Előfizetés

Moszkvában akart robbantani az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam terrorszervezet moszkvai pokolgépes merényletekre készülő alvósejtjét számolta fel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) - közölte hétfőn a testület társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó osztálya.

A hattagú csoport forgalmas helyeken és tömegközlekedési járműveken tervezett robbantásokat. Az FSZB vasárnapi elfogási akciója során két nagy hatóerejű, házi készítésű pokolgépet, robbanószerkezetek előállításához szükséges anyagokat, két pisztolyt, két kézigránátot és kommunikációs eszközöket foglalt le a terroristáktól - írja az atv.hu.

Mol-INA - Folytatódik Hernádi Zsolt pere

A horvát legfelsőbb bíróság döntése alapján folytatódik a  korrupcióval vádolt Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának májusban ideiglenesen felfüggesztett büntetőpere Zágrábban - közölte az N1 horvát hírcsatorna hétfőn, a bíróság közleményére hivatkozva.

A zágrábi megyei bíróság májusban felfüggesztette a tárgyalást, mert az Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért Hernádi ügyében. Arra a kérdésre vár választ az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szervétől, hogy Hernádi ügyében fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma, és a nemzeti érdek lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs figyelmen kívül hagyására. Az Európai Bíróság még nem adott választ.

A per felfüggesztése ellen a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) és Laura Valkovic, Hernádi Zsolt védőügyvédje is fellebbezett. Az ügyészség úgy vélte: nem volt szükség a tárgyalás megszakítására, és Ivo Sanader pere folytatódhat Hernádi ügyétől függetlenül (a zágrábi megyei bíróság illetékes testülete még 2015 decemberében egyesítette Sanader és Hernádi perét). Valkovic ugyanakkor azzal érvelt, hogy a megyei bíróság határozata kétértelmű és ellentmondásos volt. A legfelsőbb bíróság mindkét esetben helyt adott a fellebbezésnek, és megsemmisítette a megyei bíróság határozatát, mert szerinte a felfüggesztésre vonatkozó döntés nem volt megalapozott.

A legfelsőbb bíróság szerint az Európai Bíróság véleménye a Hernádit érintő kérdésekben csak arra ad választ, hogy a Mol-vezért a kiadják-e Horvátországnak, vagy a bíróságnak a vádlott távollétében kell ítéletet hoznia.

A horvát illetékesek még 2014-ben úgy döntöttek, hogy annak ellenére, hogy a magyar hatóságok már lefolytatták Hernádi Zsolt ellen a vizsgálatot a horvát vádakkal kapcsolatban, és felmentő ítéletet hoztak, az nem befolyásolja a Mol elnöke-vezérigazgatója elleni horvátországi eljárást.

Hernádi Zsolt ellen 2013 októberében adott ki európai elfogatóparancsot a horvát rendőrség. Neve felkerült az Interpol vörös, legmagasabb fokozatú körözési listájára is. Véglegesen csak 2016 novemberében került le róla, mivel a szervezet elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot.

A USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.

Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére idén januárban közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, és továbbra is büntetőpert folytat ellene.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még szeptemberben közölte, hogy Magyarország nem támogatja Horvátországnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) beadott csatlakozási kérelmét a Mol horvátországi beruházása körül kialakult helyzet, valamint a Mol vezetőjével szembeni horvát eljárás miatt.

Kapcsolódó
A Mol-vezér beperelte Horvátországot

Juncker egyelőre nem büntetné Magyarországot

 Helytelen lenne pénzügyi büntetőintézkedésekkel sújtani Magyarországot és Lengyelországot, amíg lehet velük párbeszédet folytatni - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy hétfői interjúban.

A brüsszeli testület vezetője a Bild című német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy "a jogi előírások tiszteletének" az egész Európai Unióban érvényesülő, "európai erénynek kell lennie". Brüsszel erről "sportszerű" megbeszéléseket folytat  Lengyelországgal és Magyarországgal, de egyelőre nem sikerült előrehaladni.

Arra a kérdésre, hogy miért annyira visszafogott azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy csökkenteni kell a jogsértést elkövető tagállamok EU-támogatását, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot, "amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le". Hozzátette: "szívügyem, hogy ne mélyítsük tovább az árkokat Kelet-, Nyugat- és Közép-Európa között".

Arra a kérdésre, sikerülhet-e valaha is az uniós külső határokon megoldani a menekültproblémát, kiemelte, hogy az EU-Törökország menekültügyi megállapodás révén 97 százalékkal csökkent az EU-ba érkező menekültek száma, és az EU 1,6 milliárd értékben támogatta a Törökországban élő menekültek megsegítésére indított programokat.

A Földközi-tenger középső medencéjén Észak-Afrikából az EU felé irányuló migrációs útvonalat is "sikerült jobban ellenőrzés alá vonni", ezt mutatja, hogy az idén nyáron 81 százalékkal kevesebben érkezetek, mint egy évvel korábban. Továbbá az új uniós határ- és partvédelmi szervezet több mint 1700 munkatársa támogatja a nemzeti hatóságok 100 ezer határőrét Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában s Spanyolországban.

"Beszél valaki ezekről a sikerekről? Nem" - jegyezte meg a brüsszeli bizottság vezetője.

Kiemelte: az EU mindig is menedéket ad azoknak, akik háború vagy erőszak elől menekülnek hazájukból, és visszajuttatja hazájukba azokat, akiknek "nincs joga ahhoz, hogy nálunk maradjanak".

Jean-Claude Juncker Emmanuel Macron európai uniós reformjavaslatairól is beszélt. Elmondta, hogy mielőtt a francia államfő ismertette elképzeléseit, egy órán keresztül egyeztették telefonon a terveket. Kiemelte, hogy ellenzi a különálló euróövezeti költségvetés és parlament gondolatát, de mindent egybevetve a javaslatok azt jelentik, hogy "Macron révén kevésbé érzem magam egyedül Európában" - jegyezte meg az EB elnöke.

A Nagy-Britanniából érkező bírálatokkal kapcsolatban aláhúzta: tévesen állítják, hogy "euro-föderalista", hiszen mindig hangsúlyozza, hogy "a nemzetek nem a történelem ideiglenes találmányai", és "az Európai Uniót nem lehet a nemzetekkel szembehelyezkedve továbbfejleszteni".

A német választásokkal kapcsolatban kiemelte, azt szeretné, hogy Angela Merkel még "nagyon sokáig" német kancellár legyen. Arra a felvetésre, hogy a kancellár meggyengülve került ki a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásból, elmondta, hogy Angela Merkelnek 12 évi kormányzás után, nehéz körülmények között sikerült, hogy pártjáé legyen "messze a legnagyobb Bundestag-frakció".

Ez "tiszteletet és megkönnyebbülést" vált ki, de "elvárásokat is" Angela Merkel felé - mondta Jean-Claude Juncker.