Három amerikai tudós kapja az orvosi Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2017.10.02 13:53
FOTÓ: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Fotó: /
A cirkadián ritmust, azaz a ,,napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus működésének kutatásáért ítélték a rangos elismerést három amerikai kutatónak.

Jeffrey C. Hallnak, Michael Rosbachnak és Michael W. Youngnak ítélték az idei orvosi Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklásában elmondta, a cirkadián ritmussal, azaz a belső biológiai órával kapcsolatos felfedezéseik rávilágítanak arra, hogy a növények, az állatok és az emberek biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához.

Mit is jelent a belső óra fogalma? Minden élőlény életritmusa a Föld forgásához igazodik. Ezeket az élettani tulajdonságokat az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, de egyes külső, szinkronizáló stimulusok segítenek beállítani. A legfontosabb közülük a napfény. A tudósok úgy vélték, az egész mechanizmus megértéséhez a legegyszerűbb állatok szokásait kell górcső alá venniük. Ezért elsősorban a légyalkatúakkal foglalkoztak. Első lépésként sikerült izolálniuk a rovarok azon génállományát, amely a mindennapi ritmust szabályozza. Ennek során egy proteint találtak, amelyek az éjszaka folyamán felhalmozódnak, nappal azonban ismét eltűnnek. Később pedig a vizsgálatok előrehaladtával a mechanizmus újabb komponenseire is rátaláltak. „Ma már tudjuk, hogy a biológiai óra több különféle sejtben is ugyanazon alapelv alapján működik, az embernél is” - derül ki a Nobel-bizottság sajtóközleményéből.

A belső óránk alapvető jelentőségű az életünk során. Magatartásunkat is meghatározza. Ez felel például azért, hogy éjjel fáradtak vagyunk, felelős az alvási ingerért is. Befolyásolja továbbá a hormonok működését, az alvást, a testhőmérsékletet, az anyagcserét. A belső óra működésének változásai leginkább akkor válnak egyértelművé számunkra, amikor egy utazást követően más időzónába kerülünk, s felborul addigi életritmusunk. A környezet és a belső ritmus már nem illeszkedik egymáshoz, ez pedig jetlagot (gyors időzóna-átlépés) idéz elő.

Amennyiben a belső óránk, életstílusunk miatt, rendszeresen nem kerül szinkronba - például a különböző műszakban dolgozókat fenyegeti ez a veszély -, akkor fogékonyabban leszünk különféle betegségekre.

Göran Hansson, a Nobel-bizottság orvosi részlegének titkára elmondta, rendkívül nehéz eldönteni, ki kapja az elismerést. A döntéshozatalnál a világ 50 professzora gyűlik össze a Karolinska Intézetben, hogy kifejtse véleményét. A vita során derül ki, hogy az adott évben ki szolgált rá legjobban az elismerésre. Szinte rögtön az ülés után jelentik be a győztes nevét, így akadályozzák meg azt, hogy neve kiszivárogjon a hivatalos bejelentés előtt.

A díjért járó összeget idén emelték fel, 9 millió svéd koronára. 2001-től még 10 millió svéd korona járt az elismerésért, ezt azonban 2012-ben 8 millióra csökkentették.

Témák
Nobel-díj
2017.10.02 13:53
Frissítve: 2017.10.02 15:35

Vizet találtak a Holdon

Publikálás dátuma
2018.08.21 20:13

Fotó: AFP/
Az indiai Csandrajáan-1 űrszonda lassan 10 éves mérései alapján mutatták ki a vízjeget a Hold sarkvidékein.
A fagyott vizet a Hold északi és déli sarkán figyelték meg a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták tanulmányukat - írja az MTI. A kutatás eredményeit az indiai Csandrajáan-1 űrszonda egy műszerének adataira alapozták. Az első Hold-körüli pályára állított indiai űrszonda 2008-2009-es küldetése alatt a Hold ásványtani feltérképezését végezte.
A tudósok szerint a Holdon megfigyelt vízjég foltokban helyezkedik el. A Hold déli pólusán a jég főleg a kráterekben koncentrálódik, az északin viszont ritkább, jobban szétszóródott foltokban található. Az indiai szonda fedélzetének ásványokat feltérképező Moon Mineralogy Mapper (M3) eszköze a felszínen jelen lévő vízjég három jellegzetes sajátosságát is azonosítani tudta.
Az M3 nemcsak a jégtől elvárt fényvisszaverő tulajdonságot mutatta ki, de képes volt közvetlenül mérni azt a jellegzetességet, ahogy a vízjég molekulái elnyelik az infravörös fényt. Ennek alapján különbséget tudott tenni a folyékony víz, a pára és a szilárd jég között. A Hold hőmérséklete nappal a 100 Celsius fokot is elérheti, ami nem épp a legmegfelelőbb környezet a felszíni jég megmaradásához.
A Hold tengelyferdesége miatt azonban akadnak olyan területek a pólusain, ahová soha nem ér el a napfény. A tudósok szerint a sarkokon állandóan árnyékban lévő kráterek hőmérséklete nem emelkedik mínusz 157 Celsius-fok fölé, és ez már olyan környezet, amelyben a vízjég sokáig stabilan meg tud maradni.
Az új tanulmány megállapításai a korábbi kutatásokat is igazolják, amelyek a Hold déli pólusán közvetett módon mutatták ki a vízjég jelenlétét, ám azokat akkor még más jelenségekkel is lehetett magyarázni, mint például a szokatlanul tükröződő holdi talajjal.
A kutatók szerint ha elegendő vízjég található a Hold felszínén - a legfelső néhány milliméteren belül -, az akár egy jövendőbeli emberi Hold-misszió számára is hozzáférhető forrás lehet. Felszíni vízjeget a Naprendszer más égitestjein is találtak már a tudósok: például a Merkúr északi pólusán és a Ceres törpebolygón.
2018.08.21 20:13

Testvéri tankok tiporták el a prágai tavaszt

Ötven éve a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – inváziót indítottak Csehszlovákia ellen, hogy felszámolják az Alexander Dubček pártfőtitkár nevével fémjelzett prágai tavaszt, az "emberarcú szocializmus" kísérletét.

Szerző

Megosztás
2018.08.21 16:44
Frissítve: 2018.08.21 16:54
A Szovjetunióban bekövetkezett rövid enyhülés átsugárzott a szocialista országokraAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
1968-ban a Varsói Szerződés tagállamai több alkalommal is egyeztettek egymással a csehszlovák reformokrólAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Antonin Novotný lemondott elnöki és pártvezető posztjáról, helyére Alexander Dubčeket (képünkön) választották megAFP/
Az enyhülési program (Prágai tavasz) hatása jóval túl mutatott CsehszlovákiánAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
A csehszlovák helyzettel kapcsolatban a szovjet külpolitika egyre erősebben „csendes ellenforradalomról” szóltAFP/
A hermetikus határzárig soha nem látott kivándorlás indult meg Ausztria feléAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Határozat született, amelynek értelmében 1968. augusztus 21-én összehangolt inváziót hajtottak végre Csehszlovákia ellenAFP/
A Varsói Szerződés tagállamai ahogy az akkori propaganda nyilatkozta: „testvéri internacionalista segítséget” nyújtottakAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Európa-szerte, még a Varsói Szerződés országaiban is tüntetéseken tiltakoztak Csehszlovákia inváziója ellenAFP/dpa/ Gerhard Rauchwetter
A bevonuló csapatok csak mérsékelt ellenállásba ütköztekAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Az országban a teljes hírzárlat idején nehéz volt hiteles információt szerezni a történésekrőlAFP/
Tüntetés a prágai Vencel térenAFP/
Egy kiürített rádióstúdió az invázió idejénAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Csehszlovák delegáció az ENSZ BT ülésén. A Szovjetunió erőteljes külpolitikai nyomás alá kerültAFP/
Megszálló katonák a prágai mezőgazdasági minisztérium előttAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
A konformizmus több mint húsz esztendeje alatt, eltávolítottak minden ideológiailag kényelmetlen személyt a vezető posztokrólAFP/Sputnik/ Yuryi Abramochkin
Alexander Dubčeket és néhány politikus társát elfogták és katonai repülőgépen Moszkvába szállítottákAFP/