégedetten, egy másfajta életbe vetett hittel térhessen haza.

Papíron gyönyörűen néznek ki ezek a pályázatok, persze azért jó pár lózungon át kell rágnunk magunkat, mire a lényeghez érünk. A hajdúhadháziról például kiderül, hogy nemcsak a sportolni vágyók vehetik birtokba a sportcentrumot, de építenek egy pihenőparkot és egy új játszóteret is, sőt, a Vénkert utcán a közösségi élet új színtereként egy közösségi tér, oktatóterem, foglalkoztató, szociális és információs iroda, valamint a polgárőrség irodája is otthonra talál itt. Javulnak a labdarúgás körülményei, sőt egy új sportág, az íjászat is helyet kap a pályán. Hiába, ez egy ilyen nyilazós környék, alig 30 kilométerrel odébb, Hajdúnánáson él az egri várból távlövő, Magyar Arany Érdemkereszttel is kitüntetett Mónus József, a Fehér Farkas, akár jöhetne oktatni majd ő is a cigánygyerekeket. Persze csak ha azok elébb belépnek a sportegyesületbe, s átrágják magukat a biztonsági őrökön. Mert a hajdúhadházi projekt egyik legfőbb üzenete, hogy az esélyegyenlőség nem mindenkinek jelent esélyt, csak azoknak, akik teljesítenek bizonyos feltételeket.

Láttunk már ilyet korábban. Diszkók alakultak zártkörű klubokká, konditermek váltak „exkluzívvá”, ahová csak előzetesen megszűrt tagok léphettek be. A sajókazai polgármester annak idején arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy buddhistákat nem keresztel meg, s nem is temet el a katolikus pap – bizonyára nem függetlenül attól a ténytől, hogy kezdett egyre népszerűbbé válni a helyi romáknak valós továbbtanulási lehetőségeket biztosító, amúgy valóban buddhista közösség által alapított Ámbédkar iskola.

Aki egy átlagos családba születik, annak számára az „esély” fogalma természetes. Edzésre akarsz járni? Alapítványi iskolába mennél? Angolul tanulnál? Meg kell venni Thomas Manntól a Varázshegyet? Tessék fiam, itt a pénz. Ám a faluszéli vályogházban élő klottgatyás gyereknek nem ilyen magától értetődőn érkezik a családi segítség. Ahol tejre meg kenyérre is alig elég a pénz, ott más „luxus” nem fér bele.

Ezért találták ki az esélyegyenlőségi pályázatokat, ezért kellene, hogy a cigánygyerekek korlátok nélkül bejussanak a hajdúhadházi sporttelepre. Anélkül, hogy bárki úgy tenne, mintha kegyet gyakorolna velük, mintha ezt ki kellene érdemelniük jó magaviselettel, előre köszönéssel, vagy azzal, hogy belépnek egy egyesületbe. A polgármester szerint aki ilyesmit követel, az „sorosbérenc”. Egyszerű fejekben egyszerű válaszok születnek, ez van, ilyen világban élünk most. Egy élhetőbb ország esélyét épp az ilyen hajdúhadházi történetek szúrják el.

Szerző
Doros Judit

Nyelvelés

Megelégelte a magyar kormány a lacafacázást, a Soros-féle összeesküvés vezette körkörös támadást a patakvér öntözte - hogy egy klasszikust idézzek - haza ellen. Legutóbb Kijevvel akasztottuk össze a bajuszunkat az ukrán nyelvtörvény miatt, bár akkor még magyar kormányzati körökben valószínűleg senki sem olvasta át alaposan a jogszabályt. A térképet viszont hellyel közzel ismerik, és hamar kiderült, hogy akad itten még egy nagyobbacska luk. Már szinte minden szomszédunkkal összevesztünk, de Ukrajnát még nem fenyegette meg a kiváló diplomáciai érzékéről nemzetközi szinten is méltán elismert dunakeszi teremlabdarúgó.

Ezek után érthető, hogy elterjedt a híre: a kormány megelégelve ezt a nyelvi izét is, ezentúl magyar nyelvvizsgához köti a Budapestre akkreditált nagykövetek számára a megbízólevél átadás ceremóniáját. Az a megtiszteltetés ért, hogy a brit nagykövet - aki a napokban az interneten gyűjtött adalékokat magyar nyelvi tanulmányaihoz - felkért, adjak tanácsot a közelgő nyelvvizsgájához. Abban maradtunk, csak a legfontosabb tételeket vesszük át. Tehát.

Fejtse ki a korrupció jelentését magyarra fordítva. A korrupció a nemzeti burzsoázia kiépítése, a magyar állampárt alapvető gazdaságpolitikája, amely csak kívülről, például Nagy-Britanniából nézve jelent megvesztegetést.

Rezsicsökkentés. Ez újmagyarul azt jelenti, hogy a valós világpiaci árnál sokkal drágábban adja az állam a háztartási energiát, és még hálás is lehetsz neki ezért.

Kisvasút. Juszt is Felcsút-Yokohama közvetlen vasúti összeköttetés, uniós és magyar adófizetői pénzből.

Alkotmányos költség. "Megoldjuk okosba", összetett szó. Számla nélkül, zsebből zsebbe.

A nagykövet roppant hálás volt a segítségemért és megegyeztünk, hogy akkor a honoráriumom 20 százalékát alkotmányosan okosba leadom neki.

Szerző
Bihari Tamás

Irány a tőzsde?

Bevallom, nem vagyok egy különösebben könnyen lelkesedő típus. A kormány gazdasági elképzelései között pedig jóformán alig találok olyat, amelyről igaz szívvel kijelenthetném: no ez bizony magával ragadott! Tavaly volt egy tanácskozás Tőzsdére magyar! címmel, s azonmód tudtam, hogy a magyar gazdaság szárnyalásáért dobogó szívű honpolgárként hol is a helyem. S valóban, a Budapesti Értéktőzsde indexe az elmúlt két esztendőben rekordsebességgel emelkedett. Azt ugyan nem mondhatjuk el, hogy a pénzét megtakarítani képes magyar lakosság tekintélyes hányada részvénytulajdonossá vált, az azonban tény, hogy a jelentős veszteség kockázatát elviselők aránya növekedett.

A részvénykereslet és kínálat azonban meglehetősen csekély, a négy legtőkeerősebb társaság papírjain kívül alig-alig lehet biztos a befektető, hogy olyan értékpapírt talál, amelynek megfelelő a likviditása, vagyis bármikor forgatható.

Időről időre felmerül az az ötlet, hogy olyan - magyar viszonylatban - nagynak számító, állami tulajdonban lévő társaságok, mint az MVM Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt., esetleg a Budapest Bank Zrt. részvényeinek egy hányadát magánkézbe kellene adni. Matolcsy György jegybankelnök ötletéről a kancelláriaminiszter csak annyit mondott, hogy cél: ezek a vagyonelemek magyar nemzeti tulajdonban maradjanak, és kisrészvényesek kezébe kerüljön a döntő többségük. Lázár János azonban téved: a tőke szabad áramlása az Európai Unióban nem teszi lehetővé, hogy korlátozzák a külföldiek megjelenését, legalábbis a másodlagos piacon.

De elriasztó példa lehet, hogy a felcsúti gázszerelő érdekeltségébe tartozó, egyébként országos jelentőséggel nem bíró két, kis forgalmú tőzsdei cég árfolyamát úgy rángatják a fő tulajdonosok, akár napi 10 százalékkal le- és fel, hogy a nemzeti banki felügyelet szeme közben csukva marad. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy a tőzsdére esetleg bevezetendő, állami részvények a kisbefektetők számára csak csalétkek. Inkább előbb, mint utóbb az Orbán-Matolcsy klán tagjainál fognak landolni.

Szerző
Bonta Miklós