Előfizetés

Visszakérheti az Unió a fizetős játszótér árát

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.10.02. 07:02
FORRÁS: HAJDÚHADHÁZI FIATALOK FACEBOOKOLDALA
Nem kell fizetni, elég regisztrálni a játszótér használatáért – magyarázkodik a hajdúhadházi önkormányzat. A helyiek most hallanak erről először.

Alaposan a zsebébe kell nyúlnia a hajdúhadházi önkormányzatnak, ha kiderül, hogy jogtalanul szednek pénzt az esélyegyenlőségi céllal épült sportkomplexum használatáért. Elsőként a Népszava írta meg, hogy a pályázathoz csak „pántlikaként” használták a romákat, mert épp ők nem tudják igénybe venni a fizetőssé tett létesítményt. A sporttelepet fenntartó, önkormányzati tulajdonban lévő Hajdúvitéz Nonprofit Kft. cikkünk megjelenése után zavaros sajtóközleményben igyekezett megmagyarázni, hogy a létesítményt és a hozzá tartozó játszóteret bizonyos feltételekkel ingyen használhatják a helyiek.

Azt írták: a komplexum területén található játszótér egy kiegészítő elem a szabadtéri kosárlabda-, labdarúgó- és futópálya, továbbá a kondipark meg a vívóterem mellett. A játszótér használata – magyarázták – a hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció és az azt igazoló kártya birtoklása díjtalan. A sportkomplexum ingyenesen használható az üzemeltető Hajdúvitéz Nonprofit Kft.-vel köthető együttműködési megállapodás keretében, civil szervezetek kötelékében sportoló gyerekek és felnőttek számára. A családi bérlet ára 7500 forint évente, amely két szülő és két gyermek számára teszi lehetővé a sportkomplexum egy éves használatát. A játszótéren kívüli, szabadtéri sportolást szolgáló létesítményekre családi bérlet, felnőtt bérlet és napijegy váltható. Ez utóbbi – bár a közleményben nem szerepel – a városrészben élők szerint 500 forint.

A helyiek úgy vélik, az önkormányzat csak kibúvót keres azután, hogy nyilvánosságra került a botrányos eset. Több helybeli valamint Kovács Annamária, a Hajdúhadházi Fiatalok nevű csoport közösségszervezője, drámapedagógus és ifjúsági munkás is azt mondta érdeklődésünkre: most hallottak először arról, hogy regisztráció után ingyenes lenne a játszótér használata, szerintük ezt csak most, a kínos ügy kipattanása miatt találta ki az önkormányzat. Megerősítették, eddig csak az 500 forintos napijegy megvásárlásával mehettek be a létesítmény területére, így a játszótérre is.

– Az egyesületi tagság is csak kibúvó arra, hogy jogilag ne lehessen kérdőre vonni az üzemeltetőt – tette hozzá Kovács Annamária a Hajdúhadházi Fiatalok közösségszervezője. A csoport idén nyáron azért gyűjtött össze több mint 250 aláírást, hogy tegyék ingyenessé a sportkomplexum szolgáltatásait. – Kérdés, hogy a szóban forgó egyesületeknek van-e tagdíja, ruha- és eszközigénye, amit kötelező megvásárolni. S mi van, ha egy nagycsaládos anyuka gyerekei nem tudnak megfelelő ruházatban egy nívós egyesületbe bejutni, csak mondjuk néha a játszótérre szeretnének elmenni? Ha tényleg nyitott az egyesület, akkor bátorítsák és informálják az embereket a lehetőségeikről, mert így csupán az az érzésük marad, hogy ellenük van a létesítmény, mert ők szegények.

FORRÁS: HAJDÚHADHÁZI FIATALOK FACEBOOKOLDALA

FORRÁS: HAJDÚHADHÁZI FIATALOK FACEBOOKOLDALA

Szavai szerint Hajdúhadházon már nemcsak a sportpálya, hanem a művelődési ház is fizetős, mert a közművelődési funkciókkal bíró köztereket is átvette a Hajdúvitéz Kft. Informális közösségeknek, ifjúsági kluboknak nagyon nehéz így elérhető, nyitott tereket találni.

– A világ minden táján meg tudják oldani, hogy akár olyan srácok is bemehessenek a játszótérre, akiktől amúgy tart az üzemeltető. Nehezen kezelhető, nehéz sorsú fiatalokat is be lehet vonni és érdekeltté tenni, hogy örömmel használják a lehetőségeket. Ehelyett rájuk fogják, hogy tönkreteszik a játszóteret. Pedig bevonhatnák őket, hogy ha már kimondottan az integrálódásukra épült, akkor kapjanak esélyt. Épp amiatt lehetett volna remek lehetőség a szociális városrehabilitáció és ez a sportkomplexum, mert rengeteg a szegény család, a korai iskolaelhagyó fiatal. De sajnos Hadházon az együttműködés helyett inkább a rendvédelmi eszközökben hisznek – mondta Kovács Annamária.

Cikkünk nyomán a K-Monitor blogja írta meg: „sanszos”, hogy törvénytelen a belépődíjas rendszer. A hajdúhadházi játszótérépítés célja ugyanis az eredeti pályázati kiírás alapján szociális városrehabilitáció volt, s "közszolgáltatás ellentételezésére nyújtott támogatásnak" minősül, ami száz százalékos támogatást kapott, így vélhetően nem számoltak árbevétellel a játszótér esetében. Márpedig ha így van, akkor az önkormányzat a belépőjegy-szedéssel megszegi a támogatási szerződést, ami az összeg, vagy annak egy részének visszafizetésével büntethető.

Úgy tűnik, még maga a polgármester sem tudja, hogy szednek-e pénzt a játszótér használatáért vagy sem. Hivatalosan ugyan immár másodszor sem reagált lapunk megkeresésére – miként az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem válaszolt az ügyben küldött levelünkre –, ám saját közösségi oldalán Csáfordi Dénes lényegében elismerte a díjfizetést, s mellékesen „sorosozott” is egyet. „Semmi változás nem történt Hajdúhadházon a játszóterekkel. A belvárosi nagy, a Táncsics utcai és a Béke úti továbbra is ingyenesen használható. A Szederjes Sportközpont más, ott egy komplexumon belül van egy játszótér is. Ott van fizetendő díj, de az ingyenes használatnak ott is meg van a feltételrendszere. Szóval semmi nem változott városunkban, hacsak annyi nem, hogy a "sorosbérencek" nálunk is elkezdték "áldásos" tevékenységüket. Kétsége ne legyen senkinek, fizetett emberek lázítják a helyi cigányságot.”

Nos, ezek után végleg tanácstalanokká váltunk, hogy ha már a polgármester szerint is „van fizetendő díj”, akkor mégis kinek ingyenes a játszóteret is magába foglaló hajdúhadházi sportkomplexum?

Választások után újra nyit a kötvénybolt

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.10.02. 07:01
FOTÓ: Népszava
Ma délben, a parlament költségvetési bizottságában tájékoztatót tartanak a letelepedési magyar államkötvényekről. A téma előterjesztői Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Balogh László, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) Igazgatóságának elnöke és Barcza György János, az ÁKK vezérigazgatója. 

Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője lapunknak elmondta, már hétszer kezdeményezte, hogy a bizottság hallgassa meg az ÁKK vezetőjét, de a fideszesek eddig ezt mindig elszabotálták. Van is okuk a titkolózásra: Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ugyanis a kötvénybiznisz egy törvényi szabályozással létrehozott közpénzszivattyú, a haszonélvezőknek semmiféle teljesítményt nem kell produkálniuk, csak kinyújtják a kezüket és kaszálják a közpénzt.

A letelepedési kötvényprogramot létrehozó törvényt még Rogán Antal terjesztette be 2012-ben, és az általa vezetett gazdasági bizottság döntött az államkötvény-forgalmazó cégek jóváhagyásáról. A konstrukció lényege, hogy kiszervezik az államkötvények értékesítését kormányközeli offshore cégeknek, amelyek eddig mintegy 180 milliárd forintot kaszáltak ezen. A cégek jellemzően a propagandaminiszterhez és Habony Árpádhoz köthetőek. A kabinet egyik fő indoka a programmal kapcsolatban az államadósság finanszírozása volt. – Az államadósságot lehetne kedvezőbb feltételekkel is csökkenteni, de ha már a kormány az állam számára kedvezőtlenebb megoldást választ, akkor elvárhatná például, hogy a magyar letelepedési államkötvényt vásárlók mondjuk munkahelyeket teremtsenek, ingatlanokat vásároljanak, vagy más, a magyar társadalom egésze számára hasznos módon fektessék be a pénzüket – vélekedett a jogi szakértő. Ezzel szemben Demeter Márta írásbeli kérdéseire adott válaszokból az derült ki, ezek az emberek semmilyen befektetést nem eszközöltek Magyarországon. Az ellenzéki politikus azt is közölte lapunkkal, hogy eddig 20 ezer ember jött be így, miközben 1294 ember befogadásáról szóló bírósági döntést nem akar végrehajtani a kormány. Ráadásul a magyar állam nem ellenőrzi, hogy az ügyfelek által az offshore cégeknek befizetett pénz nem bűncselekményből származik-e, míg itthon akár egy banki átutalásnál is nagyon keményen ellenőrzik az "egyszerű" állampolgárokat.

A magyar államnak a program 2016 végéig a rögzített kamat miatt 1,2 milliárd veszteséget okozott, mára ez elérheti a 13 milliárdot. Rogán Antal viszont nem hajlandó Demeter ezzel kapcsolatos kérdéseit megválaszolni hónapok óta, sőt Kövér László házelnöktől kért segítséget, aki meg is tiltotta az ellenzéki politikusnak, hogy a kötvényekről kérdezzen.

Nemcsak Demeter kíváncsiskodott, a Transparency International Magyarország két pert is indított a letelepedési magyar államkötvény biznisz részleteinek feltárása érdekében. Az egyiket az ÁKK ellen jogerősen megnyerték, a másik az első foknál tart a közvetítő vállalkozásokat engedélyező parlamenti gazdasági bizottság ellen. A TI azt szeretné megtudni, hogy miféle adatok, iratok alapján állították ki, illetve vonták vissza az offshore hátterű közvetítő cégek engedélyeit. Az Alaptörvény értelmében ugyanis közpénzt, például államkötvény hozama formájában, tilos offshore-szervezetekre bízni, vagyis a civil szervezet szerint a letelepedési-biznisz sérti az alaptörvényi előírásokat.

Az ÁKK egyébként idén januárban közölte, hogy március 31-ével lezárják a programot. Ligeti Miklós ennek ellenére lapunknak azt mondta: ha a kabinet a választásokon újra nyer, akkor megint kinyitja a kötvényboltot.

Fideszes győzött az időközi polgármester-választáson

Tóth Zsuzsanna, a Fidesz jelöltje nyerte a vasárnapi időközi polgármestert-választást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csokvaományon, a tisztségért hatan indultak. 

Szűcs-Tardi Beáta, a település jegyzője elmondta: a 667 választásra jogosult helybeli közül 485-en szavaztak, ebből egy voks érvénytelen volt. Tóth Zsuzsanna 198 szavazattal nyert, a második helyen végző Sztrakay István Norbert (Jobbik Magyarországért Mozgalom) 168 voksot kapott. A három függetlenként induló jelölt közül Mészáros László 62, Tótszegi István Sándorné 42, Kaló Péter 11 voksot gyűjtött be. A Magyar Munkáspárt jelöltje, Kónya Béla 3 szavazatot kapott.     Az időközi polgármester választást azért kellett kiírni, mert a települést eddig vezető Mustos Tibor polgármester egészségügyi okokra hivatkozva lemondott.